Multimédia
A kamerának csúfolt luk a telefon hátlapjának szinte a peremén található. Ez két megapixeles felbontású képeket készít, autofókusz, vaku nincsen, a beállítások között pedig a képméret és a minőség mellett semmi egyéb opció nem bukkan fel. Fotózgattam azért vele párat, de azt látni kell, hogy ezt a telefont nagyon nem erre tervezték, azt gondolom, hogy a lent elérhető fotók magukért beszélnek, tökéletesen megmutatják, hogy milyen hátrányai vannak a mobilos fotózásnak. Nem is szólva arról, hogy a kis luk mélyére süllyesztett kamera plexijére bármilyen kosz rákerül, azt onnan irdatlan nehéz lesz kivakarni.
 |  |  |  |  |
Jöjjön tehát a zene, először tekintsük meg a fülest. Sztereó, 3,5 mm-es jack végződése van, de nem szétszedhető. Középtájt egy szinte kocka alakú felvevőgombos egység található, de távirányítónak nem alkalmas, mert egyetlen gomb van rajta. A minőség az átlagnál picit jobb, de a szabványos csatlakozónak köszönhetően nyitott az út egy teljesen tetszőleges headset használatára is.
A szoftver - meglepő módon - viszonylag egyszerű. A zeneszám adatai látszódnak a képernyőn, a pirosan felvillanó gombokkal tudjuk léptetni, megállítani és tekerni a muzsikát. Van beépített equalizer, de csak előre készített sémák között tudunk váltogatni. A szoftver fut a háttérben, ilyenkor a főképernyőre kerül kiírásra az akutálisan játszott szám címe, de ezt követően már a navigációs gombok segítségével tudjuk irányítani a lejátszást.
Két, zenével kapcsolatos okosság van még a készülékben. Az egyik a beépített FM-rádió, amely RDS funkcióval is rendelkezik, s természetesen füles csatlakoztatása kell a működéséhez, a másik pedig a külön menüpontot kapott SongID. Ez bekapcsolja a telefon diktafonját, felvesz egy 10 másodperces részletet a környezetből (a szoftver szól is, hogy menjünk jó közel a zene forrásához), majd internetes kapcsolat segítségével megpróbálja meghatározni a hallott dal előadóját és címét.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
