Hardver, alapfunkciók
A készülékben a MediaTek ultra apró, második generációs SiP-je próbál megküzdeni a feladatokkal. Az System-in-Package lényegében egy még tovább zsugorított és erősebben integrált SoC (System-on-Chip), amely lényegesen kevesebb komponenst, viszont egyben tartalmaz. Az MT2502C 64 MB memóriával és 128 MB belső tárhellyel operál, amiből bámulatos fél megabájt érhető el saját célra, az összes többin a rendszer terpeszkedik. A működése akadozós, bár stabil, a kezelhetőségnek ráadásul a értetlen érintőkijelző sem tesz jót.
[+]
A szoftvert és a kezelést rendesen megvariálták az elődmodellhez képest. Bekapcsolás (és a kissé Star Trekből ismert Borgra emlékeztető bootanimáció) után azonnal az óralap kerül elő, viszont egyedül nem képes elhelyezni magát térben és időben. Ezen a Beállításokban segíthetünk a dátum és idő megadásával, amennyiben kikapcsoljuk előtte ezek szinkronizációját. Az alkalmazásmenü az óralapot bármely irányba simítva szedhető elő, a navigáció itt vertikális logikával történik. Az ikonok elrendezése fix, a görgetés pedig mindig 2x3 ikont, vagyis komplett oldalt mozdít meg, pedig húzni soronként tudjuk. Zavaró és némiképp idegtépő, amikor a megfelelő helyre igazítottuk a képet és nyúlnánk az ikonra, erre az automatizmus elrántja az ujjunk alól. De hozzá lehet szokni. Idővel. Megnyitott alkalmazásból a képet jobbra simogatva léphetünk ki. Már ha nem nyomásnak érzékeli. A belépésnél hasonló problémákat tapasztalhatunk, nem mindig hajlandó értelmezni, hogy mit szeretnénk.
Az alkalmazásmenü tetején kvázi-állapotsávban balra az értesítést jelző jel, valamint a Bluetooth ikon, jobbra pedig az akkumulátor töltöttségi szintjének stilizált megjelenítése és az idő látható, alatta sorakoznak a lehetőségek, amelyek közül csatlakoztatás nélkül is egy csomó remekül használható. Ilyen az ébresztőóra, ahol válogathatunk rezgő, hangjelzéssel való, vagy ezek kombinációjában előtörő riasztás között is. Mellesleg az elődmodellel szemben elképesztően hangos lett a cucc, úgyhogy nem árt óvatosan bánni az ébresztővel, mert kb. életveszélyes. A hangalapú asszisztens kizárólag iOS-szel működik, nem véletlenül nevezték Sirinek, viszont hangot rögzíteni mindenképpen tudunk, méghozzá alacsony vagy magas minőségben.
Az igen hasznosnak bizonyuló tétlenségjelző időkorlátját 0 és 300 perc között határozhatjuk meg, az apró listában viszont nehéz kiválasztani a kívánt opciót, főleg, hogy a görgetés is roppant pontatlan. A naptár is az alapfunkciók közé sorolandó, ugyanis nem hajlandó áthúzni a bejegyzéseinket, így csak az aktuális dátum felől tájékozódhatunk, vagy megnyithatjuk a havi nézetet. Van fájlkezelő, számológép és stopperóra, ezek szintén nem igényelnek közelebbi kapcsolatot más eszközzel, valamint egy témákat rejtő ikon, ami lényegében csak a hátteret váltogatja, összesen négyet. A Remote Capturrel a telefon kameráját indíthatjuk, amennyiben előtte feloldottuk a kijelzőt. A kamera képét az órán ellenőrizhetjük és az exponálógombbal el is lőhetjük a felvételt. A funkció életszerű felhasználási lehetőségeit kerestük, de nem találtuk, de ilyet is tud.
A testreszabás lehetőségei korlátozottak, azért nyolc típusú, túlnyomó részt analóg óralap közül választhatunk a beállításokban. A fény- és hangerőt szintén itt tudjuk adjusztálni, ami kissé kényelmetlen, mert ezt relatív sokszor kell megtennünk. Csengőhangból és jelzőhangból is öt áll rendelkezésre, valamint rezgéssel kombinálhatóak, ez akkor hasznos, ha a párosított telefon hangjait nem kívánjuk átengedni az órára. A gesztusvezérlés kissé túlreagálja a dolgokat, vagy egyáltalán nem érdekli, hogy adott feladatot végre kéne hajtani. Az óra magunk elé emelésével történő ébresztőmozdulat engedélyezése össze-vissza kapcsolgatja a kijelzőt, függetlenül attól, hogy akár valami hasonlót is elkövettünk volna, míg az óra megrázásával a főképernyőre való visszalépés egyáltalán nem működik. A telefonhívások felvétele ugyanígy nem. Ha ráérünk, próbálkozhatunk még hívást elutasítani vagy jelzést némítani a kezünk megrántásával, de ne fűzzünk hozzá sok reményt.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
