Hirdetés
Multimédia
A fedlapon ülő kamera két megapixeles, vaku és autofókusz nincs, a képek pedig elég gyengék, még ideális fényviszonyok esetén is. Jellemzően homályosak, az összes fotót valami misztikus fátyol lengi be, önjelölt médiumoknak esetleg jól jöhet munkaeszközként, giccses megvilágítás esetén az aurafotózás sikeressége sem kizárt. A használat közben elérhető opciók száma közepesen kevés, a szokásos önkioldó, effektek, digitális zoom és felbontás álltásán túl nem sok extra akad. A képkészítés azonban normális sebességgel történik.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Zenei szempontból meglepően ütős a cucc – ez mondjuk azok számára lehet meglepő, akik nem hallottak még Alcatel készüléket megszólalni. A gyártónál ugyanis a kihangosított zenével ritkán van gond, tiszta, telt – legalábbis ahhoz képest, hogy egy púderdoboz zenél. A gond inkább a hangerővel van, érdemes csipogós csengődallamot választani, mert nem feltétlenül halljuk meg a normális zenéket. A rezgés ereje sem az igazi, gatyazsebben sem mindig éreztem meg a hívást. A kezemben pedig nem hurcolásztam, így sem kerültem el, hogy két tizenéves lány ne röhögjön ki a Budagyöngyénél, amikor telefonáltam.
A lejátszó a memóriakártya Music mappájában keresi a számokat, azokat ID3 tagek alapján rendezi. Van spektrum nézet, albulborítós megjelenítés, illetve ha a fájl tartalmazza, akkor dalszöveget is kiír a kis Alcatel. A beépített equlaizer előre tárolt sémákkal dolgozik, nem feltétlenül érdemes piszkálni, mert elég szélsőségesen reagál rá a cucc. Az alapbeállítás vidáman tökéletes. A füles elég kis vacak, van viszont sztereó Bluetooth, illetve lehet kapni miniUSB-3,5 mm-es jack átalakítót, ami mondjuk nem egy szépséges izé, de segítségével megoldható a tetszőleges füles használata.
A rádió nem egy funkcionálisan bonyolult jószág, RDS sincs benne, de szól – feltéve, ha a fülest csatlakoztatjuk, hiszen ez szolgál antennaként.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
