Kamera, multimédia

Hatalmas kamerasziget van hátul, ám a bő lére eresztett külcsín ellenére a belbecs kissé szegényesre sikerült, a 48 megapixeles főkamera mellett kizárólag 2-2 megapixelnyi makró, illetve mélységérzékelő foglal helyet, ami azt jelenti, hogy több látószöggel aligha fogunk fotózni, kizárólag a Sony IMX586 szenzorra épülő, quad-bayer technológiás főkamera jellemzően 12 megapixelre redukált képeit fogjuk nézegetni. Ha van olyan pont, ahol kifejezetten lassúnak lehet nevezni a mobilt, az a képalkotás folyamata: akadozik az előkép, nehézkes a fókusz, a feldolgozásra is várni kell egy-egy másodpercet, ilyen képfeldolgozó mellett ez a sebesség egyszerűen gyenge. Fontos ehhez hozzátenni, hogy alapértelmezetten 48 megapixeles felbontáson dolgozik a rendszer, ami méretes öngól, ha visszavesszük 12-re, akkor sebesség és elkészült képek minősége szempontjából is jobban járunk.

[+]

Nincsenek nagy trükkök a szoftverben, igazából egy teljesen hagyományos AOSP-kameraszoftver van kicsit felextrázva, elektronikus képstabilizálást fotókhoz és videókhoz is állíthatunk be, nyilván van önkioldó, ISO-állítás, villódzásgátlás, GPS infók, kompozíciós segédrács, panoráma, fixen ki vagy bekapcsolható HDR, AI szerinti beállításcsomagok, illetve egy nagyon karcsú Pro mód, amiben fix fókuszt vagy záridőt nem is állíthatunk, viszont a fehéregyensúlyt meg az expozíciót igen.

Főkamera, 12 megapixel

Bőven van gond a fent látható fotókkal, a fehéregyensúly és a dinamikatartomány nagyon hektikus, sok a zaj, bőven láthatók a tipikus lencsehibák, a részletesség karcsú, a vonalélesség is képlékeny, és bár egy pillanat megörökítéséhez, jó fényviszonyok között tulajdonképpen alkalmas lehet a WP13, legfőbb problémája nem is az, hogy mi az elérhető legjobb képminősége, hanem az, hogy mennyire bonyolult vele fotózni. Az ember előveszi a kamerát, lőne egy képet, de nincs fókusz, megpróbál újrafókuszálni kézzel, nem jön össze, azért csinál egy fotót, természetesen homályos lesz. Bezárja, újraindítja a kamerát, még egyszer fókuszál, most jó, mehet a felvétel: az első kép alulexponált lesz, a második túlexponált, és nagyjából a harmadik jó, ezt a kört én többször is eljátszottam, főleg este. A kék neonfényes fotóból a fent látható a nyolcadik iteráció, mire valamennyire sikerült belépni az elfogadható tartományba. Szoftveresen nagyon gyenge ez a szint, még akkor is, ha a 48 megapixeles, egyébként értelmetlen alapértelmezést félretesszük és 12 megapixelen dolgozunk. Mutatunk két darab tesztfotót a 2 megapixeles makrókamerával, (1, 2), és természetesen szelfik is készültek, nappal és este egyaránt.

QHD felbontásig, azaz 2560 x 1440 pixelig lehet felmenni videós téren, az elkészült felvételek minőségét pedig elképzelheti az, aki nem akarja megnyitni a fent és lent látható tesztvideókat: gyenge dinamikára, kevés részletességre, túlzottan érzékeny audio-zajszűrésre készülhet, aki megnézi a videókat, nem sokat segít az elektronikus képstabilizálás sem a mozgás darabosságán. Full HD-ben eggyel jobb a helyzet, de még így sem mondhatjuk azt, hogy fotós vagy videós célok közül bármire is merjük ajánlani ezt a telefont.

A multimédiás hangszóró szintén nem az a pont, ami a készülék erősségeinek listáját gyarapítja, a maximális hangerő viszonylag alacsony, a magas hangtartományt nagyvonalúan elvágja a rendszer, a mélyek pedig tudnak recsegni, és egy általános dobozhanggal lehet jellemezni a dinamikát és a részletességet, filmet nézni vagy zenét hallgatni nem érdemes vele.

[+]

3,5 milliméteres jack csatlakozó nincs, és Widevine L1 védelem sincs a nagy felbontású streamek előszobájaként, és bár FM-rádió elvileg adott, valójában csak egy antennaként szolgáló USB-C-s fülhallgató beszerzése után fogjuk tudni használni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!