Bevezető, tartozékok
Rendkívüli izgalommal fogadta a szakma és a mobilpiac születésétől kezdve jelenlévő gyártó rajongótábora a hírt, amikor négy évvel ezelőtt bejelentették: a Google felvásárolja az anyagi válságban lévő Motorolát. Három évvel később aztán, éppen amikor a Moto G, Moto E és Moto X sorozatok megtolták a patinás amerikai vállalat szekerét, és a motorolás Nexus készülék körvonalai kezdtek kirajzolódni, jött az újabb fordulat: a Google eladta a gyártó mobilos részlegét a Lenovónak. A 2014-es Moto X, annak óriásra hízott fivére, a Nexus 6 és a kezdetben szolgáltatói kínálatban kapható Moto Maxx így a búcsú árnyékéban startolt el.
A Google-ös válás és a lenovós házasság azonban nem jelenti az út végét, sőt: egy újabb izgalmas fejezetet nyit a Motorola több évtizedes történetében. Míg ugyanis a Google-nak a partnerei miatt mindig is kellemetlen volt „saját gyártású” eszközöket piacra dobnia, hiszen kényesen oda kellett figyelnie, hogy a Motorola ne kapjon tőlük megkülönböztetett figyelmet, addig a Lenovo az eszközpiacon képzeli el a jelenét és jövőjét, és a továbbra is önállóan működő Motorola lehetőséget ad a kínaiaknak arra, hogy olyan régiókban is sikereket érjenek el, ahol a saját logó kevésbé népszerű.
A 2013-as Moto X a 2014-es mellett [+]
Mielőtt azonban a Motorola új fejezete elkezdődne, megkaptuk azt a készüléket, amely a keresőóriással kötött partnerkapcsolat csúcsát jelenti, és amely a legújabb Nexus készüléket inspirálta. Az amerikai gyártó sokat tanult az előd hibáiból, így mind a képernyő és hardveres tulajdonságok, mind pedig a külső és konstrukció terén előrelépett, de a négy előlapi infra szenzor is izgalomba hozta a közönséget a bejelentéskor. Mindez az Android 5.0 Lollipop gyors érkezésével egy olyan készüléket szült, amelyet jómagam is alig győztem kivárni. A Moto X végül egy kedves olvasónk felajánlásra futott be, és lelkesen fogtam neki a kiismerésének.
A Motorola Moto X (2014) fehér csomagolást kapott, rajta hatalmas, kék logóval, hogy senki ne tévessze össze a dobozt egy rivális gyártóéval. A készülék és tálcája alól némi leírás, egy SIM-tálca megnyitására használatos tű, egy 1,2 amperes töltőfej és egy microUSB kábel varázsolható elő, a mikrofonos füles sajnos kimaradt. Itt jegyezném meg, hogy a tesztelésre kapott példány dél-amerikai származású, így azon magyar rendszernyelvet nem tudtam beállítani.
Külső és kijelző
Egy mobiltelefon tervezésekor kétféle koncepcióban lehet gondolkodni. Az egyik a lapos kivitel, hiszen mégiscsak jó, ha a készülék papírvékony és az asztalon sem billeg, a másik viszont a tenyér formájához íveli a hátlapot, és kézkomfortban a 2013-as Moto X telitalálat volt. A 4,7 hüvelykes képátló 2014-re 5,2 hüvelykesre változott, a műanyag oldalborítású konstrukció pedig fémkeretesre, sziklaszilárd összeszerelést eredményezve, az egykezes használat ugyanakkor kissé kényelmetlenebbé vált.
Éppen ezért akad majd, aki a 140,8 x 72,4 x 9,9 milliméteres és 144 grammos házat már nagynak találja, én mindenesetre ideálisnak éreztem mind a méretet, mind pedig az íveket, és az 5,2 hüvelykesre nőtt Full HD panel véleményem szerint megérte a váltást. A megjelenítő maximális fényereje közepes, automatikus fényerőmódban, napfény alatt ugyanakkor más AMOLED panelekhez hasonlóan fényesebbre vált, így odakint is láthatók a tartalmak. A fehér szín kalibrációja majdnem tökéletes, igaz, a színek telítettsége valamivel magasabb az ideálisnál. A betekintési szögek hibátlanok, akárcsak az érintéses bevitel. Az előlapot Gorilla Glass 3-as üveglap védi.
Kijelző-teszt | ||||
---|---|---|---|---|
Mérés | Motorola Moto X (2014) | LG G3 | Google Nexus 6 | Lenovo Vibe Z2 Pro |
Fehér fényerő | 270 / 350 nit | 462 nit | 266 / 436 nit | 700 nit |
Fekete fényerő | 0 nit | 0,49 nit | 0 nit | 0,34 nit |
Kontrasztarány | végtelen | 941:1 | végtelen | 2053:1 |
Színhőmérséklet | 6374 K | 7649 K | 6520 K | 6933 K |
A méretesebb konstrukciónak akad egy pozitív, és egy majdnem pozitív hozadéka: a 2014-es Moto X vízlepergető borítást kapott, a hátlapi hangszóró pedig az előlapra került, a középkategóriás Moto G-vel ellentétben mégsem kapunk sztereó hangzást, ami furcsa. Ugyancsak érdekes, hogy ezúttal nem a kijelző feletti, hanem az alsó káva a vékonyabb, persze felül el kellett férnie a 2 megapixeles előlapi kamerának, a fénymérőnek, a közelségérzékelőnek és az értesítési LED-nek. A fekete színű Moto X-en nem látszik, szemfüles olvasóink azonban kiszúrhatták, hogy az előlap sarkainál négy infra szenzort is elhelyezett a Motorola, ezek a gesztusvezérlési funkciókat hivatottak segíteni.
Senkit se riasszon el a 9,9 milliméteres készülékvastagság. Az ugyanis közepén mérendő, a széleinél a Moto X mindössze 3,8 milliméteres, így vékonyabbnak érezni, mint amilyen valójában. A bekapcsoló és hangerőszabályzó gombok a jobb oldalon kaptak helyet, működtetésüket vékony profiljuk ellenére kényelmesnek találtam, a bekapcsoló gomb ráadásul recézett felületet kapott, így könnyű megkülönböztetni. A fülest a készülék tetején lehet bedugni, a nanoSIM tálcát pedig mellőle húzhatjuk elő, ehhez segítséget nyújt a dobozban található SIM tű. A microSD kártyának nem jutott hasonló fiók, mivel tárhely bővítési lehetőség a 2014-es Moto X esetében sincs.
A Motorola ívelt hátlapjai nem csak ergonómiájukról, hanem testreszabhatóságukról is híresek, az Egyesült Államokban legalábbis a felhasználó választhatja ki, hogy milyen színből és anyagból készüljön az említett elem, legyen szó bőr vagy mondjuk bambusz kivitelről, azaz a Moto X konstrukciója nem csak tartós és komfortos, hanem egyedi és különleges is. Idehaza persze azzal a hátlappal vásárolható meg, amilyen az adott dobozban éppen van. Ezen az oldalon egyébként felülre sűrítette a Motorola az elemeket, itt található ugyanis a 13 megapixeles kamera, a lencsegyűrűbe épített két ledes villanó és a készülék méretes, süllyesztett gyártói logója, amely funkcióval nem bír. Bár külsőleg meghízott a 2014-es Moto X, továbbra is az egyik legjobban összerakott és legkényelmesebb okostelefonnak találtam, egyedül a fémkeret festésének tartóssága a kérdéses.
Hardver és szoftveres felület
A 2013-as Moto X legfőbb kritikája a hardverét illette. Noha különleges chipset hajtotta az elődöt dedikált processzormaggal az extra funkciók kezelésére, nyers erőben és képernyőfelbontásban nem tudta felvenni a versenyt a konkurenciával. Bár a folytatással egy időben már QHD-s és Snapdragon 805-ös készülékek is bemutatkoztak, sőt, ilyet később a Motorola is piacra dobott (Moto Maxx, Nexus 6), a 2014-es Moto X Full HD-s paneljára és a Snapdragon 801-es rendszerchipjére (MSM8974AC) nem lehet panasz, a négy 2,5 gigahertzes Krait 400 mag és a 2 gigabájt RAM a legtöbb 2014-es zászlóshajóban jó szolgálatot tett ekkora felbontáson. Az egyetlen kifogás a 16 gigabájtos kezdő tárhelyet illeti, pontosabban a bővítés hiányát, az intenzív felhasználóknak éppen ezért a 32 gigabájtos változatra lehet érdemes beruházni.
Teljesítmény-teszt | ||||
---|---|---|---|---|
Benchmark | Motorola Moto X (2014) | Google Nexus 6 | Samsung Galaxy S5 | Sony Xperia Z3 |
Rendszerchip | Snapdragon 801 | Snapdragon 805 | Snapdragon 801 | Snapdragon 801 |
AnTuTu 5.x Benchmark | 47181 pont | 52783 pont | 41753 pont | 43120 pont |
Vellamo Browser | 3282 pont | 3736 pont | 3248 pont | 3190 pont |
Vellamo Metal | 1879 pont | 1574 pont | 1495 pont | 2847 pont |
SunSpider 1.0.2 | 972,1 ms | 799,9 ms | 433,8 ms | 854,4 ms |
Geekbench 3 (single) | 998 pont | 1030 pont | 950 pont | 977 pont |
Geekbench 3 (multi) | 3030 pont | 3284 pont | 2888 pont | 2640 pont |
GFXBench Man. onscreen | 13 fps | 12,1 fps | 11,7 fps | 12,7 fps |
GFXBench Man. offscreen | 12 fps | 18,9 fps | 11,8 fps | 12 fps |
GFXBench T-Rex onscreen | 30 fps | 27,6 fps | 27,7 fps | 29,3 fps |
GFXBench T-Rex offscreen | 27 fps | 38,7 fps | 27,3 fps | 27,2 fps |
Szokták az Android rendszert úgy általánosságban dadogósnak vagy „laggolósnak” csúfolni, azonban ha a szoftveres optimalizáció rendben van, ilyesmiről szó sincsen, és a 2014-es Moto X is szélsebes és gördülékeny minden pillanatban. Villámgyors az alkalmazás megnyitás és váltás, a gesztusokat hamar érzékeli a rendszer és a böngészési sebesség is hibátlan. A szintetikus teljesítményteszteken is remek a helyzet, intenzív játék során ugyanakkor a készülék az átlagosnál jobban felmelegszik, bár ez nem jár jelentős fps eséssel.
Az új Moto X Android 4.4 KitKattel mutatkozott be, azonban pár hétre rá már telepíteni lehetett a lollipopos frissítést, és a tesztelésre szánt példányon is 5.0.1-es főverzió futott. Mivel a szoftveres alapok gyári androidosak, a Lollipopot pedig a Nexus 5-ön és a Nexus 6-on is már részletesen bemutattuk, ezúttal a Moto X extráira koncentrálnék. Véleményem szerint egyébként a Material Design stílusa a Motorola készülékének is nagyon jól áll, a tesztidőszak alatt pedig az itt-ott hallható lollipopos problémákkal nem találkoztam, úgyhogy a felület pozitív érzéseket váltott ki belőlem, beleértve az elválasztók nélküli telefonkönyvet és a magyar nyelvű billentyűzetet.
Ismerünk gyártót, amely nem győzi extra kezelési funkciókkal felszerelni készülékeit, a Motorola ellenben kevés, ám annál jobban működő vezérlési módot választott. Itt érdemes megjegyezni, hogy angol alapnyelv lévén mindent a királynő nyelvén próbáltunk ki, magyarul pedig általában az okostelefon asszisztensek nem tudnak. A Moto Assist lényege, hogy használat szerint automatizál funkciókat, vezetés közben például felolvassa a beérkezett üzeneteket, tárgyaláson hanghívásra SMS-ben válaszol, otthon pedig egyéni értesítésekkel jelez. A rendszer a Google Naptár tételei, térképpozíciónk és a párosított eszközök alapján állapítja meg a fenti módokat.
Az előző generációs Active Display funkciói Moto Display és Moto Actions néven tértek vissza, és a négy infra szenzor segítségével tovább okosodtak. A készülék érzékeli, ha tenyerünket a képernyő fölé helyezzük, és kijelzi az időt, illetve a friss értesítéseket. Ilyenkor egy ujjmozdulattal feloldható a képernyő, az egyes értesítéseket megérintve pedig megtekinthető azok tartalma. Kézmozdulattal egyébként a csengőhangok és az ébresztő is elnémítható. A készülék arcunkat is érzékeli, azaz ha az Attentive Display funkció aktív, a kijelző nem kapcsol ki addig, amíg azt tekintetünkkel fürkésszük. A dolog megbízhatóan működik, a szemüvegemen át is remekül megfigyelt. A Moto X hangvezérléssel is irányítható, és a Moto Voice menüpont alatt megadhatjuk, hogy milyen parancsra kapcsoljon be az asszisztens, amely számos utasítást befogad, így szelfi készítésre is utasíthatjuk (take a selfie!), de „jóccakát”is kívánhatunk (good night!), és a készülék alvó módra vált. A Moto Voice a Google Now-val is remekül összedolgozik.
Bár a szoftveres felhozatal javarészt a Google Android 5.0-s gyári alkalmazásaira támaszkodik, jár egy-két extra. A Motorola Connecttel a gyártó más eszközeit lehet kezelni, mondjuk a Moto 360-at, a számítógépről pedig a telefont, ehhez egy Chrome kiegészítő telepítése szükséges. A Migrate a személyes adatok és fiókok gyors átvitelét segíti másik készülékről, ez nyilván a Moto X első beüzemelésekor jön jól. A Help és a Moto alkalmazások a készülék kezelését és a gesztusvezérlést segítenek elsajátítani, a Spotlighttal pedig interaktív animációs filmetűdökben tudunk részt venni, amelyek rövidek, ám rendkívül szórakoztatóak.
Multimédia és kamera
A Moto X zene- és videó lejátszója gyári lollipopos darab. A Play Zene a helyben tárolt állományok mellett lejátssza megvásárolt számainkat, és a szokásos rendezési elvek mellett (előadók, albumok, számok, listák) hangulat alapján is ajánl dalokat. A főképernyőre widget, a zárképernyőre lejátszó kártya rakható a gyors kezelésért. A mozgóképek lejátszására abszolút fapados a mellékelt darab, így érdemes mondjuk egy BS Playert beszerezni, azzal ugyanis bármely formátum, minden felbontásban gond nélkül lejátszható, az AMOLED kijelző pedig kitűnő képminőséget biztosít.
Az egyik legnagyobb előrelépést kamerafronton vártam, és bár a Nexus 6-tal ellentétben az új Moto X optikai képstabilizátort nem kapott, a 13 megapixeles hátlapi szenzor így is komoly fejlődés. A kameraszoftver egyszerű és remekül kezelhető. A képernyőt bárhol megérintve az alkalmazás a preferált helyre fókuszál, majd egyből exponál, de az érintő expozíció is beállítható. Balról a beállítások (HDR, vaku, expozíció, videofelvétel, panoráma, önkioldó), jobbról a galéria húzható elő. A kamera egyébként kikapcsolt képernyő mellett, az eszköz kétszeri megrázásával is elindítható. Videofelvétel 1080p-ben, 4K-ban és lassított felvétellel lőhető.
Az elkészült fotók mindenképpen jobbak, mint amilyeneket a 2013-as Moto X lőtt, a képekre bőven jut részlet, a fehéregyensúly megbízható és a dinamikatartomány is rendben van. A szélek felé viszont már felfedezni lencsetorzítást, főleg a jobb oldalon, ahol elég homályos részeket lehet találni, a képekre pedig némi képzaj is jut. Este jól jött volna az optikai képstabilizátor és a kézi beállítások, ezek nélkül ugyanis zajos fotók lőhetők, de azért ide is jut elegendő részlet. A két ledes villanó kiemelkedően erősen képes felvillanni, viszont kissé kékes a fényük. A 4K-s és Full HD-s felvételek egyaránt remek képminőséggel és átlag feletti hangminőséggel lőhetők.
Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés
Adatkommunikációs fronton remek a helyzet. A felhozatal élén a 150 megabites 4G modem áll, de persze a telefonálás is fontos, és a hangminőség szempontjából csupa jó hírrel tudok szolgálni, mindkét oldalon tisztán hallani. A Moto X egyébként nanoSIM kártyát fogad be, amit felül lehet behelyezni. Wifi-ből kétcsatornás 802.11a/b/g/n a szabvány Direct, Display és hotspot funkciókkal; a modem érzékenységére sem volt panasz. Bluetoothból 4.0 jár A2DP-vel, EDR-rel és LE-vel, USB-ből pedig 2.0 MTP-vel és OTG-vel. Navigáláshoz a földi antennák és routerek mellett a GPS és GLONASS műholdak jeleit is fogja a mobil, a pozíciószerzés ennek megfelelően gyors és pontos. Az NFC mellett hő- és légnyomásmérő is került a hátlap alá a specifikációtáblázat szerint, bár az utóbbiakhoz szoftveres extra nem jár. Kimaradt továbbá az FM-rádió és a távirányításra használható infra.
A specifikációtáblázatot böngészve az egyetlen adat, ami aggodalommal töltött el, az a telepméret 2300 milliamperórás értéke volt, ez ugyanis a kijelző képátlójához viszonyítva igencsak vékonyka. A lehetőségekhez mérten a Motorola mindenesetre megpróbált takarékosan bánni az akkumulátorral, csodára mégsem volt képes, Android Lollipop alatt 4-4,5 óra között mozgott az egy töltésre jutó képernyőidő, ami elmarad a legtöbb csúcskategóriás riválistól. Egy töltésre közepes fényerőn hat és fél óra böngészés és kereken tíz óra MinDigTV HD stream jut, ez utóbbi az AMOLED kijelző alacsony fogyasztásának köszönhető. Takarékoskodni a Lollipop akkumulátorkímélő üzemmódjának bekapcsolásával vagy a Moto Display és Moto Voice funkciók kilövésével lehet, mindenesetre intenzív felhasználás mellett naponta tölteni szükséges a Moto X-et.
Külső | |
---|---|
Ergonómia | 9 pont |
Anyaghasználat | 10 pont |
Összeszerelés minősége | 10 pont |
Kijelző mérete, minősége | 9 pont |
Belső | |
Kezelhetőség | 10 pont |
Sebesség | 10 pont |
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 9 pont |
Felhasználói felület élménye | 9 pont |
Alapfunkciók | |
Hangminőség, vételi stabilitás | 8 pont |
PIM funkciók | 10 pont |
Adatkommunikációs képességek | 8 pont |
Multimédia | |
Vizuális | 8 pont |
Audio | 7 pont |
Egyebek | |
Üzemidő | 6 pont |
Ár/érték aránya | 7 pont |
Hogyan értékelünk? |
A 2014-es Moto X ugyan csak megkésve jutott el a Mobilarenához, mégis boldogságot hozott szerkesztőségünkbe, mert a Motorola és a Google kapcsolatának végnapjaiban remek készülék született, amely felveszi a versenyt a konkurencia legjobbjaival. Jó hír, hogy a Moto X hazánkban is megvásárolható, kevésbé jó, hogy a kedvező amerikai árral szemben a Motorola üdvöskéje a 2014-es csúcskészülék árszintjén mozog, bár pont a tesztidőszak alatt láttuk az egyik online boltban 155 ezer forintért, magyar garanciával, ami már nem is hangzik olyan rosszul. Ennyiért a 16 gigabájtos változat kaparintható meg, tárhely bővítési lehetőség nélkül persze, ám ez nem tudja beárnyékolni a készülék pozitív megítélését, mivel akad jó tulajdonságból is bőven.
Mindenekelőtt a vízlepergető, remekül összerakott fémkeretes konstrukciót említeném meg, de a komfortos hátlapi íveket sem szabad szó nélkül hagyni, még ha az elődhöz képest a 2014-es modell kissé meg is hízott. Ott van aztán az erős hardver és a letisztult, szinte gyári lollipopos szoftverfelület, amely hibátlan sebességgel fut, ráadásul jól néz ki. Kamerafronton is előrelépett a Motorola, bár a legjobbakkal nem tudja felvenni a versenyt, ugyanez az üzemidőre is igaz, ami sajnos csak erős közepes. A gesztusvezérlési funkciók továbbra is egyediek, és a négy infra szenzornak köszönhetően az extra kezelési módok megbízhatóan működnek, a gyors szoftverfrissítéseket pedig a Motorola garantálja. Az összkép tehát egyértelműen pozitív, és sokat gondolkoztam, hogy tetszett vagy ajánlott plecsnit adjak a Moto X-re, az eltelt hónapok és a napokban elstartoló új generációs mobiltelefonok miatt mindenesetre az előbbit érzem indokoltnak. Fogalmazzunk úgy: nagyon tetszett.
Bone123
Motorola Moto X (2014) |
A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.
Specifikáció
Általános | ||
---|---|---|
Technológia | GSM/UMTS/LTE | |
Méret | 140,8 x 72,4 x 9,9 milliméter | |
Tömeg | 144 gramm | |
Színvariációk | többféle színű és anyagú hátlap | |
SIM-foglalat | nanoSIM | |
Kijelző | ||
Kijelző átlója | 5,2 hüvelyk | |
Kijelző felbontása | 1080 x 1920 pixel (424 ppi) | |
Kijelző védelme | Gorilla Glass 3 | |
Kijelző típusa | AMOLED kapacitív érintőkijelző | |
Színárnyalatok száma | 16 millió | |
Hardver | ||
SoC típusa | Qualcomm Snapdragon 801 (MSM8974AC) | |
Processzor típusa | 2,5 GHz-es négymagos Krait 400 | |
Processzor csíkszélessége | 28 nm | |
Processzor utasításkészlete | ARMv7 | |
Grafikus chip | Adreno 330 | |
RAM mérete | 2 GB | |
Memória | ||
Telefonkönyv kapacitása | dinamikus | |
SMS memória | dinamikus | |
Belső tárhely | 16/32 GB | |
Memória bővíthetősége | nem bővíthető | |
Adatátvitel | ||
Frekvenciasávok | GSM 850/900/1800/1900 UMTS 900/2100 MHz LTE-A 800/1800 MHz |
|
GPRS / EDGE | van / van | |
UMTS / HSDPA / HSUPA/ LTE-A | van / 42 Mbps / 5,76 Mbps / 150 Mbps | |
LTE | van | |
IrDA / Bluetooth | nincs / 4.0 (A2DP) | |
WiFi | 802.11 a/b/g/n/ac, WiFi hotspot, DLNA | |
USB | microUSB 2.0 (MTP, OTG) | |
Push-to-talk / RSS | nincs / van | |
GPS vevő | van | |
GLONASS | van | |
NFC | van | |
Alapfunkciók | ||
Profilok | néma/rezgés | |
Vibra funkció | van | |
Kihangosítás | van | |
Hangtárcsázás / hangvezérlés | van / van | |
Hangrögzítés | telepíthető | |
Ébresztés | van | |
Prediktív szövegbevitel | van | |
Szoftverek | ||
Platform | Android 5.0.1 (Lollipop) | |
WAP / HTML böngésző | nincs / van | |
E-mail kliens | van | |
Játékok | telepíthetők | |
Valutakonverter | telepíthető | |
Extra szoftverek | Google+, Hangouts, Google Maps | |
Multimédia | ||
Fő kamera | 13 megapixel, dual led segédfény | |
Másodlagos kamera | 2 megapixel (videófelvétel: 1080p @ 30 fps) | |
Videófelvétel | 4K @ 30 fps | |
Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
Hangszínszabályzó | van | |
FM-rádió | nincs | |
Üzemidő | ||
Alap akkumulátor | 2300 mAh-s lítium-ion | |
Készenléti idő | ? óra | |
Beszélgetési idő | ? óra | |
Zenelejátszási idő | ? óra | |
Egyebek | ||
3,5 mm-es jack kimenet, infra szenzorok |