Külső és kijelző
A 21. századi Ektra megalkotásakor két szempontot látszott érvényesülni: nézzen ki úgy, mint egy kompakt digitális fényképezőgép, és ne legyen nagyobb, mint egy kissé molett, mégsem kényelmetlenre méretezett okostelefon. A Bullitt mérnökei egy 147,8 x 73,35 x 9,69 milliméteres és mindössze 163,8 grammos masinát álmodtak meg, amely meglepően könnyűnek hat a jókora fényképezőgépekhez szokott kézben. Az acélgyűrűvel körbevett lencse viszont 14,02 milliméterre hizlalja a derékbőséget, amit már érezni a zsebben, ahogy a kidomborodó markolatot is. A bőrszerű (bár hivatalosan annak nem nevezett) textúra és a szálcsiszolt mintázatú, de műanyag oldalélek is a fotós mivoltot erősítik, a képernyő oldaláról viszont egyértelműen okostelefonnak lehet az Ektrát hinni, teljesen jogosan.
[+]
Sajnos a konstrukció és a kivitel a csúcskategóriás árképzés ellenére plasztik dominanciájú, és nem a legjobb fajtából: erősebben szorongatva valahol a markolat környékén kis kattanás jelzi, hogy szó nincs T-800-féle, masszívan egybeöntött fémvázról, és ha már a fogantyúnál tartunk, azt megragadva rutinszerűen hozzáér a tenyér az előlapi, halovány háttérvilágítású kezelőgombokhoz, de még a mikrofont is letakarja. Ez az a ritka eset, amikor az ésszerűség szélesebb kávát (hiszen ez a támaszték) és virtuális gombokat kívánt volna meg, mert ha inkább visszavált az ember a hagyományos mobilos fogáshoz, a markolat funkcióját vesztette, és akkor tök feleslegesen van ott, ellehetetlenítve az egykezes telefonos használatot.
[+]
A műanyag oldalak gomb felőli részén lehet csatlakoztatni a csuklópántot, attól balra haladva pedig a kétlépcsős exponálót, a bekapcsolót majd a két hangerő billentyűt lehet megpillantani vagy könnyed mozdulattal lenyomni. Telefonos szemszögből alulra, vagyis a markolat felőli oldalra megy a Type-C USB kábel, felülre pedig a 3,5 milliméteres füles, mindkettőnek egy-egy mikrofon a társasága. Bal oldalról lehet kibányázni a nanoSIM és microSD tálcát – bosszantó, hogy az adathordozó cseréjéhez (ami egy fényképező esetében ugye gyakori) a tű is kéznél kell legyen, plusz a SIM-et is mindig el kell távolítani. Egy kihajtható fül megoldotta volna a dolgot, de egy állványfurat is el kellett volna, ha már kompakt fényképezőgépet imitál az Ektra.
[+]
A műbőr érzésű textúra valamennyire segít a fogás stabilitásában, bár a ketyere kissé így is csúszós. A Kodak logó roppant elegánsan lett a hátlapba süllyesztve, nála sokkal határozottabban mutogatja magát a méretes kameragyűrű. A közepén hatelemes, f/2-es rekeszértékű lencse figyel, hattengelyes optikai képstabilizátorral – a Sony szenzor felbontását és a videorögzítési plafont felirat jelöli, nehogy elfelejtsük. Az Ektra PD-autofókusszal élesít, a villanó kéttónusú LED, azaz nem Xenon. Bár a Kodak és Mihályi is számos tekerőgyűrűjéről ismert, a jókora fémgyűrű nem csavargatható, és persze optikai zoomfunkciók sincsenek, a Gorilla Glass üveggel védett lencse fix gyújtótávolságú (26,5 mm, 35 mm ekv.).
[+]
| Kijelző-teszt | ||||
|---|---|---|---|---|
| Mérés | Kodak Ektra | Honor 8 | Samsung Galaxy S7 | Huawei P9 |
| Képátló | 5,0 hüvelyk | 5,2 hüvelyk | 5,1 hüvelyk | 5,2 hüvelyk |
| Felbontás | 1080 x 1920 | 1080 x 1920 | 1440 x 2560 | 1080 x 1920 |
| Technológia | IPS-LCD | IPS-LCD | Super AMOLED | IPS-LCD |
| Fehér fényerő | 385 nit | 495 nit | 563 / 777 nit | 648 nit |
| Fehér fényerő (min.) | 4,4 nit | 2,2 nit | 1,85 nit | 8,4 nit |
| Fekete fényerő | 0,46 nit | 0,36 nit | 0 nit | 0,38 nit |
| Kontrasztarány | 929:1 | 1375:1 | végtelen | 1704:1 |
| Színhőmérséklet | 8239 K + kézi | 8432 K + kézi | 7722 / 6611 K | 7440 K + kézi |
Kijelző oldalon sajnos nem minden fenékig tejfel: a telítettségben túltolt, kissé hideg kalibrációjú IPS panel maximális fényereje kevés a téli halovány napfényben is, úgyhogy a fénysűrűség biztos elvérzik a többi évszakban. Meg elvérzett alul is: a töltőcsatlakozó oldalán kis kékes elszíneződést és fényszivárgást fedeztem fel – talán egyedi hiba, de határozottan ott van. Oldalról tekintve a kontrasztok hamar csökkennek, máskülönben a betekintési szögek rendben vannak.
Ha a hüvelykujjat a kijelző oldalán megtámasztja az ember, hozzáér a kezelőgombokhoz és letakarja a mikrofont [+]
A kalibráción csak némileg segít a Miravision-féle képernyőszínezés, így sem állíthatók ipari standardra a színek, ami alapelvárás volna egy fotózásra szakosodott masinánál. Az érintési érzékenység rendben van, a rezgőmotor lehetne határozottabb. A Gorilla Glass védőüveg felül 13 megapixeles, f/2,2-es rekeszértékű szelfikamerát véd, szokatlan módon ugyancsak fáziskülönbség érzékelésen alapuló (PD-) autofókusszal.
A Hasselblad modullal felvértezett Moto Z Play (hátul) sokkal tekintélyparancsolóbb, mint az Ektra [+]
Villanó LED itt nincs, értesítési lámpa viszont van, amint a szem átnyargal az aprócska beszélgetési hangszóró felett. Ugyanitt fénymérő és közelségérzékelő is dolgozik. A multimédiás hangszóró hova lett? A markolat lencse felőli részén, a kis hajlatban rejtőzködik, az apró lukaknak is a tetején, monó megoldással. Elvitathatatlanul elegáns lett az új Ektra küllemre, azonban sem az anyaghasználat, sem a kényelem oldaláról nem az igaz a helyzet, a markolat és a méretes lencse inkább látványelem, az alapvetően meghízott házba pedig csak 3000 milliamperórás, elzárt telep fért. Pár gramm plusz és egy 4000-es akkumulátor biztosan jobb lett volna a dupla energiaigény (telefon és fényképezőgép) kielégítésére
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
