Hirdetés
Külső
Tulajdonképpen kicsit hasonló módon nyúltak hozzá a formához, mint a korábbi esetnél, de itt azért többet dolgoztak a mérnökök. Az alapforma hasonló, így távolról is egyértelműen beazonosítható, hogy Milestone-ról van szó. A sarkok megmaradtak lekerekítettnek, viszont a fedlap ismét rövidebb az alsó résznél. Hogy mégse legyen ugyanolyan, mint a réginél, az alsó részt ívesen levágták. Szerintem ez nem valami jó ötlet volt, a második generáció megoldása szebb. Az oldalsó és hátsó részeket nagyon minimalistára vették, mindenhol sík felületek, egyenes vonalak, amik szigorú, de elegáns, komoly külsőt eredményeznek. A fekete, majd mélykék után most a barnásszürke a domináns szín, de az előlap fémes hatású, fényes keretet kapott. Nem kevésbé lényeges, hogy a korábbi szinte teljesen fém borítást műanyagra cserélték. Talán a súlycsökkentés lehetett az eredeti szándék, mindenesetre ez nem jött össze, 184 grammjával mindig érezni fogjuk, melyik zsebünkben lapul. Szerencsére nem lett vastagabb, mi több, közel 1 mm-t vékonyodott, így elvileg jelenleg ez a legvékonyabb kicsúsztatható QWERTY-s mobil. A minőségen kicsit nyomot hagyott a fém elhagyása. Kellemes tapintású, de csúszós a műanyag, ami ekkora súlynál nem szerencsés, de inkább zavaró, hogy alkalmanként megnyekken a hátlap, ilyesmi korábban kizárt volt.
Mivel megnőtt a telefon és ezzel együtt az előlap mérete is, nagyobb kijelzőt tudtak rátenni. Az immár 4 hüvelykes képernyő qHD (540x960 pixel) felbontást és 16 millió színt tud megjeleníteni. Mivel hagyományos TFT-ről van szó, így a képe meglehetősen éles, a színek se rosszak és napfényben is jól látható (már amikor van napfény). Felette apró fémrács mögé bújt a hangszóró, ami ezúttal is hangosan és jó minőségben adja vissza a másik fél hangját. Mellette ott az előlapi kamera, meg az elmaradhatatlan fény- és közelségszenzor, illetve egy állapotjelző LED is. Lentre a négy klasszikus Android billentyű került, az elődökhöz hasonlóan érintős megoldásban.
A fedlapot oldalra eltolva bukkan elő a teljes billentyűzet. Maga a fedlap kevés erővel működtethető, és nem is lötyög, de becsukva az alsó rész kicsit rugózik. Szép a hátsó rész mintázata, de kissé furcsa az ott lévő dudor, amiben valószínűleg valami antenna lehet. A billentyűzetet még tovább fejlesztették, a legfontosabb, hogy felülre került egy ötödik sor, amivel dedikáltan a számok írhatók be. Jó ötlet volt ez, a szélesebb ház miatt jutott is rá hely. A gombsor egyébként a Milestone 2-höz hasonlít, kellemes tapintásúak, enyhén domborítottak, türkizes megvilágításuk a szemnek kellemes, a bekapcsolt Shift és Alt gomboknak jelzőfénye is van. Hibának azt tudnám felhozni, hogy az említett két billentyűből csupán 1-1 van. Az ékezetes bevitel lehetséges, viszont az AnySoftKeyboard szoftvert feltéve még kényelmesebbé tehető.
A hátlap ezúttal is sík, viszont meglehetősen unalmas és jellegtelen. Az egyhangú, szürkésbarna felületet csupán a gyártó logója és a kamera töri meg. Utóbbi egy kis dudorban lakik, emiatt asztalon billeg a cucc. Lentre került a kihangosító nyílása, ahonnan jókora hangerővel és relatíve jó minőségben törnek ki a hangok. Az aprócska lyuk a másodlagos mikrofont rejti, hívás közben ennek segítségével történik az aktív zajszűrés.
Ha a hátlap unalmas, akkor az oldalai is hasonlóak. Alul nincs semmi, jobbra egy hangerőszabályzó, míg baloldalt a microUSB és microHDMI csatlakozók kerültek elhelyezésre. Felülre jutott a bekapcsoló és a 3,5 mm-es jack. Az oldalsó gomboknak kissé eltúlozták a keménységét, véletlenül biztosan nem fognak megnyomódni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
