Hirdetés
Adatkommunikáció, üzemidő, összegzés
Az adatkommunikációs paletta érdekes, noha a zenei képességeken felül talán még ez az az aspektus, ahol összhangban magával a készülék. Mármint az árának megfelelő teljesítményt és lehetőségeket nyújtja, noha infra nincs. Az általunk tesztelt modell mindössze egy nanoSIM-et képes befogadni, bár a második nanoSIM helye is kialakításra került, az sajnos tele van műanyaggal. Viszont a microSD kártya helye nem, így akár 2 terabájtig növelhetjük a gyászos, 10 GB-os belső tárhelyet. Az LTE maximum 150 Mbps sebességgel érhető el a Cat.4-es modul által, a GPS-t pedig a mobilhálózatok és a GLONASS rendszere is támogatja. Az egysávos WiFi 802.11b/g/n szabványon kapcsolódik, HotSpot és Direct funkciók mellett, van 4.1-es Bluetooth és NFC is, a microUSB pedig OTG képes.
Az üzemidő átlagos, olyan 4 óra kijelzőidő fér ki a 2700 mAh-s akkumulátorból, a készenléti fogyasztás viszont nem valami veszélyes. A készülék támogatja a gyorstöltést, noha ez a mellékelt, 1,5 amperes tötltőfejen nincs feltüntetve. Energitakrékossági megoldás speciel nincs, kivéve a sima és az az Extrém energiatakarékos módot, ami az értesítősávval lehúzható kapcsolópanelen található. Ez vagy bekapcsol adott akkumulátor-százakék alatt, vagy nem. Ennyit variálhatunk. Az akkumulátorhasználat statisztikáit megjelenítő menüpontot valamiért Ki/be néven találjuk meg, a kereső használata nélkül mellesleg igen nehezen.
Külső | |
---|---|
Ergonómia | 7 pont |
Anyaghasználat | 5 pont |
Összeszerelés minősége | 8 pont |
Kijelző mérete, minősége | 6 pont |
Belső | |
Kezelhetőség | 7 pont |
Sebesség | 6 pont |
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 9 pont |
Felhasználói felület élménye | 7 pont |
Alapfunkciók | |
Hangminőség, vételi stabilitás | 9 pont |
PIM funkciók | 10 pont |
Adatkommunikációs képességek | 7 pont |
Multimédia | |
Vizuális | 6 pont |
Audio | 7 pont |
Egyebek | |
Üzemidő | 7 pont |
Ár/érték aránya | 1 pont |
Hogyan értékelünk? |
A HTC Desire 10 Lifestyle több szempontból sem szerencsés választás. Egyrészt előfordult már 5,5 hüvelykes képátlójú készülék kisebb kivitelben is, ami anyaghasználat szempontjából sem igazán jött össze, annak ellenére, hogy tapintásra és ránézésre egészen kiváló. Csak borzasztó módon szennyeződik, amit ráadásul eltávolítani sem lehet. Persze lehet rá tokot kapni, ez nyilván kiküszöbölhető. Másrészt maga a megjelenítő sem kifejezetten meggyőző. A minden képzeletet felül- vagy alulmúlóan ásatag hardver tulajdonképpen sokkal alacsonyabb árkategóriában is védhetetlen lenne, noha a nagyon alapfunkciók ellátása nem akadályoztatott, de hivatalosan 100-110 ezer forintért joggal támasztunk kissé magasabb elvárásokat. Egy négy éves, 32 bites lapkakészlet 2 GB rendszermemóriával nem, hogy nem indokolja, de egyenesen érthetetlenné teszi az árképzést. Félreértés ne essék, nem használhatatlan a készülék, a Sense igen jól optimalizált, maguk a rendszerfelületek meglepően gördülékeny működést mutatnak, noha gyorsnak azért nem nevezhető. Teljesen más árszinten tipikus, viszont tényleg atomstabil low-budget készülékként simán elműködne a koncepció, de 100 ezer forintért azért van merítés. Méghozzá akkora, hogy felsorolni is értelmetlen, hogy mit lehet kihozni ennyiből. Preferenciánktól függően majdnem bármit. A multimédia szintén nem üti meg a szintet. Kivéve a fülhallgatóra jutó hangminőséget. Az valami remek. Kár, hogy azt építették az audiochip köré, amit.
AliceWake
A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!