Rendszer, szoftverek
Mint minden Touch & Type telefonon, így tesztalanyunkon is az S40 platform módosított változata fut; a dolog sajnos több sebből vérzik. A menük felépítése és a felületek közötti navigálás ugyanis gyakran túl van bonyolítva, néhol ráadásul nem is lehet visszalépni. A képernyő alján látható virtuális gombok pedig szinte mindenhol ott vannak, még akkor is, ha egyiküknek nincs feladata; ekkor az egyikük felirat nélkül árválkodik a képernyőn. A másik fő probléma a lassúságban rejlik; sajnos a processzor órajele nem ismert, de van egy tippünk, hogy ezt nem véletlenül hallgatják el. A programok megnyitásakor várakoznunk kell egy sort, a menük görgetése és a weboldalak lapozása akadozik, az animációk pedig darabosak. Tetézi a bajt a rezisztív kijelző, amely hajlamos félreértelmezni a gesztusokat, így a frusztrációnk sosem látott méreteket öltött a a telefon használata közben. A kegyelemdöfést a Symbian magyarra fordított verziójára jellemző rövidítések adják: a Beáll. téma szer., a Szink. és bizt. m., a Gyári beáll. v.áll. és a Befej. fedél bezár.-val és társai mindig mosolyt csalnak az arcunkra.
A főképernyő két módban használható, az egyik mindössze a dátumot és az időt jeleníti meg, a másikban pedig parancsikonokat pakolhatunk a főoldalra. Az alkalmazások terén nem nagyon van változás az előző Touch & Type modellekhez képest. Az ezer férőhelyes névjegyzék nagyon egyszerű: pozitívum, hogy a névjegyekhez sok adatot hozzá lehet rendelni, ezen kívül viszont nem nagyon tud mit felmutatni; leginkább a lista külső szolgáltatókkal történő szinkronizálása hiányzott. Beszélgetés közben a hangminőség megfelelő volt mindkét SIM-kártyával. Kapunk még egy egy pofonegyszerű üzenetkezelőt, a naptárban, riasztásokat is felvehetünk, az Áruház menüpontból további tartalmakat tölthetünk le, a Fényképek menüpont pedig a képnézegetőt rejti. A webböngészőt stílszerűen Internetnek hívják; a program fapados képességei, a kis felbontás, a lassú kapcsolat és az akadozó működés miatt a netezési élmény komoly csorbát szenved.
A Zene menüpont a zenelejátszót és a rádiót rejti. Az előző alkalmazásokhoz hasonlóan ezek is fapadosak; előbbi extra képessége a lejátszási listák kezelésében rejlik. Az FM-rádió képes az állomások automatikus hangolására, a használatához viszont csatlakoztatnunk kell egy fülhallgatót, vagy egy egyéb, 3,5 milliméteres dugasszal rendelkező eszközt. Az Alkalm.-ok az extra szoftvereket rejti, helyet kapott itt az ébresztőóra, a számológép, a hangrögzítő, a teendők, a jegyzetek, az időzítő, a stopper és a galéria. Utóbbi a képnézegető helyett egy mezei fájlböngészőt rejt. A Térképek személyében a Nokia symbianos naviszoftverét tisztelhetjük, amellyel útvonalat is terveztethetünk. Mivel a telefonból hiányzik a GPS-chip, a program cellainformáció alapján pozicionál, ennek megfelelően kissé pontatlan, ám a célnak nagyjából megfelel.
A telefon hátlapján egy fixfókuszos kamerával futhatunk össze, amellyel maximum két megapixeles, azaz 1600 x 1200 képpontos fotókat lőhetünk. Természetesen videók rögzítésére is alkalmas, a felvételeket 176 x 144 pixeles felbontásban, másodpercenként 15 képkockás sebességgel készíthetjük el. A kameraszoftverben állíthatunk a fehéregyensúlyon és a felbontáson, a képekhez effekteket rendelhetünk, valamint az önkioldót is bekapcsolhatjuk. A telefonnal lőtt fotók minősége pocsék: a képek roppant zajosak, a dinamikatartomány pedig alacsony, melynek következtében a világosabb részek hajlamosak kiszorítani a sötétebb helyeket.
 |
 |
 |
 |
 |
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
