Nokia XL Dual SIM - méretes tévedés

Bevezető, tartozékok

A Symbian lassú halálakor, az Android és az iPhone megjelenése után sokan temetni kezdték a Nokiát. Először úgy látszott, hogy nem alaptalanul, hiszen a finn óriás látszólag nem akart reagálni a piaci változásokra, mire pedig feleszmélt, a konkurencia őrült sebességgel elszáguldott mellette. Miközben hajdanán az okostelefon szó össze volt forrva a Nokiával, villámgyorsan a sereghajtók között találták magukat. Ekkor jött az a bizonyos nagy bejelentés, miszerint összeállnak a Microsofttal és használni fogják az akkor friss WP7-et, amit nem sokkal korábban húzott elő az amerikai cég a kalapból.

[+]

Sokan fel is kapták a fejüket, elvégre a Microsoft nem valami sarki fűszeres szintű cégecske. Ám a folyamatok keservesen lassan haladtak, ment a fogadkozás, az ígérgetés, a konkurencia meg közben ezerrel ment előre. Végül eljött a pillanat, bejelentésre került a Lumia termékcsalád Windows Phone rendszerrel (közben a Symbian hivatalosan is befejezte pályafutását) és gyakorlatilag a nulláról kellett újrakezdeni mindent, miközben olyan ígéretes fejlesztések mentek a kukába, mint a MeeGo. Nehéz út volt, de mostanra kezd egyre jobban kiforrni, összeállni az egész, a rendszer folyamatosan megújul, a készülékek is egyre jobbak, ami az eladásokon és a pénzügyi eredményeken is látszódik.

[+]

Aztán kiszivárgott, hogy a finnek kísérleteztek az Androiddal is, még a Microsoft előtt. Már szinte minden nokiás hírnél elsütötték az „Androiddal kellene” viccet, ám egy kis idő múlva kiderült, a kísérletek nem álltak le. Megtörtént a csoda, a Nokia bemutatott három Android rendszerű telefont az idei MWC-n. Amint megkaparintották az első tesztpéldányokat, kiderült, hogy nem eszik olyan forrón a kását. Amikor a szerkesztőségben Bog rámutatott az asztalra, hogy az ott lévő kütyük közül válasszam ki, melyiket viszem magammal, azonnal ráböktem az XXL GSM-től érkezett Nokia XL-re. Androidos Nokia, hát ilyen lehetőséget nem hagyok ki, bár ha tudtam volna, mi vár rám, akkor hozzá se nyúlok. A doboz illeszkedik a Lumia csomagokhoz, a készüléken felül egy hálózati töltőfejet, USB kábelt és egy sztereó fülest rejt magában.

[+]

Külső

Nem nehéz rájönni, honnan hozták az ihletet az XL külsejének megalkotásához. A Lumia széria szögletes, sarkos vonalai köszönnek vissza rajta, amivel nincs is semmi baj. A formán kívül a vidám, fiatalos színeket is átvették, így a feketén és fehéren kívül van narancs, zöld, kék és sárga is, mi az utóbbit kaptuk. Nem lehet ilyen pozitívan nyilatkozni viszont a méretekről, mert az XL egy elég nagy batár tepsi. Noha a kijelző nem kicsi, a köré formált ház eléggé túlzás, ugyanekkora kijelzőt az Alcatel több mint 8 mm-rel keskenyebb és 3 mm-rel vékonyabb házba tudta tenni (Idol X+). A túlzott szélesség és vastagságon felül a 190 grammos súly is elég túlzó, ez már a phabletek szintje lenne, de ez nem az. Minőségileg viszont nincs kifogásolnivaló, az összeszerelés teljesen jó, nincs recsegés-ropogás, a polikarbonát hátlap matt felületű, viszont kissé csúszik.

[+]

Az előlapon 5 hüvelykes képernyő terül el, amelyre elég bőven szabták az oldalsó peremeket. Aztán ha bekapcsoljuk, lesz meglepetés, mert WVGA (480x800 pixel) felbontással találkozunk, ami persze rettentő kevés ilyen méretben. A gondokat fokozza, hogy az elvben IPS panel a betekintési szögeken kívül mindenben elvérzik, amit elvárnánk tőle. A színek fakók, a fényerő még maximumon is harmatos, napfényben pedig szinte semmi sem látszik belőle. Nincs mit szépíteni, ez a képernyő nagyon gyenge. Az se sokat javít a dolgon, hogy az általam kibontott, fóliás készülék rögtön jól látható pixelhibákkal bírt, a teszt során pedig további hibás képpontok keletkeztek. Alatta egyetlen érintős vezérlőgomb, a Vissza látszik, világítást nem sikerült neki kreálni, de mivel egyedül van középen, ezért sötétben is ki lehet tapogatni. Felül a Nokia jelzésen kívül van előlapi kamera, fény- és közelségszenzor, valamint a hangszóró. Ez utóbbi csak átlagos, hangerőből és hangminőségből is jó lenne kicsit több.

[+]

Hátul nagy síkság van, mindössze egy apró Nokia felirat, illetve a kamera optikája és a mellette lévő LED töri ezt meg. Ahogy már említettem, a polikarbonátból készült hátlap matt, viszont a sárga színnel azért nem árt vigyázni, elvben könnyen koszolódhat, bár nekem még zsebben hordva se volt vele gondom.

[+]

Az oldalain szépen elosztották a kevés kezelőszervet. Alulra jutott a microUSB és a mikrofon, felülre kerül a 3,5 mm-es jack kimenet. Jobbra, majdnem középen találjuk a bekapcsolót, kicsivel felette a hangerőszabályzót. A baloldal üresen maradt és sajnos a Lumiákon zömmel megtalálható kamerabillentyűt is nélkülöznünk kell.

Hirdetés

Hardver, szoftver

Sajnos a kijelző után a hardverben is csalódni fogunk. A Qualcomm Snapdragon S4 Play (MSM8225) nem épp komoly valami a kétmagos, magonként 1 GHz-es Cortex-A5 processzorral. Mindehhez Adreno 203 grafikus gyorsító és 768 MB RAM tartozik, utóbbi még nagyjából elfogadható mennyiség. A benchmark eredményekből is látszik, hogy nem érdemes sokat várnunk tőle, ezt a szintet már egy alsó-közép kínai cucc is eléri.

És akkor jöjjön a hab a tortán, a szoftver. Ugyebár a Nokia XL androidos, legalábbis sokakban ez maradt meg. A valóság az, hogy ez egy erősen módosított és lecsupaszított rendszer, melyet Nokia X Platform-nak hívnak és az AOSP-re épül, ami az Android alapja is, viszont hiányoznak belőle API-k, szolgáltatások. Nem véletlen, hogy a gyártó se különösebben kommunikálja a Google rendszerét. Az elsőként bemutatott három készülék egyébként a 4.1.2 Jelly Bean alapjain nyugszik, a már bemutatott X2 a 4.3-ra épül. Az X Platform lényegét nem szeretném most kivesézni, azt már Bocha megtette az X tesztjében. Én inkább azt mondanám el, hogy miért éreztem alig fél óra után, hogy ez egy borzasztóan rossz okostelefonos rendszer.

Mert az, nem szépítem a dolgot, tényleg villámgyorsan az ember idegeire megy az egész. Adott egy módosított kezdőképernyő, ami Windows Phone-ra hajazva csempés megoldású, a háttérképet és a főmenüt is lelőtték ezzel a mozdulattal. Oké, ez még nem akkora para, még widgetek is odaszúrhatók, bár azok kinézete részben a kis felbontás miatt elég béna, ráadásul bután is néznek ki a csempék között. A fentről lehúzható állapotsávból kikapták az értesítési részt, illetve itt fix négy gyorskapcsoló van, meg a beállításokba tudunk ugrani, és ennyi. Az értesítéseknek csináltak egy külön képernyőt, amit Fastlane-nek neveztek el. Vajon milyen megfontolásból sikerült úgy megalkotni, hogy a beérkező értesítések azok megtekintése után nem tűnnek el? Igen, mindent nekünk kell manuálisan törölni, mert nap végére szép kis listánk lesz. Az Androidban ismert mozdulat nem működik, ha hosszan nyomjuk valamelyiket, akkor utána egyesével vagy egyszerre törölhetők.

A másik, amitől falra tudtam mászni, az a némítás. Van ugyebár néma mód, de az első aktiválás után kiderült, hogy ez teljesen némítja a telefont. Az sem működik, hogy normál módban bekapcsolom a rezgést és akkor némításkor az megmarad. Nem marad meg. Végül véletlenül rájöttem, hogy ha néma módba teszem, majd utána megnyomom a hangerőt, akkor át lehet tenni rezgésbe is. A kikapcsoló menüben lévő váltás se működik, mivel nincs kikapcsoló menü. Így leírva lehet, jót nevet az ember, de amikor nem fogadott hívások, üzenetek, e-mailek sora várakozik, mert nem vettük észre, az nem olyan vicces.

Az elmulasztott események lezárt képernyőn való megjelenítése is iszonyú gagyi. Ha bekapcsoljuk a részletes megtekintést, akkor megfelelő irányba suhintással (hopp, itt van a gesztusvezérlés) törölhetjük (a Fastlane-ről persze nem törlődik) vagy megtekinthetjük. Ha viszont ez nincs bekapcsolva, akkor otromba, szürke kockák jelzik, hogy valami van és ilyenkor semmit nem lehet velük kezdeni. Hiába bökdössük vagy bármi, fel kell oldani a képernyőt, átlépni a Fastlane-re és akkor ott látjuk, miről is van szó. Végül az igazi csúcs a Google szolgáltatások teljes hiánya. Nincs például dedikált Gmail fiók, ezzel lőttek a szinkronnak is. Play Áruház nyista, a Google kereső és a Maps azért feltehető, de bejelentkezni ezekbe se tudunk. Próbáltam a Google Play Services-t telepíteni, ami sikerült is, aztán kb. 5 másodpercenként feldobta, hogy leállt, tehát semmire nem mentem vele.

Ezzel épp az Android lényegét sikerült kinyírni, így ezzel és a fentebb említett hibákkal óriásit zuhant a használhatóság. Ja, azt még nem mondtam, hogy multitasking igazából nincs, illetve a programok képesek futni a háttérben, de váltani közöttük csak úgy lehet, hogy a Vissza hosszú megnyomásával kilépünk a főképernyőre, majd megkeressük a másik programot és belépünk. Nem látjuk, mi fut éppen és mi nem, és mivel a felső állapotsávba semmilyen widget vagy program nem telepíthető (még egy vacak akkujelző sem), így egy utólagos task manager se sokat segít. Végül az se rossz, hogy a képernyőforgatás random hol működik, hol meg nem. Noha fagyás és újraindulás nem történt, azt hozzátenném, hogy az X-hez képest újabb, 1.1.2-es, legfrissebb szoftverről beszélünk. A rendszerre egyébként szinte bármilyen olyan androidos app felrakható, ami nem akar meghívni olyan API-kat, amelyek Google szolgáltatásokra hivatkoznak. A Nokia szerint ez csupán a Play Áruház 25%-át érinti, de ez az áruház nem érhető el, mindenféle alternatív megoldás után kell nézniük a tulajdonosoknak, mert a Nokia által nyújtott online bolt kínálata kicsit mág szűkös.

Multimédia, adatátvitel

A szerény optika 5 megapixeles szenzort rejt, melyben autofókusz is van, a LED villanó se hiányzik. A kezelőfelület az alap androidosra hasonlít leginkább, jobb oldalon van az exponáló, itt válthatunk a fotó és videó mód között, illetve a Galériába is át tudunk ugrani. Baloldalt vannak a beállítások, néhánynak közvetlen elérése van. Szabályozható a fehéregyensúly, a vaku, az expozíció, a felbontás, van ISO és zajcsökkentés, arcfelismerés, érintéses fókusz, színhatások, kikapcsolható a zárhang is. A fényképezés és a fotók elmentése viszonylag gyorsnak mondható.

Reméltem, hogy a forma mellett a fényképező minőségét is sikerült átmenteni a Lumiákból. Nem sikerült, a tiszta napsütésben elkészült fotókon valóságos zajtenger terül el, a szűk dinamika miatt a világos részek kiégnek, pedig a színek és az élesség nem is rossz. Nyilván ezen azért lehet szoftveresen is segíteni, de ez így biztosan nem alkalmas normális fényképezésre. Videózásban ismét visszaüt a gyenge hardver, mivel maximum FWVGA (854x480 pixel) felbontással filmezhetünk, ezen a szinten pedig már alap legalább a 720p. Ráadásul a minőség itt se az igazi, a kép szintén zajos, bár a monó hang megfelelő és az automatikus fókusz is működik, ITT lehet mindezt megtekinteni.

Zenei téren már jobb a helyzet, a lejátszó alapfunkció megmaradtak, csak dizájnban változott. Látjuk az albumképeket, van véletlen és ismétlő lejátszás is. Kapunk hangszínszabályzót is, viszont a legfontosabb az, hogy a gyári fülest elő se vegyük. Borzalmas hangja van, még rádiózásra is gyenge, ellenben ha sajátra váltunk, máris jóval kellemesebb hangok érik a fülünket. Rádiót se kell nélkülöznünk, ez jól működik, van RDS is és persze a füles kell hozzá, mert az adja az antennát.

Van azért az XL-nek egy erős pozitívuma, mégpedig a HERE Maps. Oké, hogy egyébként léteznek offline navigációs programok Androidra, de hogy a dobozból kivéve kapjuk ilyet, ráadásul teljesen ingyen, az meglehetősen ritka. Ezen felül a Nokia programja egyébként se rossz, csak a térképeket kell letölteni országonként, amire szükségünk van, és már mehetünk is. Teljesen magyarul navigál, a GPS vevő normálisan működik, bár GLONASS támogatás nincs benne.

Még nem esett szó arról, hogy a készülék dual SIM-es, azon belül pedig dual standby-t kapunk, tehát ha az egyik kártyáról telefonálunk, a másik addig nem elérhető. Ennek integrálását a rendszerben szerencsére jól megoldották, bármikor tudunk váltani a két kártya között, de persze kijelölhető az alapértelmezett SIM. Adatátvitelben négysávos GSM és kétsávos 3G áll rendelkezésre, utóbbi csak a SIM1 foglalat esetén. Maximum 7,2 Mbit-es sebességet érhetünk el, ami böngészéshez alapvetően elegendő, de a mai mezőnyben már szinte mindenki 21/42 Mbit-tel operál. LTE-ről és NFC-ről szó sincs, viszont van Bluetooth 3.0, továbbá WiFi, ami b/g/n szabványt ismer, illetve hotspotként is üzemel. A belső memória nem valami sok, csupán 1,2 GB-ot kapunk. Bővíteni microSD-vel lehet, amit a hátlap alatt, a két microSIM foglalat között találunk, a cseréhez az akkut el kell távolítani. Nagyon meglepett a Contacts Transfer nevű program, amely a névjegyek előző mobilból való átmásolásában segít. Mivel épp a saját iPhone-omat használtam előtte, Gmail szinkron ugye nincs, így dörzsöltem a tenyerem, hogy mennyit szívok majd ezzel. Hát nem, a Bluetooth párosítás után néhány másodperc alatt átszívta a névjegyeket belőle, ez azért mindenképp korrekt.

Üzemidő, összegzés

Ha már ilyen méretesre és nehézre sikerült, akkor jogosan várhatjuk el, hogy legalább méretes akkumulátor legyen benne. Ez csak részben teljesül, mivel a 2000 mAh-s kapacitás nem számít különösebben nagynak (a cikk elején említett Idol X+-ban 2500-as van). Szerencsére a gyenge kijelző és a szerény hardver itt legalább némi előnyt is hoz magával. Egy napot simán képes hozni, ha kicsit visszafogjuk magunkat, akkor a két nap is megvan, összességében 5 óra körüli kijelzőidővel.

[+]

Összegezzük tehát, milyen is ez a Nokia XL. Az biztos, hogy nem jó, ugyanis rengeteg negatívumot tudok pakolni a mérleg egyik oldalára, míg a másikra csak néhányat. Kezdjük az utóbbival, ahova az ingyenes HERE Maps navigáció és a normális üzemidő tartozik. A negatívumok sajnos jóval többen vannak. Túlzottan nagy és nehéz, a kijelző nagyon gyenge, ahogy a hardver is erősen alsókategóriás. Az igazi ütést viszont a szoftver viszi be. Ez az átalakított androidos katyvasz igen esetlen és ostoba. A legrosszabb, hogy nem is látom értelmét az egésznek. Állítólag ezzel akarják a népet a Windows Phone felé terelni. Szerintem meg ha valaki megveszi ezt, akkor napokon belül megutálja az egészet, ráadásul ha közben valaki megmutatja neki a valódi Androidot, akkor azonnal rohan venni egy Samsungot, LG-t, HTC-t, bármit, de ilyet biztos nem akar látni majd. Nem értem, hogy az egyébként szépen fejlődő Windows Phone és a szimpatikus Lumiák mellett mi szükség volt erre. Miért volt jó pénzt, időt és energiát ölni egy olyan dologra, aminek így, ebben a formában semmi értelme. A felhasználók többsége azért tisztában van vele, hogy a Nokia nem adhat ki valódi androidos telefont, ahogyan nem várhatunk iOS rendszerű Samsungot sem. Ott van a Microsoft, a Windows Phone, a Lumiák, abban jók és akkor kijönnek egy ilyennel? Ezen már egy kedvező ár se segít, pedig mikor elhoztam az XXL-től még 53 ezer forintba került, de mire a cikk megjelenik, már 42 ezer forintért is elhozhatjuk, ha valakinek mégis tetszik. Plecsniről persze szó sem lehet, bár részemről a Nem Ajánlott kategóriába tartozik. Ugyanakkor a Nokia nem állt le, olyannyira nem, hogy be is mutatkozott a napokban az X2, amelyben már a felület 2.0-s verziója dolgozik, izmosabb lett a hardver, de hogy ez megmentheti-e a csúfos bukástól ezt az irányzatot azt majd csak akkor tudjuk eldönteni, ha ezt is kipróbáltuk.

Rusi

A tesztkészülék az XXL GSM jóvoltából jutott el hozzánk. Vásárláshoz kérem, kattintson ide!

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Nokia XL Dual SIM

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS
	Méret	141,4 x 77,7 x 10,9 milliméter
	Tömeg	190 gramm
	Színvariációk	fekete,fehér, sárga, narancs, zöld, kék
	SIM-foglalat	Dual microSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	5 hüvelyk
	Kijelző felbontása	480 x 800 pixel (187 ppi)
	Kijelző típusa	Kapacitív, multi-touch IPS TFT érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	Qualcomm Snapdragon S4 Play (MSM8225)
	Processzor típusa	Dual-core 1 GHz ARM Cortex-A5
	Processzor csíkszélessége	45 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv7-A
	Grafikus chip	Adreno 203
	RAM mérete	768 MB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	korlátlan
	SMS memória	korlátlan
	Szabadon felhasználható belső tárhely	1,2 GB
	Memória bővíthetősége	microSDHC
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 900/2100 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van / 7,2 Mbps / 5,76 Mbps
	LTE	nincs
	IrDA / Bluetooth	nincs / 3.0 (A2DP, HS)
	WiFi	802.11b/g/n, hotspot, WiFi Direct
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / nincs
	GPS	van
	GLONASS	nincs
	NFC	nincs
	Alapfunkciók
	Profilok	csak néma
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	nincs / nincs
	Hangrögzítés	telepíthető
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Nokia X Platform 1.0 (Android 4.1.2)
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	telepíthető
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	???
	Multimédia
	Fő kamera	5 ,megapixel, autofókusz, LED villanó
	Másodlagos kamera	van (2 megapixel)
	Videófelvétel	FWVGA@30fps
	Zenelejátszó szoftver	van
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	2000 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	720 óra
	Beszélgetési idő	16 óra (2G) / 13 óra (3G)
	Zenelejátszási idő	37 óra
	Egyebek
3,5 mm-es audio kimenet, fény- és közelségszenzor, dual standby kétkártyás üzemmód