Hirdetés
Bevezető
Nem is olyan régen idehaza még az volt az LG telefonról az általános vélemény, hogy az LG gyártson inkább turmixgépet, vagy mikrót. A marketinget és a formatervezői részleget dicséri, hogy ez a vélekedés már abszolút a múlté, hiszen a csoki-éra alapvetően megváltoztatta az LG mobilokról alkotott képet. Az eredetileg feketébe csomagolt érintőgombos készülékek szériája megalapozta a gyártó hírnevét Európában is, és bár ez a vonal sem lesz egyhamar a múlté, az LG pontosan tudja, hogy meg kell lovagolni a divathullámot, úgyhogy előálltak egy újabb dobással.
Ez pedig a Shine. A név ragyogást jelent, amely igen kifejező egy olyan modell esetében, amit folyamatosan törölgetni kell azért, hogy ezüstös csillogását makulátlanul megőrizze. Iszonyatosan szép telefon, mindenkinek tetszett, mindenki elkunyerálta, osztatlan sikert aratott a forma. Az XXL GSM tulajdonosa teljesen váratlanul nyújtotta át a dobozt, amelyben a szépség lapult, alig vártam már, hogy megfosszam a gondos fóliázástól, s így gyönyörködjem makulátlan ragyogásában.
A mobilok azonban még mindig elsősorban arra valóak, hogy telefonáljunk a segítségükkel, üzeneteket küldözgessünk, esetleg használjuk a naptárat és az ébresztőórát, lelkesebb júzerek a zenelejátszót és a kamerát is gyakran piszkálják. A Shine viszont ebből a szempontból már nem biztos, hogy megfelel a magas elvárásoknak, a tesztből ki fog derülni, hogy miért.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!