Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz oxox #4526 üzenetére

    Huh, nekem a mise ennél többet jelent... És egyszerre több mindent, elég összetett. Tény, hogy van egy tanító jellege, egy kis szellemi táplálék, plusz az evangélium és ó és újszövetségi bibliarészek megismerése, összefüggéseinek meglátása.

    Hely a befelé fordulásra, az Isten felé fordulásra.
    Hely az ünneplésre, hiszen ez egy ünnep az ember számára.

    És legfőképp átélni azt, amit Jézus is tett az utolsó vacsora alkalmából. Majd az áldozás, a kenyér és a bor - jelenleg ostya és bor- ahol mindannyian egy tálból egy kenyeret eszünk, Krisztus testét, ez számomra a mise fénypontja.

    Nekem mindegy, hogy ki van szabva, hogy mindig részt kell venni, meg van még sok ilyen szabály. Sokszor én magam akarok menni és szomorú lennék ha nem mehetnék.

    Istent dicsőíthetem más emberekkel együtt. Egy közösség leszünk, egymás kezét fogva imádkozzuk el a Mi atyánk-ot, énekelünk, megbocsátjuk mások bűneit, és bűnbánatot tartunk...

    A prédikáció csak egy része a misének, de ha teljesen kimarad, az sem baj.

    És emellé hozzájárul a kulturális hozadék, az, hogy ezt 200 év óta így csinálják. És az idők során kibővült, és elnyerte mai formáját. Egy mise nagyon sokat tud adni. És a pap személye nem is kell, hogy fontos legyen, mert nem ő a főszereplő.

    Az anyaszentegyház csak egyetemes tud lenni. Egy református lelkésztől olvastam, hogy ő is katolikus, csak ő úgymond genfi katolikus. Ha jól emlékszem. Jézus egyháza egyetemes. Katolikus.

    És ebben a protestánsok is benne vannak.

    Vannak ösztöneink. Mégsem ösztönlények vagyunk, mert képesek vagyunk kordában tartani az ösztöneinket. Az alap ösztöneink sokszor a segítségünkre vannak, de bajt is hozhatnak ránk. De mivel emberek vagyunk, és képesek vagyunk nem az ösztöneink szerint cselekedni, elkerülhetjük a bajt.

    ''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''

Új hozzászólás Aktív témák