Bevezető
A Nokia már hosszú-hosszú évek - mit évek: évtizedek - óta trónol az első számú mobiltelefon-gyártónak kijáró trónuson. Messze a legtöbb telefont adják el minden évben, az ötbetűs szó pedig egy olyan márkanevet takar, melyről nagyon kevés ember van rossz véleménnyel. Hozzáértők és laikusok egyaránt hajlandók komoly vitákba bonyolódni ennek jogosságával kapcsolatban, az okok sem mindenki számára egyértelműek, én viszont úgy gondolom, hogy jól megalapozott hírnevét hazánkban a finn gyártó egyértelműen a tömegtelefonjainak, valamint az azokon futó egységes platformnak köszönheti.
A Nokia története 1865-ig nyúlik vissza, mikor is egy Fredrik Idestam nevű mérnök megalapította cellulóz-feldolgozó üzemét a dél-finnországi Tamperében. Mivel akkoriban a papírgyártás minden bizonnyal jövedelmező üzlet volt, az úriember három évvel később megnyitotta második malmát a Tamperétől tizenöt kilométerre lévő Nokiában, melyet a hidro-energetikai szempontból kiváló Nokianvirta folyó szel ketté. 1871-ben Idesteam az egyik barátja, bizonyos Leo Mechelin segítségével átszervezte cégét, mely ekkor kapta meg a Nokia nevet. Hírnevüket annak köszönhették, hogy a 20. század elején a közelükbe települt a gumicsizmákat is gyártó Finn Kaucsuk Művek (Finnish Rubber Works), mely egyrészt márkanévként kezdte használni a Nokia nevet, másrészt az ekkor már áramtermeléssel is foglalkozó Nokiától vásárolta az ampert. Az első világháború után azonban csődközeli helyzetbe jutott a Nokia, amit az FRW ekkor felvásárolt, így biztosítva saját zavartalan működését. 1922-ben a Finn Kaucsuk Művek szert tett a Finn Kábel Művekre (Finnish Cable Works) is, mely telefonok és telefonkábelek gyártásával foglalkozott. A három cég név tekintetében negyvenöt év közös munka után egyesült, a máig használt Nokia Corporation nevet tehát 1967-ben vették fel. A telefonok mellett számítógépeket, csizmákat, bicikliket, abroncsokat és papírt is gyártottak, a 90-es évektől viszont már csak a telekommunikációs eszközökre fókuszáltak.
A Nokia értelemszerűen a Nokianvirta folyóról kapta a nevét, mely egy ódon finn szó, eredetileg arra az apró, fekete prémmel rendelkező állatra használták, mely a folyó mentén élt. A modern finn nyelvben a noki jelentése korom, a nokia pedig ennek többesszámú ragozása, bár a köznyelvben ilyen formában nem igazán használják.
A nagy áttörést minden bizonnyal az 1998-ban kiadott Nokia 5110 hozta meg, mely a maga korában minden kétséget kizárólag a világ legnépszerűbb mobiltelefonja volt. Ugyanarra a platformra épült, mint az infravörös porttal felvértezett bátyja (Nokia 6110), amit a felhasználók gyorsasága, kiváló felépítése és a konkurenciához képest látványos grafikus felülete miatt szerettek. Rá egy évre került piacra a Nokia 3210, melyből 160 millió darabot adtak el világszerte. A készülék az 5110 platformjára épült, de már tartalmazott prediktív szövegbevitelt, sikerét pedig beépített antennájának is köszönhette. Innentől nem volt megállás, sorra jöttek a mainstream modellek, melyek közös vonása a kiváló személyre szabhatóság és a könnyen használható menürendszer volt. Most, tíz évvel a 3210 után pedig itt a legújabb tömegtermék, a kissé félresikerült 3110 Classic utódja, a 6303 Classic. Mint az a sorszámból is látszik; szintet léptünk.
A tesztpéldány az XXL GSM jóvoltából jutott el szerkesztőségünkbe. A doboz az újgenerációs sárga-szürke változatból került ki, ugyanilyenben üldögél többek között a 6600 Slide is. Jelen modellnél kissé helypazarlásnak tűnik a használata, a 6303 Classic mellé ugyanis csak az elmaradhatatlan kiegészítőtriót kapjuk meg: hálózati töltő, headset, adatkábel. Utóbbi nagyon kis kedves, a rövidnél is rövidebb, csatlakozókkal együtt körülbelül tíz centiméter lehet, USB-hosszabbító vagy HUB nélkül legfeljebb notebookkal fogjuk tudni használni. Ó, majd elfelejtettem: egy 1 GB-os microSD kártya is jár a 6303-hoz, igaz, magában készülékben, nem pedig a dobozban találjuk.
Hirdetés
Külső
A készülék egyértelműen a népszerű Nokia 6300 utódja, amit nem csak a sorszámozás, hanem a külső is jól mutat. A nálam lévő szürke példány pont olyan színfelépítést használ, mint az említett modell, de ettől függetlenül teljesen más benyomást kelt. Gyakorlatilag a 6600 Slide formavilágát viszi át a candybar kialakításba, íves, kissé bumfordi formákat használ, egyenes vonalakat nem találni rajta. Ebből adódóan kiválóan belesimul az ember kezébe, ráadásul tömege és mérete is stimmel, hiszen 96 grammot nyom, kiterjedése pedig 108,8 x 46,2 x 11,7 milliméter. A kiváló fogáshoz persze nem csak a formavilág, hanem az anyaghasználat is jelentősen hozzájárul; a 6303 Classic bizony elöl-hátul fémből van. Az összeszerelés minőségére sem lehet panasz, illesztési hézagokat nagyítóval sem fogunk találni, az újdonság kis mérete ellenére is masszív masina benyomását kelti.
A készülékből egyelőre két színvariáns létezik - a lista az idő múlásával minden bizonnyal bővülni fog -, az egyik teljesen fekete, a másik szürke és fekete, nálam utóbbi járt. Ennél a szürke részek vannak fémből, ilyen a hátlap nagy része, az oldalt körbefutó sáv és a numerikus gombsor körül lévő rész. A kijelzőt körbeölelő terület ebből adódóan fekete színű, felül a telefonhangszórót és a fényérzékelőt, alul a navigációs szerveket, középen pedig a 2,2 hüvelyk átlójú, QVGA (240 x 320 pixel) felbontású TFT kijelzőt foglalja magában. Utóbbi képminőségére nem lehet panasz, a fényerősség elég magas ahhoz, hogy napfényben is tökéletesen olvashatóvá tegye az egyébként nagyon szép színekkel operáló megjelenítőt. A kezelőszervek sem adnak okot panaszkodásra, az ötirányú d-pad könnyen és ruganyosan mozog, az őt balról-jobbról körülvevő gombduók pedig kellően nagy méretűek ahhoz, hogy könnyedén meg lehessen őket nyomni. Alul találjuk a tizenkét gombból álló numerikus részt, mely elsőre kicsit furcsa kialakításúnak tűnhet, a készülékház ugyanis enyhe ívben lejt a felső két sor magasságában. Ez az első nyomkodás során kicsit furcsának, később kifejezetten kényelmesnek bizonyult, bár a jó használati értékhez természetesen az is hozzájárul, hogy maguk a gombok kellően nagyok és jó nyomásponttal rendelkeznek.
A hátlap kissé szappantartó-formavilágú, a szegélyek le vannak csapva, ívesek, ez biztosítja a kényelmes fogást. A felső rész fekete színű, műanyagból készült, a kamerát, a hozzá tartozó villanófényt és a kihangosító hangszóróját rejti magában. Az alsó rész egy az egyben levehető, alatta találjuk a microSD foglalatot. A kártyacseréhez tehát nem kell kikapcsolni a készüléket.
Az oldalsó részek kevésbé izgalmasak, felül a bekapcsológombot, jobbra a hangerőszabályzó párost találjuk. Balra nincs semmi, alul viszont jó nagy a zsúfoltság, ide került a vékony csatlakozós Nokia töltő, a 3,5 milliméteres fülhallgatókimenet és a fedlappal takart microUSB csatlakozó, melynek takaróját pár korábbi modellével ellentétben könnyedén ki lehet nyitni.
Menürendszer, szoftverek
A készüléken a Series 40 platform legújabb, 6. kiadása fut, mely első blikkre nagyon hasonlít az 5. kiadás Feature Pack-kel szerelt változatához, de annál mégis okosabb és látványosabb. A leglényegesebb változások közé tartozik, hogy a menüben szép animációkkal találkozhatunk, melyek egy része ugyan már jelen volt pár 5. kiadású Series 40-nel felszerelt készüléken is, de a 6. kiadásnál már minden modellben benne lesznek. Nem elhanyagolható újítás, hogy a rendszer támogatja a Flash Lite 3-at, ami játékoknál és multimédiás tartalmaknál egyaránt jól jöhet majd. Kissé furcsa fejlesztés, hogy az új rendszer papíron már támogatja a WiFi-t - nem papíron mondjuk az előző is támogatta, aminek a 6300i volt az egyetlen eredménye -, plusz új, WebKit alapú internetböngészőt is kapott, az mobiltelefonról internetezőknek tehát nem biztos, hogy ezentúl a Series 60 lesz az egyetlen lehetőségük, ha Nokiát szeretnének vásárolni. Fontos továbbá, hogy a 6. kiadású S40 támogat három új Java API-t (JSR-179, JSR-205, Location API), az OMA Message 1.3-at, alapból tartalmaz térképszoftvert, de talán ezeknél is örvendetesebb, hogy rengeteg vizuális tuning került bele, például az ezt kihasználó programokat már horizontálisan is lehet görgetni, plusz a képernyő tetejébe is kerülhetnek felugró menük. A továbbfejlesztett telefonkönyv és üzenetkezelő ezek után már csak hab a tortán.
A készenléti képernyő nem sokat változott, az aktív készenlét még mindig jól ellátja a funkcióját, a gyorsindító ikonok mellett (pontosabban alatt) kirakhatjuk a soron következő naptári eseményeket és a zenelejátszó kezelőfelületét is. Viszont már itt is képbe jön a horizontális görgetés, a gyorsindító sávba ugyanis több ikont rakhatunk ki, mint ahány fizikailag elfér.
A főmenünek négy nézete van, közöttük az opciók megnyomásával egy pillanat alatt tudunk váltani. Rácsos (avagy mátrix) nézetből kettő van, köztük a különbség, hogy az egyiknél nem jelennek meg a menüpontok nevei, ennél tizenkét, a feliratosnál kilenc ikon fér ki egy képernyőre. Van sima listás nézet is négy elemmel, plusz egy fülekkel ellátott, ahol horizontálisan tudunk lépkedni a főmenü pontja között, alul pedig listás nézetben megjelennek az almenük. Mindegyik nézetnél élvezhetjük azt, hogy a kevés lehetőséget tartalmazó (rendszerint a be/ki funkciókra korlátozódó) beállítási menüpontoknál is tudunk horizontálisan választani a lehetőségek közül, a saját hívószám elrejtéséhez tehát elég ráállnunk az almenüre és nyomni egy jobbra/balra gombot - ez eddig úgy nézett ki, hogy ráálltunk az almenüre, belementünk a középső gombbal, kiválasztottuk a két elemet tartalmazó listából a megfelelőt, majd egy újabb gombnyomással elmentettük az egészet.
A szoftveres oldal legnagyobb újítása a Maps, mely GPS-vevő híján sem helymeghatározásra, sem útvonaltervezésre nem használható, viszont digitális térképként igen, ami sokszor jól jöhet. A program a Szervező menüpontja alá került, ahol rajta kívül a szokásos felhozatallal találkozhatunk, itt van tehát a kikapcsolva is működő ébresztő, a nagyon fejlett naptár, a feladatlista, a jegyzettömb, az alapvető tudományos funkciókat is ellátó számológép, az időzítő és a stopperóra.
Az igazi finomságok az Alkalmazások menüpont Kollekció mappájába kerültek. Itt van a mértékegység és valutakonverter, a Flickr kliens, a Windows Live Messenger, az Opera Mini, az Ovi-s megosztókliens, a ruha és cipőméret-konverter, valamint a grafikus világóra. A játékokat egy mappával feljebb találjuk, négy darab teljes verziós került a 6303 Classicra: Bounce Tales, Brains Champion, City Bloxx és Sudoku. A memóriakártya tartalmát egyébként szintén az Alkalmazások menüpontból érhetjük el, csak úgy, mint a Download! nevű letöltőprogramot.
Telefonálással kapcsolatos dolgok
Kis mértékben megújult a telefonkönyv is. Alapvetően látványelemről van szó, új menű hozzáadásánál nagyon látványos módon ugranak elő az újabb és újabb almenük, de azért akad egy hasznos újítás is, nevezetesen, hogy új kontakt létrehozásakor már nem csak a nevet és egy darab számmezőt láthatunk, hanem alapból előugrik az otthoni szám, e-mail cím és kép mező is - ezzel a húzással pár gombnyomást spórolt nekünk a gyártó. A többi funkció nagyjából stimmel, az emberkékhez továbbra is rakhatunk képeket, melyek hívás indításakor elképesztően apró méretben jelennek meg, ezen azért lehetett volna változtatni. Emberekből 2000 darabot tárolhatunk a belső memóriában, mindenkihez rendelhetünk egyedi csengőhangot vagy videót is, továbbá létrehozhatunk csoportokat is, ha épp úgy tartja kedvünk.
Az üzenetírással kapcsolatos legfontosabb újítás, hogy a Series 60 platformhoz hasonlóan bármikor könnyedén válthatunk a beviteli nyelvek között. Prediktív szövegbevitel természetesen van, az SMS-eket és az MMS-eket egy felületen tudjuk megírni, ha berakunk képet vagy egyéb multimédiás tartalmat, értelemszerűen MMS-sé változik az üzenet. Az OMA MMS 1.3-mas szabványnak köszönhetően a maximális MMS méret 600 kB-ra nőtt, a csatolt képek legfeljebb 1600 x 1200 pixelesek lehetnek. Ha hangüzenetet szeretnénk küldeni az MMS-sel, akkor egy legfeljebb 3 perc 6 másodperces felvételt tudunk hozzácsapni ehhez a mérethez. SMS-ekből 500 darabot tudunk tárolni, MMS-ekből pedig annyit, amennyi elfér a memóriában.
Az elektronikus levelezését felelős rész is fel lett újítva, de alapvetően csak vizuális újdonságokról beszélhetünk. Protokollokból továbbra is az APOP/POP3/SMTP/IMAP4 kvartett áll rendelkezésre, a csatolt fájlokat kezeli a masina, de kimenő leveleknél az MMS-hez hasonlóan 600 kB a felső korlát, ami azért elég szűkös.
A hívásnapló mit sem változott, a kimenő/bejövő/nem fogadott hívásokból az utolsó 20-20-20 darab kerül tárolásra. A hangminőség telefonálás közben kiváló, a térerővel kapcsolatban sem tapasztaltam problémákat. Az viszont elég komoly baj, hogy a masina nem támogatja a 3G-t, adatátvitelre tehát csak GPRS-t vagy EDGE-t használhatunk - sovány vigasz, hogy azokból a legújabb protokoll szerint működőket is. Az USB 2.0-s szabványú, csak úgy, mint a Bluetooth, mely az elődmodellel ellentétben kiválóan tudott kommunikálni a headsetekkel is, fájlátvitelnél pedig stabil 100 kB/másodperc körüli sebességet hozott. A Bluetooth-on fogadott fájlok alapból a kis méretű belső memóriába kerülnek, de ha ott kevés a hely, akkor a memóriakártyára lesznek mentve.
A 3G hiánya már csak az új böngésző miatt is fájó. Egy WebKit alapú megoldásról van szó, ezen a rendszeren alapul a Symbian Series 60 platform és az iPhone böngészője is, ebből egyértelműen látszik, hogy fényévekkel jobb az 5. kiadású Series 40 alapértelmezett browserénél. Támogatja az Ajaxot és a Flash-t, az oldalakat meglehetősen gyorsan, oldaltörések nélkül tölti be (tehát ugyanúgy, mint egy normális számítógépes böngésző), a linkekre egy virtuális egérkurzorral tudunk ráállni. Van lehetőségünk nagyításra és kicsinyítésre, de sajnos nem dinamikus értékekkel, hanem előre beállítottakkal (50, 75, 100, 125%) tudunk dolgozni. A nagyítás ideje átlagos weboldalaknál 5, nagy méretűeknél 10 másodperc, néha annál is több. Fájlok letöltésekor a böngésző nem csak a fájl méretét írja ki, hanem a várható letöltési időt is - a letöltéseknek egyébként egy külön nézete van. Hasznos dolog, hogy a weboldalakon lévő telefonszámokat/e-mail címeket pár gombnyomással elmenthetjük a névjegyzékbe. Az internetezés a kis kijelzőnek és a 3G hiányának "köszönhetően" mindentől függetlenül nem túl nagy élmény a 6303-mal.
Multimédia
A készülék kamerája 3,2 megapixeles, autofókuszos, működését gyenge fényviszonyok között egy dual-ledes fényforrás segíti, sajnálatos módon meglehetősen kis hatásfokkal. A legnagyobb elérhető felbontás állóképeknél 2048 x 1536, videóknál 640 x 480 pixel, utóbbiakat extra-kicsi látószögben tudja csak rögzíteni a masina, olyan érzés, mintha távcsövön keresztül videóznánk. A kamerát kezelő szoftver egyébként nem tartalmaz semmi újdonságot, az olyan alapvető dolgokat tudjuk csak piszkálni, mint a fehéregyensúly vagy a jpeg-tömörítés mértéke. A fókuszálás és az exponálás is a d-pad középső gombjával történik, nyomva tartáskor a készülék fókuszál, elengedéskor pedig elkészíti a felvételt, szerencsére elég gyorsan, plusz a mentési idő sem magas. Alapból álló formátumban fotózhatunk, de a menüből lehetőségünk van fekvő kiválasztására is.
A képminőség nem jó. A 6303-mal készített fotók nagyon "digitális" hatásúak, ami valószínűleg a nagyon magas zajszint és a szoftveres túlélesítés miatt van. A színek annyira nem rosszak, a makró mód is rendben lenne, de a képek egyszerűen olyan zajosak és maszatosak, hogy az borzalom. A mozgóképrögzítés sem valami kiváló, tesztvideóért kéretik ide kattintani (3GP formátum).
A zenelejátszó szinte semmit nem változott az elődhöz képest, kicsit átvariálták a gombokat, plusz már támogatott a Windows Media Audio 9 és 10-es formátum, ami mondjuk nem ártott. A szoftver a háttérben is tud futni, megjeleníti az albumborítókat, kiválóan tud szűrni az ID3 tagek között és tartalmaz hangszínszabályzót, melyben egyéni sémákat is létrehozhatunk. FM-rádió is van, kiválóan működik az átlagosnál picit jobb minőségű gyári fülhallgatóval. Kihangosítva közepesen szól a masina, amit ha hátlappal lefelé rakunk az asztalra, akkor erős hangerőcsökkenéssel és torzítással kedveskedik.
Akkumulátor, összegzés
Az akkumulátor 1050 mAh-s, cserélhető. A készüléket sok telefonálás és kevés multimédiás használat mellett három napig volt képes életben tartani, zenehallgatással ez az érték biztos, hogy két - rosszabb esetben egy - napra redukálódik.
Elég vegyesek az érzéseim a Nokia 6303-mal kapcsolatban. Az ártól most eltekintenék, jelenleg bruttó 52.000 forintért lehet hozzájutni, ebben a gyenge forint és az újdonság ereje van benne, a korábbi mainstream modellekből tanulva úgy gondolom, hogy pár héten belül 40.000 forint körül fog mozogni, tehát ezzel számolnék. Ennyiért kapunk egy fiatalos, mégis elegáns dizájnt, egy nagyon minőségi készülékházat, egy korrekt tudású, gyors operációs rendszert, jó zenei képességeket, viszont rém gyenge kamerát. A 3G hiánya sokak számára fájó pont lehet, az én véleményem viszont az, hogy a Nokia jól csinálta, hogy kihagyta a repertoárból, hiszen 3G-s cuccból akad annyi, mint a fene, ennek hiányában viszont a felső kategóriára emlékeztető kialakítás és minőség ellenére relatív olcsó tud maradni a 6303. Nem mondom, hogy ennyiért nem kapni okosabb telefont a konkurenciától, az viszont szintén biztos, hogy ilyen minőségi telefont nem igen. Várjuk a mielőbbi áresést, addig is bátran ajánlom.
![]() |
Nokia 6303 Classic |
Bocha
A Nokia 6303 Classic-ot az XXL GSM biztosította. A készülék megvásárolható:
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 18.
On-line a www.xxlgsm.hu címen.
Specifikáció
Nokia 6303 Classic | ||
![]() |
Általános | |
Technológia | GSM | |
Méret | 108,8 x 46,2 x 11,7 milliméter | |
Tömeg | 96 gramm | |
Színvariációk | Fekete, szürke-fekete | |
Kijelző | ||
Kijelző átlója | 2,2 hüvelyk | |
Kijelző felbontása | 240 x 320 pixel | |
Kijelzők típusa | TFT | |
Színárnyalatok száma | 16 millió | |
Memória | ||
Telefonkönyv kapacitása | 2000 bejegyzés | |
SMS memória / max. MMS méret | 500 darab / 600 KB | |
Belső memória | 12,8 MB | |
Memória bővíthetősége | microSD (gyári: 1 GB) | |
Adatátvitel | ||
Frekvenciasávok | 900/1800/1900 MHz | |
GPRS / EDGE | Class 32 (88 kbps) / Class 32 (296 kbps) | |
UMTS / HSDPA | nincs / nincs | |
IrDA / Bluetooth | nincs / 2.0 (A2DP is) | |
WiFi | nincs | |
USB | 2.0 (microUSB) | |
Push-to-talk / RSS | van / nincs | |
GPS vevő | nincs | |
Alapfunkciók | ||
Profilok | vannak | |
Vibra funkció | van | |
Kihangosítás | van | |
Hangtárcsázás / hangvezérlés | van / van | |
Hangrögzítés | van | |
Ébresztés | van, kikapcsolva is | |
Prediktív szövegbevitel | T9 | |
Szoftverek | ||
Platform | Series40 6th edition | |
WAP / HTML böngésző | 2.0 / van | |
E-mail kliens | van (POP3, IMAP4, hitelesített) | |
Java | van, MIDP 2.0 | |
Játékok | 4 darab | |
Valutakonverter | van | |
Extra szoftverek | Windows Live Messenger, Maps | |
Multimédia | ||
Fő kamera | 3,2 megapixeles, autofókuszos, dual-led segédfény | |
Másodlagos kamera | nincs | |
Videófelvétel | van (VGA felbontás) | |
Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
Hangszínszabályzó | van | |
FM-rádió | van - RDS | |
Üzemidő | ||
Alap akkumulátor | 1050 mAh-s Li-Ion (BL-5CT) | |
Készenléti idő | 450 óra | |
Beszélgetési idő | 420 perc | |
Egyebek | ||
Fém készülékház |