Mit csinálhatok a telefonommal?

Mit csinálhatok a szolgáltatófüggő telefonommal?

Először is azt kell tisztázni, hogy kié az a készülék, amit az ember a hűségnyilatkozat aláírásával megvásárolt. A kérdésben a válasz is benne van: természetesen az ügyfélé, mivel a hűségnyilatkozat aláírásával és az esetleges kedvezményes ár kifizetésével megvásárolta azt, viszont egyben meg is ígérte, hogy a szerződésben foglaltak szerint fogja használni. A szolgáltatók tudják ellenőrizni, hogy az ügyfél ezt betartja-e, ha pedig nem teszi, akkor akár le is tilthatják az adott készüléket, mely azok után nem fog tudni feljelentkezni a hálózatra.

Az egyik legfontosabb felmerülő kérdés, hogy el lehet-e adni azt a készüléket, mely még úgymond terhelve van hűségnyilatkozattal. Mivel az eszköz az ügyfél tulajdonát képezi, el lehet adni, viszont ebből még sok galiba származhat akkor, ha az eladó az eladás után nem kívánja tovább fizetni az előfizetési díjat, minek következtében a készüléket ugyebár letilthatják. Ez az oka annak, hogy a GSM-kereskedések nem szeretnek szolgáltatófüggő készülékeket vásárolni. Ugyanez vonatkozik az hűségnyilatkozattal részletre vásárolt készülékekre is, melyek az első pillanattól (tehát a boltból való távozástól) az ügyfél tulajdonát képezik, de a szolgáltató bármikor letilthatja azokat, amennyiben a vásárló nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. A három hazai szolgáltató mindegyike kínál részletfizetéses konstrukciót egyes készülékeknél, közülük a Pannon és a Vodafone külsős cégen keresztül, míg a T-Mobile saját magának intézi a részletfizetést, náluk tehát a legvalószínűbb, hogy ha nem fizetjük a részleteket, akkor letiltják a telefont — mivel ők házon belül oldanak meg mindent.

Hűségnyilatkozat
Ha megvettük, a miénk

A letiltáson kívül a másik korlátozó és kényszerítő eszköz a jótállás (köznyelvben "garancia) megvonása. A rendeletek által előírt kötelező jótállás ugyanis csak a rendeltetésszerű használat esetén érvényes — hogy mi a rendeltetésszerű használat, azt a készülékekhez mellékelt kézikönyv kell, hogy tartalmazza, magyar nyelven. Itt azonban nagyon oda kell figyelni, hogy a szervizek milyen alapon vonják meg tőlünk a kötelező jótállást, a dolog ugyanis nem úgy néz ki, hogy ha a felhasználó nem rendeltetésszerűen használja az eszközét, akkor megvonják az egész jótállást. Ha például valaki a vásárlás után módosítja a telefonja szoftverét, majd a készüléknek pár hét múlva befuccsol a kijelzője vagy épp a hangszórója, akkor a szerviz nem teheti fel a kezét és mondhatja, hogy a szoftver miatt ment tönkre a hardver — pontosabban mondhatja, csak ebben az esetben a jótállás fogyasztóra kedvező mivoltából adódóan bizonyítania is kell, de ezt nem ő fogja megtenni, hanem egy "külsős" erő, mondjuk a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. Fordított esetben is igaz a dolog: ha valaki a telefonján elrontja a mikrofont (mert mondjuk belepiszkál egy tűvel, aminek látható nyoma van), a jótállás a szoftverre továbbra is érvényes marad. A jótállásra egyébként a 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet vonatkozik, melyet teljes egészében ide kattintva lehet letölteni PDF formátumban.

Bár a jótállással külön cikkben fogunk foglalkozni, írnék pár szót a 151/2003-as Kormányrendeletről is. Az első paragrafus kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén fogyasztói szerződés [Ptk. 685. § e) pontja] keretében értékesített, a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki. A jótállás időtartama egy év, ettől el lehet térni, de semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. Fontos továbbá, hogy a jótállás jegy magyar nyelvű kell, hogy legyen. A rendelet elavultságát viszont mutatja a rendelethez tartozó melléklet, mely meghatározza azokat a termékeket, melyekre kötelező jótállást adni. Elvileg a 12. pont vonatkozik a telekommunikációs eszközökre, ennyit tartalmaz: telefonok, rádiótelefonok, telefax-készülékek. A PDA-k vagy a navigációs készülékek tehát nincsenek megemlítve.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt