Bevezető

Bárkinek megmutatod, instant mosoly. Azonnal meg akarja nyomkodni. És majdnem biztos, hogy hallott már róla, hogy megint van 3310-es Nokia, meg egyáltalán: megint van Nokia. Kész, pipa, well done, ez volt a cél ezzel a termékkel, így kell visszatérni a piacra, hibátlan ötlet, frankó kivitelezés. Mellesleg keletkezett is egy telefon, amit akár el is lehetne adni elég combos haszonnal, mert hát a majdnem 20 ezer forintos árral még bőven keresni is tudnak rajta. A márka hazai visszatérésének alkalmából rendezett sajtóeseményen pedig a résztvevők kaptak is egy példányt ajándékba, aminek szinte mindenki nagyon örült, én is hazahoztam, kibontottam, beletörtem a körmöm a hátlap lepattintását célzó műveletbe (tényleg megvolt a retró érzésem, pedig a korabeli 3310-esen pont szuperül le lehetett csúsztatni a panelt), és aztán nem csináltam vele semmit. Nem nyomkodtam, nem vettem elő percenként, hogy megnézzem a híreket, a leveleimet, a közösségi oldalakat, mert ezek mind nincsenek. Ez is elég retró, 15 éve is pont ennyire nem használtam a telefonom.

A régi és az új [+]

És ha lehántom a nosztalgia cukormázát, megtörlöm az érzelmektől bepárásodó szemüvegem, félreteszem az önkéntelen gratulációimat az ötlet kapcsán, akkor viszont csak látok egy klasszikus kinézetű telefont, amelyik emlékeztet egy másik, nem csak kinézetében klasszikus telefonra, de ez nagyon-nagyon nem ugyanaz. Csalódást keltően nem. Mert akinek volt 3310-ese, az bizony vakon tudott haladni a menüben, oda sem kellett nézni. Akinek volt 3310-ese, az pontosan tudta, hogy hol vannak a navigációs gombok (fel-le, illetve menü, nem is volt több), automatikusan úgy vette a kezébe a telefont, hogy ezzel a mozdulattal már nyomta is, hogy menü+csillag, hogy a billentyűzárat feloldja. És ez a mostani 3310-es ettől igen távol van. Kezdve onnan, hogy sokkal több navigációs gombunk van, odáig kifutva, hogy a menü-csillag nem is működik. Nesze neked, nosztalgia.

Szemből kétségtelenül megvan a hasonlóság [+]

Oké, 36 éves vagyok, nekem ezek fájnak, mert volt Nokiám, nem egy, nem kettő. 3310-esem is. Operátorlogóval és képüzenettel, meg dallamszerkesztővel összekendácsolt Bomfunk MC csengőhanggal. Ugyanakkor viszont tényleg maradt egy csomó “nokiás” dolog. Például a betűtípus a menüben. A gombok hangjai. A csengőhang, nyilván. Az első ékezetes betű beütésekor 68-ra esik vissza a maximális karakterszám az SMS-nél. Vannak környezeti profilok. Ostoba rövidítések. És Snake.

De kiknek szánja a HMD Global az új Nokia 3310-est? Egyrészt mindazoknak, akik még mindig azt gondolják, hogy az okostelefon ördögtől való, vagy legalábbis nekik nincs rá szükségük. Meglepően sokan vannak, a gyártó hazánkért is felelős vezetője szerint fél millió potenciális felhasználóról van szó. Én ezt azért fenntartásokkal fogadom, de igen, van egy ilyen réteg, nem is kicsi. A másik csoport a hipster. Mert a 3310-es egy jó poén, van benne valami kis fricska az okostelefonokkal szemben, biztos tök menő is, hogy ilyennel jelenik meg valaki, el lehet vinni bulizni, mert nem félti annyira az ember, egy okostelefonhoz képest olcsó. De maximum másodlagos telefonnak jó, ha valaki már hozzászokott ahhoz, hogy a mobilja mennyi mindent tud (levelez, navigál, bönget, zenét szolgáltat, normálisan fotóz), akkor nem fog visszatérni a múltba csak azért, mert juhú, itt az új 3310-es.

Doboz, külső

Lehetett volna egy olyan kék, Hagyó Miklós jellegű nokiásdoboz a csomag, de nem ezt az utat választották. Vidám, színes, harsány grafikát kapunk helyette, a tartozékok között a töltőfejjel egybeépített microUSB-kábelt, meglehetősen prinyó headsetet és egy különálló akkumulátort találunk. És szét kell pattintani a műanyag házat ahhoz, hogy ezt betegyük a telefonba, ami igencsak kemény menet, végül egy bicskát használtam. Ha sikerül, akkor két microSIM és egy microSD is befér, de ezek cserélgetéséhez a telepet is el kell távolítani, szó nincsen fiókos megoldásokról. Az akku BL-4UL típusú, ebből van utángyártott is 2-3 ezer forintért, ha kell, a gyári telep teljesítménye 1200 mAh-s. És ez is olyan passzentosan ül a helyén, hogy kínszenvedés kiszedni.

[+]

Ha fogunk egy eredeti 3310-es Nokiát és az új mellé tesszük, akkor egyből láthatóak az eltérések, mert vannak bőven. A forma (főleg a kijelzőt körülölelő, íves keret) emlékeztet az ősi modellre, a számbillentyűk formája is nagyon hasonló, de a navigációs kezelőszervek teljesen mások. A klasszikus telefonon négy gombunk volt összesen, egy jókora “C”, egy középső “menü” és egy fel-le navigációs irányt reprezentáló, hosszúkásabb kezelőszerv. Ehhez képest most van egy öt irányú D-pad, amit két gomb fog közre, amelyek felső része a kijelzőn látható funkciókat indítja, alsó részük pedig a hívásfogadás és megszakítás feladatait látják el. Ez túl sok, főleg az elődhöz viszonyítva, ráadásul a két oldalsó gombnál gyakran félrenyúl az ember és egy vissza helyett már ugrik is a főmenübe.

[+]

Persze más a kijelző, a korábbi, dot-matrix, monokróm ablakot egy nyúlánk, QVGA felbontásra képes, színes panel váltotta, napfényben is látható, nemigen tükröződik és nyilván nagyobb, hiszen 2,4 inches képátlóval bír. Sokkal-sokkal karcsúbb is a friss modell, majdnem egy centivel vékonyabb, a többi dimenzió viszont nagyjából azonos. A hátlap közepére kamera és ledes villanó került, alul már van 3,5 mm-es jack dugasz a korábbi töltőcsatlakozó helyén, felül pedig microUSB bemenetet találunk.

[+]

Bár a friss 3310-es is műanyagból építkezik, a tapintás nagyon kellemes, kicsit puha, sima a burkolat, jól illeszkedik a kézbe, nagyon össze van rakva (amit a szétszedés nehézkessége is alátámaszt), de sokkal inkább tűnik még játékszernek, mint komoly telefonnak, főleg mert pehelysúlyú az elődhöz képest. Ha viszont nincs mellette egy régi 3310-es, akkor üt a nosztalgia, mert megvan az “olyan, mint” faktor, hiszen annyira rég volt a kezünkben az eredeti modell, hogy az a sok-sok változás nem okvetlenül tűnik fel, mivel az arányok, a gombok és a kijelző körüli szürke betét formája miatt mindenki a régi Nokiára asszociál.

Hardver, menü

A Nokia szerint az új 3310-esben levő rendszer egy Series 30+ nevű felület, ami igazából köszönőviszonyban sincs a régi modell menüjével. A hardverről azt tudni, hogy egy MediaTek 6260C nevű chipsetre épül, amely egymagos, maximum 364 MHz-en ketyeg és alapvetően GSM hálózatokon tud kommunikálni, 2 megapixeles kamerát képes kezelni, valamint FM-rádióval, USB 1.1-es és 3.0-s Bluetooth szabvánnyal is elbánik. Az új 3310-es pedig pont ezt hozza. A belső, 16 megabájtos (!) tárhelyből maradó szabad memória alig pár fotó tárolására elég, de lehet bővíteni maximum 32 GB-os kártyával.

A bekapcsolás elsőre mindenkinek némiképp csalódás. Nincs önmagával kezet fogó Nokia logo, látjuk a főképernyőt egy nagy órával, tetszőleges háttérképpel, két térerőkijelzéssel, a menü pedig ikonos, nagyon retróra akarták venni, de ehelyett inkább retek. Milyen ergonómia az, ahol 24(!) ikon van a főmenüben? Tökre hasonló rajzokkal? A potenciálisnak gondolt idősebb felhasználói korosztály ezen a ponton egyből ki is esik. Ráadásul az ikonok sorrendje nem variálható, az első pár funkció még oké (híváslista, névjegyzék, fényképek), de a negyedik rajz már az Opera Mini, a hatodik a Snake (miközben van külön menüpont is játékoknak később), aztán a hetedik már “mobile store” néven fut, ne már. Az ébresztőóra csak a 19. menüpont, a diktafon a 22. És annak idején a 3310-es menüpontjai szépen meg voltak számozva. Menü-2-1, az ember megnyomta és már írhatta is az új üzenetet. A telefon tetején levő széles gombbal villámgyorsan lehet profilt váltani, itt meg lehet túrni miatt a menüt. Bizony ezek az apróságok azok, amik miatt a régi 3310-es klasszikus lett és az új sosem lesz az.

A kezelést nehezíti az is, hogy irgalmatlan ostobán vannak rövidítve azok a kifejezések, amelyek nem férnek ki. Jó-jó, ez régen is így volt, de talán ezt pont nem kellett volna megtartani. Olyan kifejezésekkel találkozunk, mint mondjuk, hogy “Ugrás a beáll,”, ami a főképernyőről a bal oldali funkciógombbal előcsalható gyorsmenü listájának szerkesztését hozza el. Én egyébként ennek az első elemére osztottam rá a billentyűzárat, amire amúgy van külön kombó is (hívásmegszakító + bal felső gomb), és be lehet kapcsolni az automatikus módot, ami az általunk beállított perc után megcsinálja helyettünk. Az üzenetkezelés SMS-re és MMS-re szorítkozik, van T9 (de régen láttam), ami egész jól működik, de a unicode kódolás miatt rövidülnek az elküldhető üzenetek. Jéé, ugyanez a probléma az eredeti 3310-esben is fennállt, 2003-ban még fogyasztóvédelmi vizsgálat is indult a témában, a Nokia pedig szoftverfrissítéssel orvosolta a problémát. 14 éve. Szerintem a retró témakörébe ez nem kéne beletartozzon, noha egyébként a mostani okostelefonok ugyanezt csinálják, csak azokon roppant ritkán írunk SMS-t, ezen a Nokián pedig nincs más opciónk üzenetet küldeni. Az üzenetbeállításoknál viszont megvan a karakterkódolás menüpontja, ahol a "teljes" egyenlő a teljes szívással, a "korlátozott" a nyerő, ami lecsapdossa a nem támogatott ékezeteket.

A naptár csak havi nézetet tud, a számológép borzasztó ronda és alapfunkciós, a fájlkezelő igen primitív, a rádió csak fülhallgatóval működik, vannak jegyzetek, diktafon, perc -és adatforgalmi számláló, az extrák között pedig átváltót, zseblámpát, stoppert és időzítőt találunk. A vekker öt időpontot tud tárolni, ezek ismétlődhetnek is és akkor is riaszt a telefon, ha ki van kapcsolva. Mint a régi szép időkben. Van két java játék, az Asphalt 6 és a Diamond Twister (thx to Gameloft), illetve a Snake. Hát, ez sem ugyanaz, nyilván, már nem csak négy, hanem nyolc irányba tud fordulni, szintek vannak benne, változtatni lehet a színeket, ilyesmi. Egyébként nem rossz, de lehetett volna benne egy opció, hogy játssz az eredetivel, ha tényleg arra vágysz.

Kamera, egyebek

Teljesen totálisan indokolatlan és felesleges dolog volt kamerát tenni az új 3310-es hátlapjára. Mert az a 2 megapixeles, fixfókuszos rettenet, ami végül idekerült… hát finoman szólva is annyit ér, mint politikusnak a poligráf, teljesen használhatatlan, álló tájolású fotózást erőltető, beállítási lehetőségektől mentes. Memóriakártya nélkül egészen pontosan négy darab fotó tárolására van mód. Még videót is tudunk rögzíteni, de abban sem lesz köszönet, a képekhez pedig nem kell kommentár, itt vannak alul. És tegyük hozzá, hogy hosszú másodpercekig menti a fotókat a telefon, nem, ez hiba, egy 3310-esbe nem kell kamera. Direkt fektetve fotóztam, de igazából minek... kommentár nélkül jöhetnek a tesztfotók:

Zenelejátszónk is akad (és videolejátszó is, ami már a VGA felbontástól is elpusztul, az MP4 formátumtól dob egy hátast), ez MP3 fájlokat tud megszólaltatni, a hangminőség nem túl veretes, equlaizer nincs. Kihangosítva szódával elmegy, a gyári headset zenélésre jobbára alkalmatlan, sokat sejtet, hogy az sincs ráírva, hogy melyik a bal és jobb fülbe illesztendő oldal. A zenelejátszó szoftver ultraprimitív, ömlesztve látjuk a számokat egymás alatt, néha egy-egy mappanév becsúszik a listába, aztán alatta felsorolja a mappában levő zenéket is, a felületen léptetni lehet és hangosítani, az opcióknál van ismétlődési lehetőség.

Az adatkommunikációs repertoár meglehetősen csirke, az EDGE a legmodernebb adatátviteli szabvány, amit a telefon ismer. Ennek megfelelően van ugyan egy Opera Mini böngészőnk, de igen sokat kell várni arra, hogy valami weboldalszerűség egyáltalán betöltsön, nemigen látom értelmét a dolognak. A Bluetooth 3.0-s, ennek működésével nem volt gondom, az USB-vel viszont igen, mert hiába dugtam rá a gépre a kis eszközt, csak tölteni volt hajlandó, de csak akkor működik tárhelyként, ha van benne egy mcroSD. Más nincs, GPS-t ne keressünk, ez ennyit tud, java alkalmazásokat lehet rá telepíteni, de nem hiszem, hogy erre túl sok igény mutatkozik majd. Mindenesetre letöltöttem egy "FlappingBird" nevű csodát, ami játszhatatlanul lassú volt. A webre lép fel az időjárás funkció is, ez legalább korrektül működik, ha megadjuk a tartózkodási helyünket (GPS hiányában ez szükségszerű), az AccuWeather adatbázisából táplálkozik.

A hátlap alatti akkumulátor 1200 mAh-s kapacitása nyilvánvalóan untig elég egy ilyen termékbe, a gyártó szerint 23 órás beszélgetési időre képes ezzel a telefon. Az sok. A készenléti időre 30 napot adnak meg, annyit nyilván nem megy el, de 5-6 napig simán elketyeghet, mert nincs rajta mit macerálni. Fotózni kínzás, zenére nem elég jó (esetleg rádiózni), netezni mazochizmus, marad az SMS és a telefonálás, amit azért nem csinálunk állandóan.

[+]

Összegzés. Az új Nokia 3310 egy kiváló ötlet összecsapott megvalósítása. A HMD szépen learatta a babérokat már a barcelonai bejelentés után, erről beszélt mindenki, nem csak a technológiát követő emberek, hanem olyanok is, akik csak akkor érdeklődnek valamelyest a telefonok iránt, amikor lejár a két év hűség és választhatnak új készüléket. És a Nokia ott lesz majd a listában és a fejekben is, naná. Ha csak azt nézem, hogy az MWC-s videóink közül a 3310-esre mennyivel több kattintás jött, mint akármi másra, akkor mindenképpen azt kell mondjuk, hogy az ötlet egészen fenomenális és jól sült el. A termék maga azonban csalódás, főleg azoknak, akik láttak, használtak, birtokoltak 3310-est valaha. Mert az a 3310-es a korabeli telefonos ergonómia egyik csúcsa volt, az a 3310-es nem véletlenül vált klasszikussá. Ami benne volt, az jól működött, a friss 3310-es viszont csak egy gyenge utánzat, amit ezzel-azzal megpróbáltak a mai szintre húzni, ha már a MediaTek chipset tud kezelni 2 megapixeles kamerát és két SIM-et. És a Gameloft fejlesztett egy új Snake-et, amit lehet mutogatni a termékvideókban, de arra már nem maradt energia, hogy a 24 ikonból álló menürendszert legalább minimálisan kordában tartsák, hogy az idétlen fordítási hibákat kivegyék, hogy annak a kamerának legalább annyi értelme legyen, hogy fektetett módban is lehessen vele fotózni. Mintha a 3310-es csak egy formaterv és egy Snake miatt lett volna az, ami. A HMD elérte a célját, de ettől még az új 3310-es semmi extrát nem tud felmutatni a formaterven kívül, amit egy 25 dolláros kínai, MTK chipsetes, hagyományos telefon ne tudna. Kis odafigyeléssel lehetett volna ez sokkal jobb, de gyanítom, hogy ez már magát a HMD-t sem érdekli, az új 3310-es egy zseniális marketingfogás, semmi több. Ezt a feladatát maradéktalanul ellátta.

Aki pedig a nosztalgia miatt venne egy ilyen eszközt, inkább keressen használtan egy igazi 3310-est.

Bog

A cikk elkészítését a Telenor Hipernet Blog támogatta, ahol további mobilos érdekességekről lehet olvasni.

Specifikáció

Nokia 3310 (2017)

	Általános
	Technológia	GSM
	Méret	115,6 x 51 x 12,8 milliméter
	Tömeg	81 gramm
	Színvariációk	piros, kék, sárga, szürke
	SIM-foglalat	2 db microSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	2,4 hüvelyk
	Kijelző felbontása	240 x 320 pixel (167 ppi)
	Kijelző típusa	TFT
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	MediaTek MT6260C
	Processzor típusa	384 MHz-es, egymagos
	Processzor utasításkészlete	ARMv7
	Grafikus chip	-
	RAM mérete	-
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	2000
	SMS memória	SIM
	Belső tárhely	16 MB
	Memória bővíthetősége	microSD (max. 32 GB)
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA / LTE	nincs
	LTE	nincs
	IrDA / Bluetooth	nincs / 3.0
	WiFi	nincs
	USB	microUSB
	Push-to-talk / RSS	nincs / nincs
	GPS vevő	nincs
	GLONASS	nincs
	NFC	nincs
	Alapfunkciók
	Profilok	vannak
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	nincs / nincs
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van (T9)
	Szoftverek
	Platform	Series30+
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	nincs
	Játékok	Snake, Asphalt 6, Diamond Twister 2
	Valutakonverter	van
	Extra szoftverek	Fájlkezelő, Zseblámpa
	Multimédia
	Fő kamera	2 megapixel, ledes segédfény
	Másodlagos kamera	nincs
	Videófelvétel	QVGA
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	nincs
	FM-rádió	van (RDS)
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	1200 mAh-s
	Készenléti idő	30 nap
	Beszélgetési idő	22 óra
	Egyebek
	3,5 mm-es jack kimenet