Fülhallgatók kialakítása, alkalmazás
Maradt az Ear 2 a rövid száraknál és a hallójáratba illeszkedő, szilikonharangokat használó megoldásnál. A fülhallgatón viszont más helyre kerültek a mikrofonok, amivel állítólag jobb lett a zajszűrés, erről kicsit később. A fülesek egyenként 29,4 x 21,5 x 23,5 milliméteresek és 4,5 grammot nyomnak, vagyis egész kicsik és könnyűk. Carl Pei korábban arról beszélt, hogy az amerikai piacról rendelték meg az Ear 1 eladott darabjainak közel felét, így érthető, hogy miért lett sikeres az AirPods Pro formájára hajazó, a száron átlátszó burkolatot kínáló megoldás. De a megjelenés mellett az Ear 2 a kényelem terén is jól teljesít, ha passzol az ember fülébe az illeszték, alig érezhetően lehet viselni a fülhallgatókat. Jó a súlyelosztásuk, nem nehezek és jó a szellőzésük, nyomáskiegyenlítésük is, ennek következményeként nem akarnak kiesni az ember füléből még futás közben sem. Az edzések alatti használathoz pedig nyugodtságra adhat okot az IP54-es védelem, mely az előd IPX4-ét váltja, így a nedvesség mellett pornak is ellenáll bizonyos szintig a fülhallgató. Azért úszni ezzel se menjünk, csapódó vízre vonatkozik az IP-védelme, tehát eső vagy verejték kibírására. Ennél jobbat azért már találni ebben az árkategóriában, a Galaxy Buds 2 Pro vagy az LG sportfülhallgatója például IPX7-es védelmet ad.
(forrás: Mobilaréna) [+]
A szár alján mindkét fülhallgatón nyomásérzékeny felület található, ez változás az előd érintésalapú irányításához képest. A felület jó helyen van, a szár alját összecsípve szinte kizárt, hogy ne találjuk el rendesen, a nyomás erőssége viszont nem változtatható, az AirPods Próhoz képest itt kicsit több erőt kell kifejtenünk és ez a felület a simításra már nem reagál. Az egy nyomás alapértelmezett beállításai (szünet / lejátszás és hívás fogadása / befejezése) nem változtathatók meg, a két és három nyomás, valamint a nyomás és nyomva tartásra adott reakciók igen. Ehhez szükség lesz a Nothing X alkalmazásra, ez elérhető iOS-re és Androidra egyaránt ingyenesen.
A száron található gomb beállításai (forrás: Mobilaréna) [+]
Az applikációban az első használat során animációk vezetik le, hogy irányíthatjuk a fülhallgatókat, majd a főoldalról a Vezérlők menüpontra nyomva szedhetjük elő a beállításokat. Itt a bal és jobb fülesre külön-külön adhatunk meg parancsokat igényeink szerint, ez lehet lejátszott tartalmak közötti előre vagy vissza ugrás, hangasszisztens aktiválása a telefonon, vagy bejövő hívás elutasítása. A nyomva tartásra vonatkozó műveletek közt az aktív zajszűrés módjai között lehet váltani (ANC, átengedés, ki), illetve a hangerőállítást is itt találjuk. Amikor a hangerőt állítjuk a fülhallgatót csipkedve, kattogó hangjelzésekkel jelez vissza az Ear 2, így segít megtalálni az ideális pontot.
Ear (2) a fülemben [+]
A Nothing X alkalmazás iOS-en valamiért csak angol nyelven indult el nálam, Androidon viszont adott a magyar is. A program felépítése nem változott az előző években sokat, a főoldalon találjuk a legfontosabb gyorsbeállításokat és infókat (töltöttség, hangszínszabályzó, vezérlők, zajszűrés), a jobb felső sarokban látható fogaskerékre kattintva pedig előhozhatók az egyéb beállítások is. Kikapcsolható például a fülbe helyezés érzékelése, ami egyébként remek pontossággal működik, a szenzor pedig valahol a fülhallgató fejének elején van elrejtve. Itt kapcsolható be az alacsony késleltetési üzemmód, illetve az SBC-nél és AAC-nál nagyobb teljesítményű LHDC kodek is, viszont LDAC, aptX vagy LC3 támogatás nincs az Ear 2-ben. Ez a 64 ezer forintos ár mellett azért megkérdőjelezhető választás, viszont egyrészt az LHDC 5.0 a használt Bluetooth 5.3-as szabványon nagyobb felbontású hangátvitelt lehetővé tesz (ideális esetben elérhető az akár 1 Mbps, 24-bit / 192 kHz is papíron), másrészt ha a Nothing az amerikai piacra fókuszál most — és Carl Pei korábbi interjúi alapján azt teszi, akkor érthető, hogy miért nem törik magukat és elégszenek meg az AAC-vel, hisz az iPhone-ok utóbbit használják. De Huawei, Oppo, Xiaomi telefonokban és a Nothing Phone (1)-ben is adott az LHDC támogatás.
[+]
Van fülbetét-illeszkedés teszt az alkalmazásban, ezzel felváltva játszik le alacsony és magas frekvenciájú hangokat a füles és a befelé figyelő mikrofonnal megpróbálja észlelni, ha nem zár tökéletesen az illeszték. Szintén hangot játszik le a keresés funkció az Ear 2-n, ez viszont jóval hangosabban, ám akkor sajnos nem működik, ha a tokban vannak a fülhallgatók. A csörgőre hasonlító hangjelzés pedig szerintem kevésbé feltűnő, mint mondjuk egy sípoláshoz hasonló hang, amit a legtöbb hasonló funkció használ.
(forrás: Mobilaréna) [+]
Az Ear 2-ben adott a multipont támogatás két eszközig, ez viszont alapból nem aktív, az alkalmazásban kell a beállítások között külön aktiválni. Ha megtettük, kettőnél több eszközzel is párosíthatjuk a fülhallgatót, viszont egyszerre csak kettőt fog aktívan kezelni, ezeket pipával és erősebb színnel jelöli az alkalmazás. Ilyenkor a beállításainkat az Ear 2 automatikusan átviszi az eszközök közt, a telefonon elvégzett EQ-profilok, ANC-beállítások vagy épp az irányításra vonatkozó dolgok rendszertől függetlenül megmaradnak. Ha pedig bejövő hívásunk van, miközben mondjuk a számítógépről szól a zene, akkor automatikusan a fülesen keresztül vesszük fel, addig a lejátszott tartalom szünetre kerül, a hívás megszakítása után pedig folytatódik. A multipont használatával hibát nem tapasztaltunk, az eszközök közötti váltást pedig egy pittyegő hangjelzéssel tudatja a füles.
(forrás: Mobilaréna) [+]
Az alkalmazáson keresztül frissíthetjük a fülhallgatókon a firmwaret, a teszt alatt egy frissítés érkezett, egyből kibontás után, így az 1.0.1.88-as verzióval teszteltük az Ear 2-t. Vannak még tippek és támogatás is, ám ezek nem lettek magyarra fordítva, a menüt megnyitva angolra vált a program. Opció még a személyre szabott ANC és EQ, ezekről a következő oldalon.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
