Ismerkedés
Bizonyára maga az UMPC név sem lesz elsőre minden olvasónk számára egyértelmű. Nos, a név egy Ultra Mobile Personal Computert takar, amely igen kis méretbe igyekszik belezsúfolni egy normál PC tudását. Magával a fogalommal a 2006-os CeBIT-en találkozhatott elsőként az érdeklődő a Microsoft Origami projektjének keretében. A készülékkel szembeni követelmények annyiban merülnek ki, hogy egy Tablet PC tudását mindenképpen hoznia kell, egy PDA méreteiben.
Az OQO neve hazánkban szerintem senkinek nem cseng ismerősen. A tesztelés előtt egy héttel már tudtam, hogy kapok majd egy UMPC-t a MobilX-től, de akkor még ONKYO márkájúnak állította be kedvenc főszerkesztőnk. (Jóvan, én sem lehetek mindig penge - Bog) A gyártóról annyit érdemes tudni, hogy egy 2000-ben alapított vállalkozásról van szó, amelynek már két UMPC-je van piacon, jelen tesztünk alanya az "OQO model e2" névre hallgató eszköz a harmadik modell a palettájukon.
A model e2 szerte a világon több változatban is kapható. Létezik 1,5 és 1,6 gigahertzes processzorral szerelt verzió is. Megvásárolható olyan modell, amelyen már Vista fut és ezzel a készülék el is nyerte a legkisebb Vista futtatásra alkalmas UMPC díját. Egy következő változtatható paraméter a beépített merevlemez mérete. A legnagyobb tárolókapacitás 120 GB lehet, de 80 és 60 GB-os háttértárral rendelkező darabokat is találhatunk a piacon, sőt 32 GB-os SSD tárhelybe is belefuthatunk. Mobilos szempontból fontos, hogy létezik HSDPA támogatással rendelkező modell is. Az általunk tesztelt eszköz 120 GB-os háttértárral, 1,5 gigahertzes processzorral rendelkezik, de legnagyobb bánatomra a HSDPA támogatás kimaradt belőle. Később megnézünk majd egy ilyet is.
Hirdetés
Alapok
Szinte a teljes fedőlapot elfoglalja a készülék kijelzője. Az 5 hüvelykes Wide LCD screen 800x480 pixel megjelenítésére képes. A zoom funkcióval elérhetünk 1000x600 és 1200x720 pixeles interpolált felbontást is, azonban ilyenkor csak egy szeletét látjuk a képernyőnek. A scrollozáshoz a kijelző érintésérzékenysége lenne a legegyszerűbb megoldás, de ez sajnos nem került bele az e2-be, de a képernyő jobb sarkában találunk két érintésre érzékeny csúszkát, amellyel ezt kiválthatjuk. Ha mindez nem lenne elég, akkor a dokkolóba állított készüléket könnyen egy külső monitorra köthetjük, ugyanis a dokkoló normál VGA és HDMI csatlakozóval is rendelkezik (utóbbi a készülék alján is megtalálható). Ilyenkor választhatunk a dual megjelenítés (kijelző+külső megjelenítő) és a normál megjelenítés mellet.
A kezelésért a teljes QWERTY billentyűzet felelős, ezt segíti a beépített "pöcökegér" is, amellyel IBM vagy Dell notebookokon találkozhattunk már korábban is. Mindezek mellé a dokkolóhoz csatlakoztathatunk normál USB-s billentyűzetet és egeret is, így az e2-t monitorra csatlakoztatva kiválthatja a munkára szánt otthoni számítógépünket. Ha a dokkoló szóba került, akkor nézzük, hogy milyen csatlakozók találhatóak rajta. Három USB port (kettő a hátoldalon, egy elől), egy töltőbemenet, egy VGA és egy HDMI kimenet, valamint egy 3,5-ös jack csalatkozó is. Mindezek mellett egy UTP csatlakozó kapott rajta helyet utolsóként, így vezetékes internettel is könnyen használható.
További extra a dokkolóban, amit magam is csak néhány nap elteltével vettem észre, hogy DVD és CD olvasóként is működik. Nekem nem kimondottan tetszett ez a megoldás, ugyanis ez esetben a meghajtónk kevéssé tekinthető hordozhatónak. Jobban tetszett volna egy külön, kábelen csatlakoztatható optikai drive.
Tesztelés
Nos, amit eddig tudunk az e2-ről, az mind szép és jó, de próbáljuk meg megkeresni azt, hogy mire is tudjuk használni. Kis méretéből adódóan sokan Pocket PC-ként gondolnak rá, pedig sokkal több annál, inkább egy notebook funkcióit helyettesíti. Az operációs rendszer a mi eszközünkön egy normál, teljes értékű Windows XP volt SP2-vel kiegészítve. Office nem szerepelt az előre telepített alkalmazások között, így egy Open Office szoftverrel tettük teljessé a képet. Az alapesetben telepített alkalmazások megegyeznek egy szűz asztali Windows-zal.
Az internethez való csatlakozásra több lehetőségünk is nyílik. Létezik ugyan az e2-nek HSDPA képes változata is, de a tesztmodellünkben ilyen funkció nem kapott helyet. A legegyszerűbb megoldást választottuk hát, egy USB-s modemet kötöttünk rá. Eleinte kicsit furcsának tűnt az UMPC a hozzá kapcsolt modemmel, de a funkcióját tökéletesen ellátta és a kezelhetőség sem szenvedett csorbát. Ha esetleg nincs ilyen modemünk kéznél, akkor használhatjuk a WLAN hálózatokat a beépített WiFi segítségével, vagy a 2.0-ás Bluetooth kapcsolaton keresztül egy telefont modemként használva is kapcsolódhatunk, sőt vezetékes internet kapcsolatunkat is kihasználhatjuk a dokkolón keresztül, de utóbbi esetben elvész a mobilitás élménye, bár ez már annál a pontnál elszállt, hogy "vezetékes".
Az alap irodai szoftverekre nem is érdemes igazából szót fecsérelni, ugyanis egyértelmű, hogy ezekkel mind remekül elboldogulunk majd. Kicsit extrémebb próbákat csináltam így inkább: elkezdtem játszani. Első körben nekiugrottam a Steamnek és feltelepítettem néhány játékot. A Counter Strike 1.6 remekül futott ami meglepetés volt, azonban a Source verzióra már nem volt elegendő a videókártya, ahogy a Team Fortress új verziójához is kevésnek bizonyult. A Civilization IV is remekül futott a gépen, de abban nem is kételkedtem, hogy ezzel problémám lesz. Általános konklúziónak azt szűrhetjük le, hogy sajnos a videókártya bizonyult a leggyengébb láncszemnek a kipróbált játékoknál. Próbáltam videót is készíteni a tesztekről, de sajnos a Frapsot nem sikerült működésre bírnom, pedig hosszas küzdelmet vívtunk.
Azért, hogy kicsit próbáljam számszerűsíteni szubjektív tesztünket, ráeresztettem két tesztprogramot is a készülékre. Az első a SiSoftwer Sandra teljes riportja volt, amelynek eredménye itt tekinthető meg. A második ugyan nem a készülék fő felhasználói profilját teszteli, de én is kíváncsi voltam, hogy mit tud a 3Dmark alatt a kütyü. Nos az eredmény az alábbi screenshoton látható és egyértelműen a korábbi, videókártyával kapcsolatos felvetésemet igazolja
A készülékbe épített izmos akkumulátor erősen hullámzó teljesítményt produkált. Minden olyan funkció, amely igénybe veszi a merevlemezt, az nagyban csökkentette az üzemidőt. Folyamatos letöltés mellett körülbelül 1-1,5 órát bírt töltés nélkül az e2, de ilyenkor állandó jelleggel dolgozott a hűtőventillátor és a merevlemez is. Kevésbé terhelt állapotban (kikapcsolt WLAN és BT valamint alacsony fényerő) több mint két órát is böngészgettem a nélkül, hogy enni kért volna a kicsike.
Értékelés
Többször felmerült bennem a kérdés, hogy vajon ki lehet az e2 megcélzott vásárlói köre. Bizonyára nem csak kicsiny hazánkban, hanem a világon sincs még túl sok UMPC felhasználó a kategória újdonsága miatt, pedig a jövő nagy valószínűséggel ebben a műfajban is ott van, hiszen az apró eszköz a notebookot egyértelműen kiváltja és jóval kényelmesebb használni, mint egy PDA-t vagy egy Blackberry-t, sőt az irodai gépeket is helyettesítheti a dokkoló miatt. Az elterjedésre még néhány évet biztosan várni kell, ugyanis jelenleg abba a kategóriába tartozik a készülék, ami hazánkban még megfizethetetlen. Körülbelül 400.000 forintos áráért azonban egy komplett irodát kapunk valóban zsebbe, és itt ez nem csak kamu reklámszöveg.
Több kollégával beszélgettünk róla, hogy vajon mire lehetne használni az e2-t. Akárcsak nekem, a legtöbb embernek szintén a notebook kiváltása volt az ötlete, ezt rögtön azután fogalmazták meg, hogy rájöttek, hogy egy ilyen kell nekik. Majd meghallották az árát és rájöttek, hogy mégsem. A konklúzió is valahol itt leledzik. Az e2 már az a kategória, amit nem vásárol meg elhamarkodottan az egyszeri júzer, és a gondolkodás során hamar rájön, hogy létezik ennél kedvezőbb ár/érték alternatívájú eszköz. Ennek ellenére a geekek szívét megmozgatja.
 |
| OQO model e2 |
Polacheck
A készüléket a MobilX biztosította.
A készülék megvásárolható online a www.mobilx.hu címen.
Info vonal: +36-52-501-868
