Bevezető
Felhívott az XXL GSM, és közölte, hogy az emlékezetes Veptu rettenet után újból hozzájutott valami különleges készülékhez, ami nagyon pici, és i-mobile van ráírva. Kérdőjel alakú lett a fejem, úgyhogy rágugliztam a névre, és körülbelül a találatok 85%-a japán URL-t eredményezett, elég kevés értékelhető információval. Aztán az egyik oldalon kiderült, hogy aggodalomra semmi ok: a tolltelefonjairól ismert Haier cég is forgalmazza Európában a készüléket, úgyhogy annyira azért nem exkluzív, de itthon nem fogunk sok ilyennel találkozni, az biztos, mert a környezetem reakciói igen szélsőségesek voltak.
Ki az az ismerőse, akinek sosem látott döbbenetet a fején? Érdemes előtte megvillantani az i-mobile 310-et, garantáltan elkerekedik a szeme, ugyanis a telefon annyira pici, hogy simán makettnek tűnik, konkrétan akkora, mint egy izmosabb öngyújtó.
Azért voltam érdekes helyzetben, mert közvetlenül a Samsung F300 után kaptam kézhez a kis kütyüt, és ugyebár mindkét eszköznek a zenei funkciója hangsúlyos. A két telefon között viszont van egy lényeges különbség: az i-mobile mindenféle frinc-franc nélkül kizárólag a zenére fókuszál, meg sem próbáltak belenyomorintani a japcsik kamerát, MMS-t, és a többi hasonló okosság is kimaradt. Lehet vele telefonálni, SMS-t írogatni és zenét hallgatni. Mást nagyon nem.
Szerény véleményem szerint ennek így tényleg van értelme, annyira egyszerű, hogy egy óvodás is tudná kezelni, jól szól, picike, csak annyit tud, amit vállal és nem is akar többnek látszani.
Hirdetés
Külső
Szemléletes képet készítettünk a telefonról, csak érzékeltetve a méretét, a jó öreg Ericsson mellett (még működik!) egyszerűen eltörpül az i-mobile. Egyébként is nagyon pici, ennek minden előnyével és hátrányával. Egyrészt szívbaj nélkül lóbálható a nyakban, 64 grammos súlya biztosan nem fogja megfojtani a felhasználót. Simán befér nadrágzsebbe, alakjáról perverzek elég hamar asszociálnak egyfajta rezgős segédeszközre, de ha ettől eltekintünk, akkor egész formás kis darab.
A kis méret hátránya a kicsi kijelző, esetünkben egy 96x96 pixeles, OLED technológiát használó ablak tájékoztatja a felhasználót a történésekről. Az OLED azért jó, mert elég olcsó, keveset fogyaszt, minden szögből látható, ám napfényben gyakorlatilag halott, illetve a megbízhatósága miatt még vannak homályos pontok, egyelőre teljesen oké volt, de a tesztmodell új készülék volt.
Másik hátrány, hogy a gombok is kicsik. Sikerült ugyan megtartani a klasszikus billentyűzet elrendezést, ráadásul ötletesen a 2-5-8 gombokat dedikált zenei funkciókkal is ellátták a tervezők, de azért már első ránézésre paráztam az SMS írástól. Ám kiderült, hogy bár természetesen mütyürkézni kell, és a kijelzőhöz is közel kell hajolni, de a gombok jók, remek a nyomáspont, ráadásul okosan domborodnak, egyszer sem ütöttem félre, de Polacheck kollega kezébe nem mertem odaadni a készüléket, neki kissé husibbak az ujjai.
Az anyagminőség remek, csillogósan fényes borítást kapott a telefon. A hátlapon semmi nincs, kamerát ne is keressünk, a készülék oldalán viszont van egy tökéletesen kezelhető jog-dial tekerőgomb, amely be is nyomható, ezzel szinte egy ujjal lehet navigálni a menüben, remek, tényleg remek. Érdemes megnézni a telefon tetejét, csupán egy szabványos, 3,5 milliméteres jack kimenet és egy miniUSB csatlakozó található itt, és lássuk be: ennél több nem is kell. Egyrészt mindennel kompatibilis, másrészt kis helyet foglal. Ezt kellene a világ összes telefonjában használni.
Menü, alapfunkciók
A főképernyőn hatféle háttérkép lehet, ebből kettő egy nagy analóg óra. Az ikonsor egyértelmű, a menübe való belépést viszont az oldalsó görgő lefele pöccentésével tehetjük meg. Itt sorakoznak egymás alatt a funkciók, jópofa grafikát használ a szoftver. A hívásfogadó és elutasító gombok között található egy szem funkcióbillentyű a gyorsmenübe dobja a júzert, ennek első pontja a profilok közé repít.
A telefonkönyv 500 bejegyzés tárolására képes, egy névhez négyféle telefonszám rendelhető és slussz. E-mail cím? Fénykép? Szülinap? Postai cím? Mind felejtős, ennyit tud, ezzel kell gazdálkodni. Cserébe gyors. Az üzenetkezelés is kizárólag az SMS-re korlátozódik. MMS nincs, e-mail kliensről ne is álmodjunk. Az összefűzött üzeneteket is régivágású módon kezeli, ha három részből álló szöveg érkezik, akkor háromszor jelez, majd összefűzi őket. A szövegbevitel a kis gombok miatt elsőre ijesztő, de simán működik, egyedüli gondom az volt, hogy a japók valószínűleg sosem kérdeznek semmit, mert az 1-es gomb alá kiosztott speciális karakterek között valami 12. a kérdőjel.
Megdöbbentő, de a szervezőfunkciók között bizony ott figyel a havi nézetes naptár, rányomorították a kijelzőre, csak sajnos eseményeket nem lehet benne eltárolni. Így mondjuk túl sok értelme nincs. A számológép és a stopper viszont normálisan működik, akárcsak az ébresztőóra. A profilok között ötféle verziót találhatunk, a vibrálás és a csörgés megy neki könnyen egyszerre is, a csengőhangok és az üzenet érkezését jelző effektek is lehetnek MP3 fájlok.
Zene
A menü első pontja az MP3 lejátszó. Elindítása után rögtön meg is szólal a muzsika, a kezelőfelület pedig pofonegyszerű. Tud futni a háttérben, van többféle színű felület, lehet csinálni lejátszási listát, illetve babrálható az equalizer, de csak előre beállított sémák között bolyonghatunk. Nem érdemes lerakni a háttérbe, mert akkor nem lehet számot léptetni, csak ha ez az aktív alkalmazás. Viszont a zsebrevágott készülékkel is könnyen elboldogul az ember, köszönheten annak, hogy az oldalsó görgőt nem lehet eltéveszteni, a 2-5-8 gombok pedig szintén egyértelműen megtalálhatóak pusztán tapintás útján is.
A hangminőség füles nélkül elmegy, maximumra tekerve a hangerőt erősen torz. A mellékelt füles az átlagnál sokkal jobb, bizony megalázta az Samsung F300-at, viszont van egy nagy hibája: ezt használva sajnos a zene a legmagasabb fokozaton is halk. Hulk Hogan. Miután teljesen szabványos a kimenet, ezért lehet próbálkozni egyéb fülesekkel is, de így sem növekszik meg a hangerő.
Pozitív viszont, hogy a füles zsinórján nagyon jó helyen van a felvevőgombos mikrofon, egészen közel a beszélő szájához, senki sem panaszkodott, hogy rosszul hallana, sőt, alapvetően ez a legjobb megoldás a beszélgetéshez, mivel a telefon önmagában annyira kicsi, hogy normál módban messze van a mikorofon a szájunktól. A belső memória 128 megabájtos, de microSD kártyával ez bővíthető. Itt egyetlen gond van, hogy a bővítőegységet nem csak az akksi alá, de a SIM kártya alá kell betenni, amely természetesen csak a telefon kikapcsolását követően lehetséges.
Van egy pici FM-rádió is, amely a füles csatlakoztatása után válik hallgathatóvá. Sok extrát nem tud, de igen jó a hangminőség, az állomások nevei eltárolhatóak, illetve képes automatikus keresésre is. Természetesen fut a háttérben, a kezelés pedig teljesen magától értetődő.
Egyebek, végszó
Semmi egyéb multimédiás okosságról nem tudok beszámolni, nincs kamera, videó lejátszására sem képes az eszköz (ekkora kijelzővel nehéz is lenne), az egyetlen számottevő dolog, ami még megemlíthető, hogy két játék kapott helyet a készülékben. Az egyik valami logikai okosság, de a mangás kislányokkal tarkított kezdképernyő nem hozta meg a kedvem, hogy kitaláljam, hogy milyen rendszerben kell eltűntetni a kijelzőn megjelenő színes kockákat, a másik pedig egy klasszikus faltörő.
Adatkommunikációs lehetőségek tökéletes hiányáról is be tudunk számolni, nem csak hogy nincs GPRS, de még sima WAP böngészőt sem fogunk találni. Bluetooth, vagy infra szintén nincs, egyedül az USB kábel marad mint összeköttetési lehetőség, ez viszont a komplett belső memóriát tallózhatóvá teszi a Windows számára, így a zenék felmásolása pofonegyszerű.
Ami meglepett, hogy az akkumulátor mire képes. Az OLED kijelző tényleg energiatakarékos, nincs GPRS jel, ez sem fogyaszt, úgyhogy az eszköz nálam úgy is bírta két napig, hogy 4-5 óra zenehallgatás mellett 1-2 óra beszélgetés is játszott, ráadásul akárhol is jártam, mindenki elkérte megnyomkodni, mert egyszerűen lepadlóztak a népek attól, hogy ekkora méretben is lehet telefont gyártani.
Összegzés. Én azt hiszem, hogy teljesen kellemesen csalódtam. Riadtan vettem kézbe első alkalommal a készüléket, aztán alig akartam visszaadni. Amire kitalálták, arra hibátlan. Telefonálni gond nélkül lehet vele, alapvetően az SMS írás sem okoz akkora traumát, mint várható volt, a zenei rész pedig pofonegyszerű. Tényleg azt tudom csak mondani, kár, hogy itthon nem forgalmazzák.
Bog
A tesztkészüléket az XXL GSM-től kaptuk.
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 18.
On-line www.xxlgsm.hu
Specifikációk
| i-mobile 310 (Haier M600) | ||
 |
Technológia | GSM 900/1800/1900 |
| Méret | 91x35x18 mm | |
| Súly | 64 g | |
| Kijelzõ | 65x65 pixel, 65K szín, OLED | |
| Telefonkönyv | 500 | |
| SMS/MMS memória | 200/- | |
| Egyéb memória | 128 MB belső memória, microSD bővítés | |
| Java | nincs | |
| Vibra funkció | van | |
| Naptár | van | |
| Ébresztés | van - kikapcsolva is | |
| Számológép | van | |
| GPRS/EDGE/3G | nincs semmi | |
| Push To Talk | nincs | |
| Infra/Bluetooth | nincs/nincs | |
| Prediktív | T9 | |
| Hangtárcsázás | nincs | |
| Hangrögzítõ | van | |
| Hangvezérlés | nincs | |
| Valutakonverter | nincs | |
| FM rádió | van | |
| Kihangosítás | van | |
| Alap akkumulátor | 730 mAh Li-Ion | |
| Készenléti idõ | 200 óra | |
| Beszélgetési idõ | 180 perc | |
| Fényképezõgép | nincs | |
| POP3 e-mail | nincs | |
| WAP böngészõ | nincs | |
| HTML böngészõ | nincs | |
| Játékok | 2 | |
| Csengõhangok | MIDI, MP3, AAC | |
| Operációs rendszer | nincs | |
| MP3 lejátszás | van | |
| Egyebek | szabványos jack és miniUSB kimenet | |
