Bevezető, csomagolás
Ez az, amire senki nem számított. Köztudott, hogy a Nokia sokáig csak a vállát vonogatta az "érintőkijelző" szó hallatán, az efféle dolgokat letudták a 2006 közepén megjelent 6708-cal, ami ugye egy BenQ P31 volt finn matricákkal. Kissé megkésve és nehézkesen, de végül azért sikerült realizálniuk, hogy a felhasználóknak komolyan igényük van efféle készülékekre, olyannyira, hogy ha nem kapnak ilyet a Nokiától, akkor márkahűség ide vagy oda, akkor vesznek egy Apple vagy HTC felirattal ellátott masinát. Az eladási statisztikáktól megvilágosodva Finnországban össze is ült a vének tanácsa, az eredmény pedig a Nokia 5800-ban debütáló érintős Series 60 platform lett, amivel a rajongók és a márkahűség csapdájából kiszabadult felhasználók szívét egyaránt megdobogtatták.
A finnek jó szokásukhoz hűen meglehetősen komoly összeget fektettek az említett rendszer reklámozásába, aminek fényében finoman szólva is meglepő volt az az interneten terjengő hír, mely egy bizonyos 6208 Classic nevű készülékről, pontosabban a benne található érintésérzékeny Series 40 platformról regélt. Komolyan ilyen csöndben megcsinálták? Úgy tűnik, hogy igen, mivel itt hever az asztalon az MGSM-től kapott tesztpéldány, mely már kereskedelmi forgalomban is elérhető.
Nem szeretném rögtön a cikk elején lelőni a poént, ezért nagy sejtelmesen csak annyit jegyeznék meg: nem minden az, aminek látszik. Bár most kétségtelenül egy nagy igazságot mondtam, azért a kijelentést érdemes fenntartásokkal kezelni, főleg akkor, amikor megcsodáljuk a 6802 Classic igencsak méretes dobozát, amit elsősorban logogramok (kínai írásjelek) díszes sora tesz látványossá. Rögtön levonhatjuk a tanulságot, hogy ezt a masinát bizony nem az európai piacra szánták, de persze ki tudja - nem ez lenne az első Nokia, amelyik csak egy rövidebb ázsiai kirándulás után jut el az Öreg Kontinensre. A tényeknél maradva viszont inkább csak annyit mondanék, hogy a méretes kartondarab csupán egy hálózati töltőt, egy headsetet , egy elképesztően rövid (kb. 10 centiméteres) adatkábelt és egy 1 GB-os microSD kártyát rejt, pedig valószínűleg elférne benne az a személy is, aki valahol a messzi Kínában összerakta. Környezettudatosság nulla.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
