Bitcasa - végtelen tárhely a felhőben

A felhőalapú szolgáltatások és azok korlátai

Az elmúlt évek a különféle felhőalapú szolgáltatásoktól voltak hangosak, épp ezért szinte biztos vagyok benne, hogy nincs olyan olvasónk, aki ne találkozott volna ezzel a kifejezéssel vagy annak angol nyelvű változatával – cloud. Tovább is mehetek, ugyanis olvasóink túlnyomó része egészen biztosan használ is egy efféle szolgáltatást, vagy ha nem is használja aktívan, fiókkal biztosan rendelkezik. A felhős megoldások kapcsán ugyanis nem feltétlenül az Apple iCloudra vagy a Microsoft SkyDrive-ra kell gondolni, hiszen a különféle ingyenesen igénybe vehető email tárhelyek is felhős megoldások, hiszen leveleink és azok csatolmányai valahol tárolásra kerülnek, míg mi a megfelelő kliensek segítségével könnyedén elérhetjük őket.

A felhős szolgáltatások ugyanakkor sokkal többről is szólhatnak, mint az egyszerű levelezésről, ezt pedig az elmúlt években a világszerte gyorsuló internetelérések és a növekvő felhasználói igények kapcsán sokan észre is vették, ezért lehetséges, hogy jelenleg szinte az összes nagy szoftveres cég rendelkezik saját megoldással (Apple iCloud, Google Drive, Microsoft SkyDrive), plusz sok cég futott fel efféle szolgáltatásaival (Box, Dropbox). Ha a kissé eltérő működésű Apple-megoldástól eltekintünk, akkor elmondhatjuk, hogy ezek a rendszerek nagyjából ugyanazt tudják. Adott egy online tárhely, ahova szabadon másolgathatunk fel fájlokat és azokat a böngészőnkön vagy különféle kliensszoftvereken keresztül is elérhetjük. Ezen kívül számítógépes használat esetén létrehozhatunk egy mappát, melynek tartalma automatikusan szinkronizálásra kerül az online tárhellyel, ahonnan pedig a kiválasztott fájlok és mappák átkerülhetnek a többi eszközünkre is. A felhős szolgáltatások ebből adódóan az egyik legegyszerűbb módját jelentik a birtokunkban lévő számítástechnikai és telekommunikációs eszközök (desktop és hordozható számítógépek, táblagépek, okostelefonok) között létrejövő adatszinkronizációnak, de ennél többre is lehet őket használni.

Ez a több pedig a sok informatikai szakember által kántált, a laikusok agyáig az esetek többségében nem eljutó szó, a backup, melyet magyarul biztonsági másolatnak nevezünk. Kézfeltétel helyett arra kérném a tisztelt olvasókat, hogy nyomják a meg az itt látható szavazódobozban, hogy volt-e már adatvesztésük, mert ha megteszik, akkor nem nekem kell leírnom, hogy milyen nagy azok aránya, akik nem veszik elég komolyan ezt a jelenséget. Fontos és pótolhatatlan adatai ugyanis azoknak is vannak, akiknek munkája egyáltalán nem kötődik az informatika területéhez, hiszen a nagyi 80. születésnapján fotókat még csak-csak be lehet szerezni valamelyik rokonunktól, de saját gyermekünk felcseperedését nem biztos, hogy rajtunk kívül tömegek tárolnák merevlemezükön. Épp ezért a felhős szolgáltatások használatán mindenkinek érdemes elgondolkodnia, hiszen gyakorlatilag ingyenes megoldást kínálnak erre a felhasználókat hosszú idő óta sújtó problémára.

*A Box minden Sony Xperia készülékhez 50 GB tárhelyet ad időkorlát nélkül, a Dropbox a Samsung tulajdonosoknak ad ugyanennyit, de csak két évre. A maximálisan elérhető tárhely egyes szolgáltatóknál az itt szereplő értékeknél nagyobb is lehet üzleti csomagok esetén, de mi a magánszemélyeknek nyújtott megoldásokkal foglalkozunk.

Hirdetés

A fenti táblázatból látszik, hogy a négy legismertebb rendszernek vannak korlátai, bár az itt kiolvasható dolgok még a kisebbik problémát jelentették nekem. A nem korlátlan, de legalább 100 GB-os tárhely ha nem is mindenkinek, de a felhasználók többségének bizonyára elég, ellenben a fájlméretbeli korlát problémát okozhat azoknak, akik videókat, DVD-képfájlokat szeretnének lementeni. Számunkra viszont még csak nem is ez okozta azt a korlátot, ami miatt belefogtunk a keresgélésbe, ami végül a Bitcasa megtalálásához vezetett; a népszerű megoldásoknál számítógépről csupán egyetlen egy mappát tudunk szinkronizálni, mindent abba kell belemásolnunk. Ezzel a megoldással egyrészt át kell rendezni a mappastruktúrát, másrészt nem lehet biztonsági másolatot készíteni azokról a fájlokról, amiket nem tudunk mozgatni. Nekem tipikusan ilyen a 10 GB-os levelezésem (amit egyébként a fájlméretbeli limitek miatt sem tudnék lementeni), ami rendszerfájlként létezik és nem tudom átrakni mondjuk a Dropbox mappájába. Másrészt az ismert megoldásoknál arra sincs megoldás, hogy bizonyos fájokat kizárólag online tároljunk, de a gépükről is úgy lássuk, mintha a gépünkön lenne és szükség esetén streamelve is tudjuk olvasni. Sok családi videótól szeretném megszabadítani notebookom SSD-jét, de úgy, hogy adott esetben azért meg tudjam nyitni a fájlt. Ezek adták tehát a kiindulás, a válasz pedig egy szó lett: Bitcasa.

Bitcasa Infinite Drive

A teljes nevén Bitcasa Infinite Drive néven futó szolgáltatás eltérő felépítése ellenére sem az általa nyújtott plusz tudással, hanem tárhelyének méretével kívánja megkülönböztetni magát, legalábbis ezt lehet kiolvasni a szlogenjükből, mely magyarul nagyjából a következő: végtelen tárhely a számítógépednek, telefonodnak, táblagépednek. A végtelen persze nem hangzik rosszul, de az én véleményem szerint pont nem ez kellene, hogy a leginkább kiemelt tulajdonsága legyen a rendszernek.

A Bitcasa ugyanis teljesen más felhasználói élményt nyújt, mint konkurensei. Segítségével nem csak egy adott mappa tartalmát tudjuk szinkronizálni, hanem gyakorlatilag bármelyiket. A Windows és OS X rendszerekre is elérhető számítógépes kliensprogram valamennyire beépül az operációs rendszerbe, segítségével szó szerint két gombnyomással megmondhatjuk, hogy egy adott mappát át szeretnénk-e másolni az online tárhelyünkre, vagy tükröznénk. Előbbi esetben a tartalom a háttérben szépen átkerül, a merevlemezen lévő állományokat pedig akár törölhetjük is, hiszen online el fogjuk érni, amit kell; a Bitcasa tárhelye kvázi külső meghajtóként jelenik meg és pontosan úgy tudjuk böngészni, mint egy külső merevlemezt. A tükrözés már egy egészen más dolog, ez ugyanis egy verziókövető biztonsági másolat. Ha ezt választjuk, az adott számítógépünkön lévő mappa tükrözése kerül a szerverre, tehát ha gépükön törlünk egy fájlt, az a szerverről is el fog tűnni. A módosított fájlokat is tárolja a Bitcasa, egy dokumentumból a jelenlegin kívül elvileg az előző három verzió is el van mentve valahol, tehát ha összekutyulunk egy Excel táblát, vissza tudunk nyúlni az előző verzióhoz. A korlát nélküliség viszont nagyon jó, ha elég nagy feltöltési sávszélességgel rendelkezünk, akár az egész merevlemezünket is kiválaszthatjuk tükrözésre; ez nyilván nem helyettesíti mondjuk a Time Machine-t Mac számítógépek esetén, de azért ad egy kellemes biztonságérzetet a felhasználónak. Hordozható számítógépek esetén egyébként nem feltétlenül érdemes folyamatosan futtatni a Bitcasa kliensszoftvert, mert valamennyire csökkenti az üzemidőt.

A titkosítás egy nagyon fontos kérdés egy efféle szolgáltatásnál, de természetesen van válasz. A Bitcasa 256 bites AES-titkosítást használ a kliensoldalon, tehát az állományok már magán a számítógépen kódolásra kerülnek és úgy kerülnek feltöltésre a szerverekre, melyek Európán belül egyébként Írországban találhatók; a cég egyik munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy Magyarországon egyelőre nincs szerverük, de növekedésükkel együtt folyamatosan vizsgálják a lehetőségeket. Maguk az állományok a szervereken már nem fájlként, hanem széttöredezett adatblokkokban kerülnek tárolásra, melyeknél egyébként vizsgálják a duplikációt is, hogy helyet spóroljanak maguknak. A legfontosabb, hogy a titkosítási kulcs csak a felhasználónál található meg, tehát elméletileg egy esetleges támadás során sem kellene attól félnünk, hogy adatainkat ellenünk fogják használni; a támadók ugyanis nem tudnák egykönnyen összerakni a titkosított adatblokkokat.

[+]

A számítógépes platformok mellett az Android, az iOS és a Windows RT támogatott, kérdésünkre a cég elárulta, hogy tervben van a Firefox OS is, de a BlackBerry 10-re és a Windows Phone-ra nincs (és egyelőre nem is várható) támogatás. A böngészőprogramok közül jelenleg csak a Chrome-ba lehet beépíteni a Bitcasát, de már dolgoznak a Firefox és a Safari támogatásán is. Az okostelefonos kliensszoftver egyébiránt nagyon jól működik, képes mutatni a mapparendszerünket, de fájltípus szerint is szűrhetünk a tartalmainkon, külön megjelenítve a dokumentumokat, képeket és zenéket, melyeket magán az alkalmazáson belül is meg tudunk nyitni. Pontosabban nem minden esetben, a dokumentumokhoz külső szoftver kell, a képeket minden további probléma nélkül tudjuk nézegetni, zenéinket meg tudjuk hallgatni, de a lejátszó kissé fapados, például nem jeleníti meg az albumborítókat (egyébként a médiacsomag képein tudja, de nekünk mégsem jött össze). Viszonylag nagy csalódás volt viszont a videólejátszás, ahol ugyan minden további nélkül működött a streaming, de nem az eredeti (mondjuk HD) felbontásban jött át a mozgókép, hanem valami hasonló szinten, mint amit a YouTube 480p-nek nevez; beállítás nincs, ezen változtatni úgy tűnik, hogy egyelőre nem lehet.

[+]

Az általános beállítások között természetesen találunk a hálózat típusára vonatkozó mezőket, a le- és a feltöltésnél megparancsolhatjuk a szoftvernek, hogy az adatkommunikáció csak WiFi hálózaton keresztül mehessen végbe, illetve a kamerával készült fotókat automatikusan feltölthetjük a szoftver segítségével. Más dokumentumok automatikus tükrözésére nincs lehetőség, a feltöltés viszont egyszerű, Androidon például a szoftver beleül a megosztás ablakba, ha tehát a galériában vagy a fájlkezelőben kijelölünk egy vagy több fájlt, azokat egyből feltölthetjük Bitcasára is, csak azt kell kiválasztanunk, hogy melyik mappa a cél. Mappáknál viszont nem működik a dolog, mivel az Android azokra nem adja ki a megosztás lehetőségét.

[+]

Fájljainkhoz persze akkor is hozzáférhetünk, ha olyan számítógépet használunk, melyen nem található a kliensszoftver. A my.bitcasa.com weboldalon kilistázhatjuk állományainkat, melyek között azok típusa szerint is szűrhetünk. A funkciótárból hiányzik a dokumentumom szerkesztésének lehetősége, azokat ugyanis csak megnyitni tudjuk, átírni nem. Problémás továbbá a fájlmegosztás is, nincs ugyanis arra mód, hogy kizárólag egy felhasználóval osszuk meg az adott tartalmunkat, hanem az egyes állományokhoz kreálhatunk egy linket, amin keresztül gyakorlatilag bárki elérheti az adott fájlt. Ha egy ilyet egyszer kirakunk Facebookra vagy Twitterre (mindkettőhöz van gomb), könnyen gondba kerülhetünk.

A Bitcasa hibái ellenére egy fejlett, a valóságban is jól használható megoldás, mely korlátlan tárhelye mellett rugalmasságával is kitűnik az efféle szolgáltatások tengeréből. A magyar pénztárcákhoz mérve kicsit drága, ugyanis egy hónap korlátlan tárhelyért 10, egy évért pedig 100 dollárt kell fizetnünk, ami évi 22 000 forintot jelent. Nagyjából ennyiért lehet egy 1 TB méretű merevlemezt vásárolni, ami nyilván egy teljesen más jellegű dolog, hiszen nem online, nem automatikus, de az én véleményem szerint a Bitcasának ettől függetlenül szüksége lenne kisebb csomagokra. Most ugyanis nincs választási lehetőség, vagy használjuk a 10 GB-os, ingyenes helyet, vagy előfizetünk a korlátlan csomagra; én például nagyon szívesen fizetnék havi egy-két dollárt mondjuk egy 30-50 GB-os csomagért. Kérdésünkre a cég elmondta, hogy a jövőben nem terveznek efféle konstrukciókat indítani. Korábban volt egy kiskapu, melynek keretein belül ha nem hosszabbítottuk meg az ingyenes próbaidőszakot, akkor a szolgáltatás átkapcsolt read-only módba és a próbaidő alatt feltöltött adatainkat továbbra is elérhettük, de ennek sajnos vége, már visszaáll 10 GB-ra és búcsút mondhatunk az adatainknak. Ettől függetlenül az a helyzet, hogy bár szolgáltatásokra nem szoktuk rásütni a készülékeknél ismert plecsniket, de most kivétel teszünk, mert a Bitcasa nagyon is tetszett.

Bocha

A cikk elkészítésében a Telekom 4G mobilinternet volt segítségünkre.