Gondolatok a felbontás növekedéséről

Mint azt tavaly megjósoltuk, a mobiltelefonok képérzékelőinek felbontása tovább nőtt, Európában jelenleg 8 megapixel a csúcstartó. A jelenségen a Mire elég egy telefon kamerája című cikkünkben már eltűnődtünk, jelen írásunkban tehát jobb híján csak magunkat tudjuk ismételni: a vásárlók még mindig a számokban hisznek, mivel egy efféle, objektív mércével kevésbé mérhető piacon ezeket hiszik az egyetlen biztos alapnak, amire támaszkodhatnak. Mint mindig, mi ezúttal is megpróbálunk egy kicsit a dolgok mögé nézni, plusz egy olyan cikkel támogatni a tesztünkben szereplő telefonok potenciális vásárlóit, mely segíthet abban, hogy ne csak a számok alapján döntsenek.

8 megapixel. Jelenleg itt tart az európai mobilfényképészet, a kérdés viszont az, hogy miért. Tulajdonképpen mire is használja egy átlagos felhasználó a mobiltelefonjában lévő kamerát? Jellemzően családi eseményeket, emlékezetes momentumokat örökít meg vele, tehát pontosan azt teszi, amit egy kompakt fényképezőgéppel tenne, a mobiltelefonba épített nagyfelbontású képérzékelők előnyét tehát abban érzi, hogy nem kell két eszközt cipelnie a zsebében, gyakorlatilag bármikor és bárhol fotózhat, hiszen mobiltelefonja úgyis vele van. Ez idáig egy örömteli dolog, a kérdés viszont az, hogy mit fog kezdeni az elkészült fotóival? Két eset lehetséges: vagy számítógépén tárolja az idők végezetéig, vagy egy megfelelő minőségű nyomtató birtoklása esetén kinyomtatja, jellemzően 9 x 13 vagy 10 x 15 centiméteres méretben. Ha azt nézzük, hogy egy adott területre hány képpont jut, akkor arra jutunk, hogy ekkora méretű fotók nyomtatásához 3 megapixel is bőven elég, jogosan merült tehát fel a kérdés, hogy mégis mire akarjuk használni a többletfelbontást? 5 megapixel ugyanis elméletileg elég lehet A3 méretű fotók - jobb szóval: poszterek - nyomtatásához, miért kell tehát erőltetni a 8 megapixelt? A válasz egyszerű: ez a marketing.

Itt vagyunk tehát, kezünkben a hazai piacon is elérhető 8 megapixeles masinákkal, szám szerint néggyel. A gyártók között ezúttal is a Samsung számít az éllovasnak, hiszen az említettek közül két gép az övék, emellett a beépített fényképezők úttörőjeként számon tartott Sony Ericsson, valamint a készülékeinek egyre nagyobb teret hódító LG is egy-egy masinával képviselteti magát. Ez bizony három név, pedig a piac öt nagy mobilgyártót tart számon, hol van tehát a Nokia és a Motorola? Nos, a finnek úgy tűnik, hogy valamiért nem akarnak részt venni a megapixel-háborúban, amit alapvetően pozitív hozzáállásként is számon tarthatnánk, de úgy tűnik, hogy a cég ettől függetlenül sem fektet túl sok energiát abba, hogy mobiltelefonjaik képeinek minőségén javítsanak, kis túlzással ülnek a babérjaikon és a licencelt Carl-Zeiss néven. A Motorola ellenben próbálkozik, amire a legjobb példa a nemrég megjelent ZN5 típusú modelljük, melynek kameráját a Kodakkal közösen fejlesztették - az egy más kérdés, hogy a rendkívül nehéz anyagi helyzetben lévő cégnél az is kérdés, hogy meg fog-e jelenni újabb fotós telefonjuk. Ez tehát a helyzet most, 2009 elején.

A versenyzők

Tesztalanyaink tehát a Samsung i8510 Innov8, a Sony Ericsson C905, az LG KC910 Renoir, valamint a Samsung M8800 Pixon, melyek alapvető tulajdonságait gyorsan át is futjuk a képek előtt - bemutatás a hazai megjelenés sorrendjében.

Samsung i8510 Innov8

Első versenyzőnk Európa első 8 megapixeles modellje, mely tavaly szeptember végén/október elején került fel a hazai boltok polcaira. A készülék az N96 nagy vetélytársa, ugyanúgy Symbian Series 60 operációs rendszerre épül, ami egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi mezőny legdrágább masinája, a kártyafüggetlen változatért körülbelül 115.000 forintot kell fizetnünk. Az optika gyártójáról nem tudunk semmit, de mivel maga a Samsung is gyárt ilyet, valószínűsíthető, hogy az Innov8-be is saját gyártású lencse került.

Sony Ericsson C905

Második készülékünk a Sony Ericsson nevéhez fűződik, akik az 5 megapixeles mobilok piacra dobásakor és gyártásakor egyaránt gyengélkedtek egy kicsit, a 8-asok versenyében másodikként futottak be, legalábbis ha a kereskedelmi forgalomba kerülés dátumát nézzük. A C905-öt október közepétől itthon is meg lehet vásásrolni, ára jelenleg bruttó 107.000 forint körül mozog. Az optika gyártóját ezúttal is homály fedi, de mivel a Samsunghoz hasonlóan a Sony is otthon van ezek gyártásában, szinte biztosra vesszük, hogy a C905 lencserendszerét ők készítették. A mezőnyben ez az egyetlen masina, amit Xenon vakuval szereltek fel, de ennek ellenére kapott egy LED-et is, mely gyenge fényviszonyok között AF segédfényként funkcionál, tehát megvilágítja a tárgyat, amire fókuszálni szeretnénk - ezért a megoldásért versenyen kívül egy piros ponttal jutalmaznánk a gyártót.

LG KC910 Renoir

Harmadikként az LG versenyzőjét, a KC910-et köszönhetjük. A készülék a keresztségben a Renoir nevet kapta, ami egyértelműen az erőteljes képalkotási képességről tájékoztat. Lencserendszerét a korábbi LG készülékekhez hasonlóan egy patinás német lencsegyártó cég, Schneider Kreuznach műhelyéből hozzák, legalábbis papíron, amit kicsit megkérdőjelez az, hogy a Renoir a mezőny legolcsóbb gépe, bruttó 92.000 forintért haza is lehet vinni. Menürendszere a Prada/Viewty vonal alapjaira épül, tehát érintőkijelzős készülékről van szó, mely Xenon villanót kapott.

Samsung M8800 Pixon

Végül, de nem utolsó sorban itt van nekünk a másik Samsung modellünk, a mostanában reklámplakátokról is ránk mosolygó M8800 Pixon. A készülék a Samsung TouchWiz menürendszerére épül, tehát egy érintőkijelzős eszközről van szó, ebből adódóan a kamerát kezelő szoftver és - valószínűleg - a képfeldolgozó algoritmus is egészen más, mint az Innov8-ben. Jelenleg bruttó 103.000 forint körül lehet hozzájutni a kártyafüggetlen változatához.

Képzaj, optikai tulajdonságok

A gyártók rossz szokásukhoz hűen ezúttal sem árulnak el semmilyen információt arra vonatkozólag, hogy készülékeikben milyen típusú és mekkora méretű képérzékelő található, pedig utóbbira nagyon kíváncsiak lennénk, már csak azért is, mert ez kéne ahhoz, hogy ki tudjuk számolni az eszközök látószögeit. Értesüléseink szerint a Samsung Innov8 az egyetlen készülék, melyben egy kompakt fényképezőgépből kiszedett érzékelő üldögél, a többieknek egy kisebb lapkával kell beérniük - ez persze nem hivatalos információ, meglátjuk, hogy tesztünk alátámasztja-e eme spekulációkat.

Az érzékelő méretét nem tudván úgymond szemmel kellett eldöntenünk, hogy az egyes masináknak mekkora a látószögük. Optikai zoomot ugye egyik masina sem tartalmaz, a látószög tehát fix, kisfilmes rendszerre átszámolni viszont lehetetlen lenne őket, tehát csak egy abszolút sorrendet tudunk felállítani. Azt viszont meglehetősen könnyedén, mivel messze a C905 látószöge a legkisebb, de a Renoir sem lát sokkal többet a világból. A két Samsung modell nagyjából ugyanúgy látja a világot, köztük és a már említett két gép között meglehetősen nagy különbség van ebből a szempontból. Kisfilmes rendszerre átszámolva a Samsungok érzésünk szerint 36 - 38 mm-es gyújtótávolság körül lehetnek, a konkurencia pedig valahol 40 és 45 mm között tanyázhat. A fotós témakörben kevésbé otthonosan mozgók kedvéért gyorsan tisztázzuk, hogy a fix gyújtótávolságú fényképezőknél átlagfelhasználói szemmel az a jobb, amelyiknek nagyobb a látószöge, hiszen az azt jelenti, hogy ugyanonnan fotózva úgymond "több dolog fér a képbe" - a nagyobb látószöget pedig a kisebb szám jelenti, egy átlagos fényképezőgép 35-38 mm körül van, nagylátószögűnek pedig a 28 mm-es vagy annál kisebb objektíveket hívjuk.

Most pedig nézzük a zajszintet és a zajszűrést az alábbi tesztfotók segítségével:

Samsung i8510 Innov8 / Samsung M8800 Pixon
(100 százalékos képkivágás)

Sony Ericsson C905 / LG KC910 Renoir

Reményeink szerint mindenki számára egyértelműen látszik, hogy az Innov8 egy egészen más szintet képvisel, mint a többiek. Ez az egyetlen készülék, melyen a tábla felirata elolvasható. A sorrendben utána következik a Pixon, mely valószínűleg nem kapott nagyságrendekkel jobb érzékelőt, mint a C905 vagy a Renoir, de szoftveresen sokkal jobban dolgozza fel a képeket, mivel a Sony Ericsson versenyzője - a gyártó többi gépéhez hasonlóan - túl erőteljes zajszűrést alkalmaz, míg a Renoir gyakorlatilag nélkülözi azt. Ez persze erős túlzás, a zajszint és a zajszűrés alapján inkább arra gyanakszunk, hogy az LG készülékének van a leggyengébb képérzékelője az egész mezőnyben. Az átlagos képméret a zajszintnek megfelelően alakul, a Renoir készíti a legkisebb képeket, az Innov8 és a C905 nagyjából együtt mozognak középen, de egész más okokból: az Innov8 ugye kevésbé zajos, de részletekben gazdag, míg a C905 ugye zajszűrt fotókat készít. A Pixon viszont nem igazán spórol a hellyel, messze a legnagyobb fotókat csinálja, ami elvileg azt jelenti, hogy az ő képei a leginkább részletgazdagok, a valóság viszont az, hogy az átlagos részletgazdagság sok zajjal párosul.

Mielőtt rátérnénk a tesztfotókra, megemlítenénk, hogy a Sony Ericsson C905 a mezőny egyetlen gépe, melynek képein tisztán megfigyelhető az úgynevezett kromatikus aberráció. A jelenség a gyenge minőségű lencsék hibajelensége, a nagy kontrasztkülönbséggel rendelkező kontúroknál (például egy fa ágai az égbolt előtt) figyelhető meg, azok ugyanis elszíneződnek, jellemzően lilás színre. A helyzet nem olyan súlyos, mint a japán-svéd gyártó 5 megapixeles készülékeinél, de azért elég szomorú, hogy a gyártó ennyire nem fektet energiát saját hibáinak javításába.

A készülékek szoftverei is nagyon eltérők. A legtöbb beállítási lehetőséget a két Samsung nyújtja, nekik egyetlen komoly hiányosságuk van, nevezetesen az, hogy nem tudnak teljes felbontással sorozatfelvételeket készíteni. A Renoir és a C905 egyaránt gyengék pár szempontból, a Sony Ericsson versenyzője például nem ad lehetőséget az érzékenység manuális állítására, csak két JPEG-tömörítési szintet tud, nem kapcsolható be rajta sem pislogásészlelés, sem háttérfény-kompenzáció, sem segédvonalrács, valamint hiányolja a középre súlyozott fénymérést. Az LG modelljénél ellenben abszolút nem is lehet állítani a fénymérésen, viszont az érzékenységet piszkálhatjuk, valamint az előbb felsorolt extrákat is tudja. További kellemetlenség rájuk nézve, hogy a Samsung modelljei kétszer annyi motívumprogramot tartalmaznak, mint ahányat ők tudnak, ráadásul az Innov8-en és a Pixonon a vonalélességet is lehet állítani, náluk pedig nem. Megjegyezném viszont, hogy a szoftveres dinamikatartomány növelés, az arcfelismerő autofókusz, valamint a GPS-tagging mind a négy modellben megtalálható, a C905 annyiban gyengébb, hogy nem tud mosolyra exponálni. Íme a minden részletre kiterjedő specifikációs táblázat:

Mi fér egy telefonba + a tesztelés körülményei

Mielőtt rátérnénk a tesztalanyokra és elkezdenénk kielemezni a velük készített fotókat, ejtsünk pár szót arról, hogy tulajdonképpen milyen tulajdonságok is kellenek ahhoz, hogy egy fotózásra alkalmas készülékkel (fényképezőgéppel vagy telefonnal, ez most lényegtelen) szép képeket csinálunk. Tulajdonképpen mi is az a fénykép?

A név ugye elég beszédes: a fénykép a fény rögzítése, mert mint tudjuk, minden, amit látunk - beleértve a színeket is - a fényből ered, a fény miatt látható. A digitális fényképezőgépek és a mobiltelefonok tehát az általunk is látott fényt rögzítik, jelen esetben bináris kódként egy memóriakártyára vagy egyéb tárolóeszközre.

Az elkészült fotók minőségét alapvetően három dolog befolyásolja: az optika minősége, a képérzékelő fizikai tulajdonságai, valamint a jelfeldolgozó rendszer. Erről az előző oldalon említett cikkben részletesen is értekezünk, most tehát csak arra térnénk ki, hogy ezen elvárásoknak a mobiltelefonok mennyire tudnak eleget tenni. A válasz valószínűleg egyértelmű: nem teljesen. A szűk keresztmetszet egyértelműen az optika, melyből a gyártók a méretkorlátok miatt nem tudnak megfelelőt tenni a készülékeikre, pedig ugye minden itt kezdődik, hiszen ha a fény gyenge minőségű lencséken halad át, melyek nem bontják fel megfelelően azt, akkor kis túlzással mindegy is, hogy milyen képérzékelőre jut el, az eredmény gyenge lesz. Látszik tehát, hogy a mobiltelefonokkal készített képek minőségén nem változtat érdemben a képérzékelő, lehet tehát 20 megapixeles is a felbontás, a képek színhűsége, vonalélessége nem lesz jobb, legfeljebb kisebb lesz a zajszint - azt ugyanis az érzékelő mérete és minősége befolyásolja, de ehhez rögtön hozzátenném, hogy azonos érzékelőméret mellett a nagyobb felbontású képek a zajosabbak...

A kicsit hosszúra nyúlt bevezető után nézzük tehát, hogy a felbontás növekedésével javult-e valamit a mobilos képminőség, de előtte tekintsük meg a keretes írásban beharangozott werkfilmet.

Nappali fotók

A tesztfotók előtt még egy gyors megjegyzés: a nappali fotókat automata módban, bekapcsolt szoftveres képstabilizátorral csináltuk, motívumprogramokat tehát nem használhatunk, valamint a dinamikatartományt sem növeltük szoftveresen. A makrófotózásnál természetesen bekapcsoltuk a makró módot, persze csak azokon a masinákon, amelyeknél ezt külön meg kell tenni.

Első tesztfotónkat a szokásos tesztkörnyezetben, azaz házam gangjában készítettük. Örömteli, hogy mind a négy készülék használható képeket lőtt, színeikben nincs komoly különbség, az automatikus fehéregyensúly sem tévesztett, pedig nem volt túl sok napfény. Nehéz lenne kiemelni, hogy melyik masina készítette a legjobb képet, mivel vonalélesség szempontjából is rendben vannak, az viszont egyértelmű, hogy a legkevesebb részletet a C905 tudta megörökíteni a túlzott zajszűrés miatt. Megjegyezném továbbá, hogy a Pixon képének szélei ebben a környezetben kicsit lágyabbak voltak a kelleténél.

Samsung i8510 Innov8 / Samsung M8800 Pixon
(100 százalékos képkivágás, katt. a teljes méretű képekért)

Sony Ericsson C905 / LG KC910 Renoir

Második tesztkörnyezetünk egy templom, illetve az az előtt parkoló autók, már ahol ez belefért a készülékek látószögébe. Furcsa egyébként, hogy a széles kijelzős Pixonnál és Renoirnál ugye nem látjuk a kijelzőn az egész képet fotózás előtt, tehát elég nehéz volt belőni, hogy hogyan is fotózzunk. A C905-nél az autók lemaradtak, így azok lágyságáról nem lehet nyilatkozni, az viszont biztos, hogy a Renoir nagyon erőteljesen elmosta őket. Az Innov8 itt is jó teljesítmény mutat, talán annyi a hibája, hogy úgy fél fényértékkel alulexponálta a fotót. A Pixon viszont meglepően jó eredményt adott, az autók rendszámai is szépen látszanak.

Samsung i8510 Innov8 / Samsung M8800 Pixon
(100 százalékos képkivágás, katt. a teljes méretű képekért)

Sony Ericsson C905 / LG KC910 Renoir

Harmadik tesztfotónk egy részletét az előző oldalon már közöltük, így azzal kapcsolatban csak magunkat tudjuk ismételni: részletek szempontjából az Innov8 a nyerő, a Pixon képviseli a középmezőnyt, a konkurencia pedig jócskán mögöttük kullog. Színkezelés szempontjából elég kiegyensúlyozott a verseny, érzésünk szerint az Pixon kicsit fakóbb, mint kellene, az Innov8 pedig egy hajszállal jobb, mint a többiek.

Samsung i8510 Innov8 / Samsung M8800 Pixon
(100 százalékos képkivágás, katt. a teljes méretű képekért)

Sony Ericsson C905 / LG KC910 Renoir

Makró, éjszakai és vakus fotók

A versenyzők makróképességével nincs hiba, mind a négy kép kifejezetten jóra sikerült. Megtévesztő lehet, hogy az Innov8 kicsit lágyabb tónusú fotót készített, ennek oka valószínűleg az, hogy véletlenül közelebb tartottuk a témához, mint a többieket, ami miatt lehet, hogy nem tudott olyan tökéletesen fókuszálni.

Samsung i8510 Innov8 / Samsung M8800 Pixon
(50 százalékos képkivágás, katt. a teljes méretű képekért)

Sony Ericsson C905 / LG KC910 Renoir

Az éjszakai fotóknál nagyon kijönnek a különbségek. Megjegyezném, hogy az itt látható képek mindegyike éjszakai módban készült, ha nem kapcsoltuk át a masinákat, akkor nagyon kiábrándító eredményt kaptunk. A zajszint mind a négy gépnél magas, ennek oka az, hogy a négyből három gép feljebb tolta az érzékenységet, az Innov8 ISO 400-ra, a Pixon ISO 320-ra, az LG pedig ISO 200-ra - jól mutatja az érzékelők közötti különbséget, hogy a zajszint ennek ellenére mindegyik fotón nagyjából ugyanolyan. A Sony Ericsson viszont nem csinált sok dolgot, az érzékenységet hagyta ISO 100-on, ami azt mutatja, hogy nem csak a manuális állítási lehetőség hiányzik a repertoárjából, de még az automatika sem fér hozzá ehhez, ami több, mint furcsa. A kvartettből csak a Samsungok készítettek használható képeket, az LG szinte fekete-fehér, alulexponált borzalmáról és a Sony Ericsson rossz fehéregyensúlyt használó, sötét képéről kár túl sokat mondani, mivel önmagukban is elég beszédesek.

Samsung i8510 Innov8 / Samsung M8800 Pixon
(katt. a teljes méretű képekért)

Sony Ericsson C905 / LG KC910 Renoir

Végül nézzük a vakus fotókat, melyeket vak sötétben csináltunk. A fókuszálással egyik gépnek sem volt gondja, a Sony Ericson C905 ugye egy külön LED-et kapott AF-segédfény gyanánt, a többiek a vakuval világítottak fókuszálás közben. A legjobb eredményt a csúszkás modelltől vártuk, mivel egy méretes Xenon villanó van benne, szerencsére csalódnunk sem kellett, kifejezetten jó képet kaptunk. Meglepő viszont, hogy az Innov8 is hasonlóan jó képet készített, holott csak LED-es villanó van benne. A Pixon teljesen leszerepelt, az LG pedig egy középszerű, kicsit sötét fotót csinált, pedig elvileg az is Xenon vakut tartalmaz.

Samsung i8510 Innov8 / Samsung M8800 Pixon
(100 százalékos képkivágás, katt. a teljes méretű képekért)

Sony Ericsson C905 / LG KC910 Renoir

Összegzés

A verseny eredményhirdetése előtt a zsűrinek nem kellett sokat tanácskoznia, valamint az is valószínű, hogy a tisztelt olvasók előtt is egyértelmű a sorrend. Szerintünk jelen pillanatban a Samsung i8510 Innov8 a piacon elérhető legjobb 8 megapixeles telefon, hiszen a körülményektől függetlenül jó képeket csinált, sokkal jobbakat, mint a konkurencia, ami alól ugye a makró és a vakus fotó a kivétel, hiszen utóbbinál a Xenon villanós C905 is felzárkózott, előbbinél pedig mindegyik gép jó fotót csinált. A második helyet a Samsung M8800 Pixonnak ítéljük oda, hiszen a konkurenciánál részletesebb fotókat készít, nagyobb a látószöge és több szoftveres beállítási lehetőséggel rendelkezik, ellenben indokolatlanul nagy méretű fotókat csinál és gyenge a vakuja is.

[+]
Az első európai 8 megapixeles továbbra is kihívóra vár

A Sony Ericsson C905 és az LG KC910 Renoir nagyjából egy szinten mozognak: mindkettő nagyon jó minőségű fotókat csinál egy mobiltelefonhoz képest, azonban a Samsungoknál jóval gyengébbek. A Sony Ericsson jövő hónapra ígéri az új szoftvert, mely elvileg javítani fog a gép fotós teljesítményén, kíváncsian várjuk. Az LG-vel kapcsolatban viszont minden hibája ellenére is örömtelinek találjuk, hogy KC910 bizony felzárkózott a nagyok közé, szolgáltatáskínálat és fotós képességek szempontjából legalábbis. A C905 és a Renoir osztozva kapják meg a dobogó harmadik helyét, mert bár mindkettőnek komoly problémái vannak bizonyos dolgokkal, nehéz lenne megítélni, hogy melyiknek van több.

Végszó gyanánt elővennék tarsolyunkból az örök kérdést: tud helyettesíteni egy mobiltelefon egy fényképezőgépet? Tud, de nem mindenki számára. Aki családi eseményeket, vicces momentumokat szeretne megörökíteni, az mind a négy géppel jól járhat, viszont a kvartettből az Innov8 az egyetlen, amelyik egyáltalán megközelíti egy belépőszintű kompakt fényképezőgép minőségét. Persze azon a szinten már csak technikai paraméterei miatt sincs, elvégre hiányzik belőle az optikai zoom. Ha az utódból ez sem fog hiányozni és megmarad a jó minőségű képérzékelő, akkor minden bizonnyal felavathatjuk Európa első olyan mobilját, ami teljes mértékben helyettesíteni tud egy belépőszintű - ismétlem: belépőszintű - kompakt masinát. Egyelőre tehát várnánk a pezsgővel.

Bocha feat. Bog