Hirdetés
Hardver, szoftverezettség
A gyártók kezdenek rájönni, hogy megéri saját lapkát fejleszteni, hiszen így teljes mértékben kontroll alatt tarthatják a folyamatot, nem utolsó sorban pedig jelentős összegeket takaríthatnak meg. A P8 Lite-ban is a Huawei saját megoldása dolgozik, név szerint a HiSilicon Kirin 620, ami már egy 64 bites rendszerchip. A 28 nanométeres gyártástechnológiával készülő chipsetben egy nyolcmagos processzor található, a Cortex-A53 magok egyenként 1,2 GHz-en ketyegnek. Az SoC gyengesége a Mali-450MP4 grafikus gyorsítóban leledzik, hiszen ez már egy bő két éves IGP, ami nem túl szerencsés az egyre erőforrás igényesebb játékok ismeretében. Jó ötlet volt viszont a 2 GB-os LPDDR3 RAM beszerelése, és szintén mosolyt csal az arcunkra, hogy 16 GB-os flash tároló került a szerkezetbe, amit még ráadásul 128 GB-os microSD kártyával ki is bővíthetünk. A mobilba egy elég erős rezgőmotor került, ami segít abban, hogy az értesítéseket a mindennapi környezetben megérezzük.
Teljesítmény-teszt | ||||
---|---|---|---|---|
Benchmark | Huawei P8 Lite | Lenovo P70 | ZTE Blade S6 | Sony Z3 Compact |
Rendszerchip | HiSilicon Kirin 620 | MediaTek MT6752 | Snapdragon 615 | Snapdragon 801 |
AnTuTu Benchmark 5.x | 32106 pont | 43141 pont | 34118 pont | 41930 pont |
Vellamo Browser | 2274 pont | 3228 pont | 2231 pont | 2583 pont |
Vellamo Metal | 1086 pont | 1094 pont | 975 pont | 1545 pont |
SunSpider 1.0.2 | 1393,9 ms | 862,2 ms | 1136,6 ms | 858,9 ms |
Geekbench 3 (single) | 586 pont | 811 pont | 660 pont | 965 pont |
Geekbench 3 (multi) | 2556 pont | 4042 pont | 2390 pont | 2717 pont |
GFXBench Man. onscreen | nem indult el | 11 fps | 12 fps | 25,5 fps |
GFXBench Man. offscreen | nem indult el | 5,7 fps | 5,8 fps | 11,9 fps |
GFXBench T-Rex onscreen | 16 fps | 25 fps | 24 fps | 40,9 fps |
GFXBench T-Rex offscreen | 10 fps | 16 fps | 15 fps | 27,2 fps |
A nyolc mag külön és együtt is tud dolgozni, így a rendszer el tudja dönteni, mikor mennyi erőforrásra van szükség. Az eredmény egyértelmű, a pontszámokból is látszik, hogy tesztalanyunk könnyedén felveszi a versenyt a Qualcomm 615-ös chipsetjével, egyedül grafikus téren marad el tőle. A szoftver akadásmentesen fut a telefonon, élvezet használni a kütyüt, mert minden gyorsan megnyílik. Meg tudja viszont akasztani a folyamatosságot a telepítgetés, ez úgy érzem inkább androidos hiba, mert még a csúcskészülékeknél is előfordul, persze azért nem fogjuk idegbetegen dobálni a masinát, hiszen maximum tizedmásodpercekről beszélhetünk. Játszani lehet a mobilon, a HD kijelző már megfelelő élményt nyújt, bár tény, hogy ha a leghiperszuperebb játékokkal próbálkozunk, akkor már elfogy a vas a kütyü alól.
Rendkívül biztató, hogy már egy középkategóriás telefonon is az Android 5.0 Lollipop operációs rendszer fut, nem véletlen, hogy a nyalókás szoftver kilenc százalékon áll. A Huawei ráadásul megfejelte ezt az egyedi EMUI 3.1-es felülettel, ami nem csak az ikonkészlet leváltásában, hanem a menü felépítésében is megmutatkozik. Nincs ugyanis klasszikus menü, vagyis mindent a főoldalról érünk el, akárcsak mondjuk az iOS esetén. Van viszont témázhatóság, amit egyre több gyártó engedélyez, már a Samsung is beadta a derekát, hogy ne csak a TouchWiz színes felületét bámuljuk. Letölthetünk például rajzfilm figurákra emlékeztető, vagy akár sötétebb színekkel operáló témát, de van még rengeteg más is, hogy biztosan ne unjuk meg a telefont. A beállításokon belül találjuk a dupla kártya kezelését, itt kiválaszthatjuk, hogy melyik SIM legyen híváskor vagy SMS küldéskor az elsődleges, viszont fontos tudni, hogy csak az egyik kártyán lesz elérhető a 4G, a másik csak 2G hálózatokon fog működni. A Ne zavarj funkcióba lépve konfigurálhatjuk az időzítést, ekkor meghatározott névjegyek számára engedélyezhetjük a hívásokat és az üzenetküldéseket.
A tárcsázóképernyőn mindkét SIM számára egy-egy ikont láthatunk, ezeknek megfelelően lehet meghatározni, hogy melyikről indítsunk csevegést (az SMS-eknél kvázi ugyanígy működik a dolog). Tudunk prediktíven keresni, azaz nem csak számok, hanem betűk szerint is kutakodhatunk a kontaktok között. A névjegyekhez telefonszám, cím, email, csengőhang, becenév, webhely, születésnap és évforduló rendelhető. A telefonra kétféle billentyűzetet telepítettek, egyik a Google-féle, már a lollipopos színvilágot követő klaviatúra, a másik pedig a SwiftKey, ami a magyar ékezetes karakterek miatt egy kicsit túlzsúfolt, így alapértelmezett módban elég nehéz pontosan gépelni rajta. A legördülő információs függönyben időrendi sorrendben, időponttal jelölve láthatjuk az értesítéseket, a parancsikonok részben pedig a gyorsbeállítások kapcsolóit nyomkodhatjuk. Igencsak az iOS-re hajazva, de a zárolt képernyőről is tudunk műveleteket végezni, alulról legyintve ugyanis egy menü tárul elénk, ahol a hangrögzítő, a számológép, a zseblámpa és a kamera alkalmazásokat érjük el.
Mint majdnem minden androidos eszközön, úgy a P8 Lite-on is megtalálhatóak a keresőóriás cég alapértelmezett szoftverei, vagyis a Chrome, a Drive, a Térkép, a Gmail, a kamera, a zene- és videolejátszó, a naptár (napi, heti, havi nézet), az ébresztőóra, a fájlkezelő, a jegyzettömb, a galéria, a számológép, a rádió, az időjárás. Extraként feltelepítették a Telefon-kezelőt, ahol a felesleges fájloktól szabadulhatunk meg, blokkolhatunk telefonszámokat, testreszabhatjuk a megjelenő értesítéseket. Mókás és ügyes dolog a nagyító, ami a kamera képét használva méretezi fel a tárgyakat, ezen felül pedig hasznos még a WPS Office, ami a Word, Excel és egyéb dokumentumok megnyitását segíti. Van még néhány demó játék is a mobilon, mint például a Cars Racing vagy a Dragon Mania, de egy idő vagy szint elérése után meg kell majd vásárolnunk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!