i-mobile 310 – szupercukiság

Hirdetés

Menü, alapfunkciók

A főképernyőn hatféle háttérkép lehet, ebből kettő egy nagy analóg óra. Az ikonsor egyértelmű, a menübe való belépést viszont az oldalsó görgő lefele pöccentésével tehetjük meg. Itt sorakoznak egymás alatt a funkciók, jópofa grafikát használ a szoftver. A hívásfogadó és elutasító gombok között található egy szem funkcióbillentyű a gyorsmenübe dobja a júzert, ennek első pontja a profilok közé repít.

A telefonkönyv 500 bejegyzés tárolására képes, egy névhez négyféle telefonszám rendelhető és slussz. E-mail cím? Fénykép? Szülinap? Postai cím? Mind felejtős, ennyit tud, ezzel kell gazdálkodni. Cserébe gyors. Az üzenetkezelés is kizárólag az SMS-re korlátozódik. MMS nincs, e-mail kliensről ne is álmodjunk. Az összefűzött üzeneteket is régivágású módon kezeli, ha három részből álló szöveg érkezik, akkor háromszor jelez, majd összefűzi őket. A szövegbevitel a kis gombok miatt elsőre ijesztő, de simán működik, egyedüli gondom az volt, hogy a japók valószínűleg sosem kérdeznek semmit, mert az 1-es gomb alá kiosztott speciális karakterek között valami 12. a kérdőjel.

Megdöbbentő, de a szervezőfunkciók között bizony ott figyel a havi nézetes naptár, rányomorították a kijelzőre, csak sajnos eseményeket nem lehet benne eltárolni. Így mondjuk túl sok értelme nincs. A számológép és a stopper viszont normálisan működik, akárcsak az ébresztőóra. A profilok között ötféle verziót találhatunk, a vibrálás és a csörgés megy neki könnyen egyszerre is, a csengőhangok és az üzenet érkezését jelző effektek is lehetnek MP3 fájlok.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!