Kamerás teljesítmény, multimédia
Nem mennyiségi elvet követ a Motorola, ez a két hátlapi kamerából egyértelműen látszik, de ez nem is feltétlenül probléma. A dedikált alacsony felbontású makró helyett ott van a 13 megapixeles ultraszéles, mélységérzékelő helyett szoftver a portrékhoz, a főkamera pedig 50 megapixeles felbontással egész vállalhatóan nagyít kétszeres zoomig. De egyébként érdekessége a széles látószögű főkamerának a kiemelkedően nagy apertúra is, az f/1,4 az átlagosnál több fényt enged be, így az 1/1,5”-es szenzor sokszor este sem igényli az éjszakai módot. Mellette szól még a PDAF, az optikai és elektronikus képstabilizálás és a gyors és pontos fókusz is, a 120 fokos látótérrel rendelkező 13 megapixeles ultraszéles (f/2,2) pedig ahogy említve volt, makróként is dolgozik, jöjjenek is ezek a fotók.
13 MP makró
Bár meg sem közelíti a Huawei P60 Pro telemakrójának minőségét, az Edge 40 kifejezetten jó közeli képeket készít. A színek és a dinamika jók, a képek közepe éles, ahogy kell és a szoftver okosan segít abban, hogy a fotó tárgyától való távolság alapján tippet ad, váltsunk-e inkább a főkamerára. A vonalélességbe bele lehet kötni helyenként, illetve itt-ott feltűnik némi természetellenes elszíneződés — pl. a fehér virág egyes szirmainak végén kékes-lilás foltokban —, de kifejezetten jó a képek mélysége, a középpontban lévő téma éles, az előbb felvetett gondok pedig akkor tűnnek fel, ha nagyban nézzük meg a képeket, egy mobil képernyőjén (a közösségi médiában megosztva) nem fognak feltűnni ezek az apróbb képhibák. Sőt, az elődhöz viszonyítva jobbak a képek, valamivel talán kevésbé agresszív az algoritmus élesítése, de azért még itt is látványos.
13 MP ultraszéles
Ha nem közeli témákat fotózunk az ultraszélessel, akkor sem kell lemondanunk a vállalható minőségről, itt viszont már akadnak dolgok, amibe bele lehet kötni. Egyrészt a képek széle felé haladással egyenesen arányosan romlik az élesség, nem ritkák az elkészült fotók szélein a homályos részek, melyek főleg gyenge fényviszonyok mellett készült képeknél szembetűnők, lásd például az utca oldalán a fák kvázi kivehetetlen formáit az esti fotón. De a képzaj és az összemosódott részletek feltűnnek a nappali képek széleien is, a vonalélesség helyenként esetleges, amit az algoritmus túlélesítéssel próbál kompenzálni, a dinamika pedig viszonylag szűk. A kamera ugyanakkor a színeket egész természetesen adja vissza ideális fények mellett és az automatikusan aktiválódó éjszakai mód segítségével lehet olyan fotókat készíteni vele sötétben is, amik azért bőven vállalhatók az előbbi bekezdésben említett közösségi médiás térben, de a valósághoz képest kissé túlvilágosítottak.
50 MP főkamera
12,5 MP főkamera
Vannak különbségek a teljes felbontásban és a 4:1-es pixelösszevonással (Quad Pixel Technology 2.0), algoritmusok segítségével készült fotók között. A teljes felbontású képeken több a valódi részlet, ugyanakkor ha 50 megapixelben fotóz az ember, akkor nincs éjszakai mód, HDR, nem lehet a fotó elkészülte előtt belenagyítani a szenzor által látott képbe, valamint jelentősen tovább tart egy fotó elkészülte és természetesen a fájlméret is nagyobb. Így ezt talán nem is érdemes feszegetni, a Motorola a kameraszoftverben eléggé el is dugta a nagy felbontású módot az egyebek közé. Az automata mód képei ugyanakkor kifejezetten jónak mondhatók, bár hajlamos túlszaturálni a kék és zöld színeket a rendszer, kellően sok részlettel és széles dinamikával fotóz.
12,5 MP főkamera, 2x digitális zoom
A széles apertúrával pedig az esti képek sem rosszak, a szemből érkező fényeket is egész ügyesen kezeli. A zajszűrés is korrekt munkát végez, a széles blende miatt viszont hajalmos a telefon az esti képek esetén fókuszt veszteni, ilyenkor érdemes manuálisan, ujjal rányomva kijelölni, hogy mit szeretnénk a képen élesnek látni és úgy már nem lesz probléma. A vonatos képnél folyamatosan az információs táblára akart a rendszer fókuszálni, illetve azt is észrevettem, hogy hajlamos kicsit túlfényesíteni a telefon azokban az esetekben az esti képeket, amikor nem mi adjuk meg, hogy mire menjen a fókusz. A kétszeres digitális nagyítás pedig vállalható minőséget ad nappali és esti fotókhoz is, kicsit furcsa, hogy nincs külön gomb a szoftverben, ami egyből 2x-re ugrana, helyette egy csúszkán kell kézzel behúzni az igényelt nagyítást.
32 MP előlapi kamera
Kategóriaátlagot tekintve semmi különös nincs az előlapi kamerában, a két látószöggel játszva több ember is elfér akár a képen, a portré mód pedig ügyesen mossa el a hátteret, ha igényeljük. Van mindenféle szépítő funkció és egyéb virtuális maszk, amit magunkra lehet aggatni, a képek ezek kikapcsolásával készültek, némi szépítés gyárilag van a szoftverben. A szelfik kicsit fakók, illetve vannak furcsán elmosódó vonalak, de összességében tűrhető az eredmény.
Videóban már kevésbé, gyenge fények mellett nagyon zajos és hiába az elektronikus stabilizálás, durván remeg az előlapi kamera felvétele, nappal viszont nincsenek ilyen problémák, ott 4K-ban rögzítve is stabilabb az eredmény, de a színek a természetesnél itt is fakóbbak.
Sajnos a két hátlapi kamera sem teljesít jól videófelvételek esetén. Egyrészt nem lehet váltani a két szenzor között miközben megy a felvétel, videózzunk akár FHD-ban vagy 4K-ban, másrészt nagyon darabos, pattogó a kép, amit valószínűleg a stabilizáció számlájára lehet írni. Ez a főkamera mögötti OIS-t és az EIS-t is jelenti, mely dolgozik az ultraszéles kamerával is, utóbbival rögzített videók esetén kevésbé darabos a videó, így az OIS és EIS kombó konfigurációjával lehet a gond. Ezzel korábban is volt már problémája a Motorolának, ami azért kár, mert a videó színeit és általános képminőségét tekintve nem rossz, a hang is oké, az audiozoom funkció igény szerint kikapcsolható, és álló helyzetből felvett videóknál nincs meg a zavaró pattogás sem. Megoldásként deaktiválható az EIS, viszont a pattogás valamivel szolidabban, de ugyanúgy megmarad a videókon.
Tartalomfogyasztáshoz minden adott, ami kell. Megvan a Widevine L1-es szint, így megy a HD stream, ráadásul a Netflix és az Amazon a HDR tartalmakat is képes lejátszani. A sztereó hangszórók erélyesen szólalnak meg, a vékony telefonházhoz képest kifejezetten kevés torzítással, de azért visszafogott mély hangokkal. Hiányzik a 3,5 mm-es jack csatlakozó és nincs FM-rádió sem, helyette kapunk előre telepítve YouTube Music alkalmazást, illetve az USB-C csatlakozón vagy Bluetooth 5.2-n kivihető hangot. Videó- vagy zenelejátszó előre telepítve nincs, ezek beszerzéséről magunknak kell gondoskodni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!