Kezelhetőség, szövegbevitel

Egyértelműen a kezelhetőség az, amiben újat hoz az iPhone. Érintőkijelzős gépből annyi van, mint égen a csillag, viszont az iPhone az első, amit nem stylusos, hanem ujjal való nyomkorászásra optimalizáltak. Akármilyen hihetetlen, de ez nem a multi-touch rendszer előnye, egyszerűen annak köszönhető, hogy a képernyő a nagy felületen történő nyomást érzékeli. Ennek eredményeként stylussal, körömmel való nyomkodásra nem is reagál, csak az ujjbegyet szereti.

A multi-touch egy jó dolog, sok lehetőség van még benne, az iPhone viszont egyetlen egy részen használja ki, zoomoláskor. Azt pedig két helyen tudunk, a képnézegetőben és a webböngészőben. Tényleg jópofa, hogy két ujjal lehet kicsinyíteni/nagyítani, de forradalminak nem nevezném, simán lehetne helyette egy csúszka is.

Íme egy videó a gép kezelhetőségéről, alapfunkcióiról:

Ahogy az a videón is látszik, a rendszer sebességével nincsenek problémák, gyors, mint a villám. Az igazán megdöbbentő viszont az, hogy az összes task egyszerre fut, nincs task manager, nincs alt+tab, minden fut, és mégis minden villámgyorsan elérhető az előlapi gombnak köszönhetően. Az animációk szemet gyönyörködtetők, majdnem minden jó helyen van, a görgető rutin látványos és kényelmes, továbbá a kezelhetőséget mindenféle finomságok könnyítik meg, nem is értem, hogy idáig ezek miért nem jutottak eszébe senkinek.

A szövegbevitel viszont necces. Akármit mond Steve Jobs, a billentyűzetet érintőkijelzővel nem lehet kiváltani, az iPhone sem tudja. Tény, hogy ez a szoftveres billentyűzet sokkal kényelmesebben használható, mint a Windows Mobile alapú eszközökben található, de ez szükségszerű is, mivel ez az egyetlen módja a szövegbevitelnek, kézírásfelismerés nincs. Ahogy ékezetes karakterek sem, érdekel, hogy ezt a németországi premierre hogyan fogja megoldani a cég. A bevitelt több szoftveres finomság könnyíti, van automatikus szókiegészítés (természetesen csak angol nyelvű), részben az elütéseket is képes korrigálni a rendszer: ha például a pizza szó első két betűjét félrenyomjuk, és ouzza-t írunk be, a gép rájön, hogy ilyen szó nincs, és magától átírja pizzára. Hasonló finomság, hogy a szavaknál a gép kitalálja, hogy mi lehet az utolsó betű, annak megnyomása előtt "kiterjeszti" az érzékelési tartományt, azaz hiába nyomunk félre, a helyes szó lesz leírva.

Kellemes funkció, hogy a fent említett prediktív öntanuló is, tehát a már általunk beírt szavakat megjegyzi. Szerintem a szövegbevitel a lehetőségekhez képest rendben van, félreütés természetesen előfordul. Hasznos, hogy a vízszintes helyzetben levő képernyő ilyen irányú virtuális gombsort rajzol fel, így picivel könnyebb a helyzet. Közel sem tökéletes, de az LG Prada kábé elmegy a sunyiba a saját béna módszerével, ehhez képest az lópikula.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!