Új hozzászólás Aktív témák

• #21670 kymco veterán MageRG #21668

  Új Válasz 2018-10-19 16:18:34 #21670

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  kymco

  veterán

  válasz MageRG #21668 üzenetére

  Akkor egyezzünk meg abban, hogy a hívők elfogadják - érdemi bizonyíték nélkül - hogy a Biblia Isten szava. Ez már majdnem jó. Számomra elég "bizonyíték", a Vele való kapcsolatom. De ez nem objektív, és ezen nem tudok változtatni.

  Bár ha valóban az lenne, akkor nem lenne akkora probléma meggyőzni ebben a sok szkeptikus hitetlent. Ma egy marketinges Isten legnagyobb baklövésének tartaná, hogy kiválaszt egy dugó népet, ott a pusztaságban, egy eldugott helyen kinyilatkoztatja magát neki, és nem történik semmi. Majd inkarnálódik egy istállóban, menekül a király elől, szegény tanítóként hamis vádak alapján kivégzik. Majd a Lelke megérint 11 megriadt, félelemtől rettegő tanítványt és ebben a pórfészekben felhasználja üzenetének hirdetésére, amely helyet nem sokkal később a elpusztít a kor leghatalmasabb birodalma. Majd ezek után üldözi őket, majd jön a még rosszabb államvallássá lesz, mert ez tűnik jónak az akkori politikusok számára. Stb... stb..

  Hát nem ez a leghatékonyabb kampány.

  De Isten célja az, hogy az emberek szeretettel forduljanak felé, ne a csodákat, az ellenállhatatlan utasításokat követve.... Ez tényleg ne olyan hatékony, de egyedül ez kezel emberként.

  Ha Biblia későbbi része felülírják a korábbiakat, miért a tanítás része? Vagy legalább miért nem látják el széljegyzettel?
  Honnan tudom, mik a felülírt részek? Most akkor meg kell ölni a házasságtörőket, az istenkáromlókat, vagy aki szombaton dolgozik, vagy sem?

  Ez a kérdés az apostolok cselekedeteinek idején felmerült már. Anno, mikor Izrael egy nagy családból néppé lett, és kialakult az államiság, nem lehetett elválasztani a népet a vallásától. A zsidó hit és a zsidó nép ugyanazt jelentette. Mivel egy kiválasztott nép volt, a törvénykezésben is a teokrácia volt a meghatározó. Csak megemlítem, hogy a sok ókori hasonlóság ellenére számos meglepő, a korát meghatározó törvény született. Tehát nem különült el egy zsidó embernél, hogy ezt a polgári törvénykönyv, vagy az Isten által megszabott törvények rendelik el, mert az utóbbi mindent tartalmazott, a polgári ügyeket és tisztán vallási szabályokat is.

  De Jézus hatására számos nem zsidó lett kereszténnyé, akik nem voltak a zsidó államiság részei, nem voltak a zsidó vallási szabályoknak alárendelve. A törvények teljes betartása már nem volt magától értetődő.
  Ekkor Jeruzsálemben Pál missziói beszámolója után erre a helyzetre megoldást kellett keresni... És az egész gyönyörűen le van írva a Bibliában. Nem én magyarázkodom, nem terelek, ködösítek, az Apostolok Cselekedeteiben le van írva, hogy nem kell minden törvényt és rendelkezést megtartani... De az Újszövetség számos helyen megerősít ebben, mert a kereszténység azt tanítja, hogy nem a törvény tart meg minket, hanem a kegyelem.

  Mitől függ hogy egy fejezet allegorikusan értelmezendő vagy sem? Ha tetszőlegesen választható, akkor lehet az eredendő bűn is allegorikus? Vagyis meg sem történt?
  Ezt két oldalról is meg lehet közelíteni. Egyrészt a Bibliában számos műfaj megtalálható. És ezeket műfaji jegyek alapján el lehet különíteni. Amikor Jézus a tékozló fiú történetét meséli, nem kell sok ész hozzá, hogy belássuk, hogy ez nem valósan megtörtént eset, hanem "tanmese". De azt is felfedezzük, hogy a parázna asszony története pedig valós történet, sőt szemtanú elbeszélése alapján rögzített történet.
  Józan paraszti ésszel számos esetben eldönthető egy-egy történetről, hogy valóságos vagy fiktív.
  És itt jön a másik oldala a megközelítésnek. Egy történetnek a lényege, akár valós, akár fiktív, akár realisztikus az elbeszélése akár allegóriába hajló, az üzenete. Annak idején, mikor még verselemzést tanultam, a tanárnő erre hívta fel a figyelmet, és azt tanította, hogy a vers műfaja, képi és formai elemei az üzenetet erősítik. Tehát nem az a kérdés Adynál, hogy szó szerint kell-e érteni, hogy disznófejű nagyúr.

  A Biblia számos irodalmi műfaja tudatosan használja a formai és egyéb stílusjegyeket az üzenet megerősítésére.
  Ebből sokat a Biblia fordítások nem tudnak jól visszaadni a héber nyelv specialitásai miatt.
  Pld a Teremtéstörténetben minden verssor a héber abc egy újabb betűjével kezdődik. Ez például arra utal, hogy mint ahogy a vers szerkezet elég precízen, tervezetten épült fel, a teremtés is precíz é tervezett volt.
  Tehát a fő üzenet az Isten által precízen tervezett és megvalósított teremtés. Ahol az ember az Isten teremtményeként függ Istentől, tartozik neki.
  Van, ahol a Biblia elárulja, hogy allegorizál, ilyenek pld az apokaliptikus könyvei. Ezek a műfaji jegyek elég ismert műfaji jellemzői az apokaliptikának. Van, ahol maga a történet mesélője mondja, hogy példázat.... Ez is egyértelmű. Megint máshol a bibliai könyv elején van utalás arra, hogy ez megtörtént, nem mese, kitaláció. És persze vannak homályos történetek. Úgy történt meg a teremtés, ahogy le van írva? Szó szerint úgy? Vagy létezett Jónás vagy Jób? Tényleg minden úgy volt? Ebben nincs sok támpontunk. De az üzenet középpontba helyezésével a történet másodlagossá válik. A tíz szűz történeténél sem azon kezdtek el tanakodni a tanítványok, hogy megtörtént-e, hol laktak a szüzek, ki volt a vőlegény? Ami megragadta őket Jézus példázatában, az az üzenet: legyetek készen.

  www.refujvaros.hu

Új hozzászólás Aktív témák