Adatkommunikáció, üzemidő, végszó

A Mate 9-nek van egy (MHA-L09) és két nanoSIM-et befogadó változata (MHA-L29) Cat.12-es LTE sebességekkel (600/100 Mbps), teljes hazai 4G támogatással és 42/5,76 Mbps-os 3G-s plafonnal. A beszélgetési hangminőség remek, működik az aktív zajszűrés és a hangerő is rendben van. Sajnos a két SIM-es nem dual active, ezért, ha az egyik számról hívás folyik, a másik lekapcsolódik a hálózatról. A WiFi kétcsatornás 802.11a/b/g/n/ac szabvánnyal, remek érzékenységgel, gyors váltással, ha elérhető jobb hálózat, Directtel és hotspottal. A Bluetooth 4.2-es A2DP-vel és LE-vel, az USB Type-C típusú MTP-vel és OTG-vel. A navigációs modul pillanatok alatt lokalizál, és stabilan tartja a jelet, az A-GPS mellett a GPS, a GLONASS, a BDS és a Galileo műholdak segítségét is igénybe veszi. Akad iránytű, NFC, infraport, légnyomásmérő, giroszkóp, gyorsulásmérő és mágneses hall szenzor, azaz lényegében minden, mínusz az FM-rádió.

[+]

Ha Mate, akkor táblagépes akkumulátor, és a 4000 milliamperórás telep hozza a kétnapos intenzív használatot, vagy annál is hosszabbat, visszafogottabb nyomkodással. Képernyőórára levetítve 6-7 óra elérése abszolút terítéken van, hiszen az SoC relatíve takarékos, persze a 3D-s játékok, a kamera és a maximális fényerő ekkora akkumulátoron is átrágja magát. Így is ki merem jelenteni: a mai szupertelefonok között a Mate 9 a telepkirály. Sajnos az 5 amperes, 22,5 wattos SuperCharge gyorstöltőt nem tudtam kipróbálni, állítólag fél óra alatt 58%-ot pakol a telepbe, és nem egész másfél óra alatt 0-ról 100%-ra jut. A Huawei ígéri: az akkumulátor, a rendszerchip és a gyorsöltő adapter oldaláról is különféle gátak figyelik a hőtermelést, a feszültséget és az áramerősséget, hogy ne legyen galiba. Akad a háttérfolyamatok és a vizuális effektek körmére ránéző energiatakarékos mód, buta telefonra redukáló ultratakarékosság és felbontás csökkentés, bár a 720p elég rosszul áll az 5,9 hüvelykes panelnek. Emellett figyelmeztetés érkezik, ha egy app sok energiát fogyaszt a háttérben, bár 1) a korábbiakhoz képest az EMUI nem kezdi el a gyorsítótárat ürítgetni, 2) eleve kevesebb értesítést küld és ez is kikapcsolható, és 3) egyébként sem jellemző a háttérbeli rakoncátlankodás vagy a gyors készenléti merülés, az EMUI és a Doze ügyesen összedolgozik. Videózni 16 órán át sikerült egy töltésről közepes fényerőn, netezni pedig 12 órán át.

A Mate 9 kitűnő phablet, jó audioképességekkel, az Audio-Technica füles viszont csak díszítőelem, nem jár mellé [+]

A Mate 9-ek bemutatóján büszkén vallotta Richard Yu vezérigazgató, hogy egy évtizednél járnak a Huawei mobilok, és ezalatt a sencseni telekommunikációs óriás nem csak a Blackberryt, a Nokia-Microsoftot, a HTC-t vagy a Lenovót pipálta le piaci részesedében, állva hagyta a Sony és az LG mobilrészlegét is, plusz visszaverte a feltörekvő Xiaomi, a Meizu, a Vivo és az Oppo hazai támadásait. Nincs azonban megállás, a harmadik hely a Huaweinek nem elég: az Apple és a Samsung babérjaira törnek, és ilyen remek készülékekkel csak örülni tudunk neki, a konkurenciával ellentétben. Elmúltak ugyanakkor az idők, amikor egy Mate árcímkéje egyessel kezdődött: az imént tesztelt variáns 700 eurón nyit, ami a magyar adóterhekkel 230 ezres, vagy annál is kövérebb árat jelenthet (a külföldön piacra kerülő Porsche Design még kétszer drágább lesz) – és mégis ott virít az ajánlott plecsni az oldal végén. Keskeny kávák, fényes (bár kékes) óriáskijelző, mutatós forma, pazar összeszerelés, remek kamerák, szuper üzemidő, villámgyors töltés, kitűnő szoftver, friss Android, jófajta multimédiás csomag és komplett adatkommunikációs paletta. Mi kell még annak, aki a Note7 hiánya miatt füstölög, vagy az iPhone 7 Plust túl drágának tartja? Egy S-Pen. Azt talán legközelebb megkapjuk.

Oké, a Mate 9 nem vízálló, ez a variáns nem QHD-s, nem támogatja a Daydream VR-t, a vétlen érintéseket szűrő algoritmuson és a képfeldolgozáson még finomítani lehet, a P9 Plusban meglévő nyomásérzékelést pedig illett volna nem kispórolni, az ugyanis tök jól kiváltotta a virtuális kezelőgombokat. Ám, ha ezek, plusz a kissé magasra került ujjlenyomat-olvasó és hangerőszabályzó, illetve a méretkategóriából adódó kényelmetlenségek jelentik a legnagyobb hibákat, akkor itt valami nagyon összejött. A Cortex-A73-as magokat bevető Kirin 960 és a jócskán előrelépett Mali-G71-es IGP gyors és előremutató, nem győzöm dicsérni az UFS 2.1-es tároló és az alkalmazáskezelés sebességét, plusz ott vannak a rendszer hosszútávú lassulását kivédő algoritmusok. Ilyen alapokra a Huawei sikeres 2017-et építhet, aki pedig nem bírja ki addig, a Mate 9 személyében megkaparinthatja 2016 egyik legjobb telefonját, ami sok évig hű társ marad. Aki meg sokallja a fenti végösszeget, nyugodt szívvel kivárhatja valamelyik Kirin 960-as Honor érkezését – végeredményben így is, úgyis szorgosak maradnak a sencseni gyártósorok.

Huawei Mate 9

Bone123

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!