Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • lugosi

    MODERÁTOR

    válasz bitpork #19262 üzenetére

    Hú, erre van egy jó sztorim. Jártam egy barátomnál, aki lelkes hifista. Akkoriban volt hogy erősítőt meg miegyebet akartam venni (azóta nem akarok, mert amit láttam/hallottam arra úgyse lenne pénzem :DDD).
    Mondtam neki, hogy nézzük már meg, hogy a 256 kbites AAC file hogy szól az ő rendszerén. Jól szólt de nem estem tőle hanyatt. Mondja, hogy akkor hallgassuk már meg ugyanezt bakeliten. Ez a Sultans of Swing volt az 1978-ban kiadott eredeti nyomású LP-ről. A mai napig előttem van ahogy előveszi a lemezt, óvatosan, ráteszi a tárcsára, forog a lemez, egy kis kefével lehúzza róla a port, rátesz a kinézett szám előtti szünetre a tűt. Elindult a zene, na tényleg szépen szólt maga a zene, az akusztikus részek stb., de még mindig nem olyan, hogy lehidalok. Aztán megszólalt az ének és akkor a korábbiakkal ellentétben lehidaltam. Egyszerűen leírva olyan volt, mintha az énekes ott énekelne a szobában. Az egy rohadt nagy élmény volt.

    Az egy Linn Sondek lemezjátszó volt, az erősítőre nem emlékszem és B&W hangfalak. Egy jó minőségű, eredeti kiadású lemez, és rájöttem hogy ilyenem nekem sohasem lesz. Pedig ha valaki tényleg komolyan szeret zenét hallgatni, akkor megéri. Még úgy is megéri, hogy meg kell venni a lemezeket, bíbelődni kell velük, keresni kell mert az usa és a brit kiadású lemez nem ugyanaz a minőség mint pl a Hungaroton, de mindezzel együtt, ha valakinek időben és pénzben telik rá, akkor megéri. Nekem sajnos se/se.

Új hozzászólás Aktív témák