- Okosóra és okoskiegészítő topik
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Netfone
- Poco X6 Pro - ötös alá
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Milyen okostelefont vegyek?
- MIUI / HyperOS topik
- Mobil flották
Hirdetés
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
iPaden is vége az App Store monopóliumának
ma Ősztől lehet alternatív alkalmazásboltból telepíteni az EU tagállamaiban.
-
Letartóztatták a bitcoin-Jézust
it Amerikai adókerülés vádjával, Spanyolországban tartóztatták le a bitcoin-Jézusként ismert Roger Vert.
-
Mobilarena
A topikban minden törvénytelen módszer megvitatása tilos!
Új hozzászólás Aktív témák
-
MCGaiwer
addikt
Ha a munkáltató szemével nézem, azt mondanám, hogy a munkavállalónak munkára alkalmas állapotban meg kell jelennie a munkavégzés helyén. A munkáltató hivatkozhat arra, hogy tesztre márpedig lehet időpontot kapni, maximum kicsit drágán. De ez nem az ő baja, nem ő küldte külföldre a munkavállalót, ezért a munkára alkalmas állapotot a munkavállalónak kell biztosítani (tehát a teszt elvégzését önköltségen).
Ami biztos, hogy arra a 14 napra se fizetést, se táppénzt nem fog kapni.Amazon.co.uk, £50 értékű Gift Card cserélhető/eladó
-
MCGaiwer
addikt
válasz fjudors #18353 üzenetére
csak annak jár, aki valóban beteg, azaz vírushordozó és így keresőképtelen. Aki 2 hetes átmeneti karanténba kerül az nem keresőképtelen, így annak nem jár. (az, hogy "nyaralni volt" nem ellenőrizhető).
[ Szerkesztve ]
Amazon.co.uk, £50 értékű Gift Card cserélhető/eladó
-
MCGaiwer
addikt
válasz fjudors #18355 üzenetére
Ha a munka miatt kellett kimennie, akkor egyezzen meg a munkáltatójával, hogy a karantén alatt is kapjon fizetést, vagy küldjék el szabadságra ha még van a munkáltatónak kiosztható szabadság része. Ha erre nem hajlandó a munkáltató, meg kell tagadni a kiküldetést
Amazon.co.uk, £50 értékű Gift Card cserélhető/eladó
-
SP4C3
veterán
válasz MCGaiwer #18354 üzenetére
Ezt a kormánynak és a multiknak kell lebokszolniuk, hazajött, mert papirokat kellett rendeznie, most visszamegy, torvenyek szerint karantenba.
Nincs szabadsagvesztesre itelve, elhet a jogaval hogy masik orszagba jojjon.-JNA- Yugoslav National Army // ⍟T-34-85⍟ // MSI H81M-P33 / Intel Xeon E3-1220 v3 @ 3.5GHz / 16GB DDR3 @ 1600MHz / Gigabyte RX470 4GB. sp4c3.speedtestcustom.com
-
ityam
senior tag
erre senkinek nincs véleménye?
Valahol azt érzem hogy hitcsaládhoz hasonló fogadtatást kapok, de hátha valaki megérti mi a problémám ezzel az egésszel. Az is érdekel ha valaki szerint nincs igazam csak fejtse ki miért. Az őskodi (nah jo ókodi) romai jog korszabából szarmozó elvek nélkül természetesen. Csakis a jelenlegi érvényes jogszabályok alapján.jelenleg a bírósági ítélkezési szünet miatt van még kicsi időm hogy a fellebbezést beadjam vagy hagyjam a francba az egészet. Ha valaki hajlandó seegíteni azt megköszönöm.
A megbeszélt időpontos ügyvédem felhívott hogy hát szerinte fölösleges találkozni mert nincs igazam....[ Szerkesztve ]
-
ityam
senior tag
lejárrt a szerkesztési idő. Az félerevezető hogy" megbeszélt időpontos ügyvédem",
A nyílt napos ügyévdi napon találkoztam egy biztosítási jogos szakjogásszal aki szerint nekem van igazam és jár a kártalanítás nekem. Aki akkor azt mondta hogy az érveimhez nem tud többet hozzá tenni mert teljesen ésszerű. Ezt az ügyvédet próbáltam most megkeresni a számonmra kezdvező ítélet után hogy segítsen a fellebbezést megírni aki próbált a covidra hivatkozva, meg valami oltás miatt azt mondani hogy most nem kíván senkivel találkozni ezért megadta egy kollégéjénak a számát. Ezt a kollégáját felhívtam hogy xytól kaptam meg a számát mivel kapcsolatban. neki átküldtem a bíróságra beadott és kapott iratokat(mert mondta). Ő feltételezhetően elolvasta az ítéletet és azt mondta hogy fölösleges találkoznunk mert nincs baj az ítélettel. telefonon mondta hogy szerinte a speciális szabály előrébbre való mint az általános(mint a megkeresett ügyvédek 95%-a) amit a nyílt napon talált ügyvéd nem vallott(az általam felvázoltak után). Ez után így nem tudtam az ügyvéddel találkozni mert lemondta a találkozót. Ezután felhívtam a nyílt napos ügyvédet hogy hát sajnos akit ajánlott aszerint nincs igazam és ezért önnel szeretnék találkozni vagy skypon vagy távoli módon könzultálni, amire lebaszta a telefont miután azt mondta hogy ha el akartam volnva vállalni az ügyét akkor elválltam volna... -
őstag
az ügyet nem tudom kommentálni, mert nem igazán van annyi energiám hogy megpróbáljam megérteni, de biztos lesz ügyvéd aki megfelelő javadalmazás ellenében elvállalja akkor is ha nincs igazad
itt inkább az lehet a gond, hogy nem párosul az elkötelezettséged az ügyhöz megfelelő fizetési hajlandósággal, ezért ráznak le
aztán persze lehet nincs igazam, de abból amit írtál ez jött le nekemcryptot minden termékemért elfogadom
-
mike1334
veterán
válasz LuckyL #18360 üzenetére
Már hónapok (évek?) óta ír ide, ugyanezzel az üggyel kapcsolatban...mindenki leírta, hogy nem értenek vele egyet, és ő is leírta, hogy nem vállalja egy ügyvéd sem az ügyét. Elment bíróságra, és nem jött be. Nehéz már mit hozzá tenni...
...unless the law provides otherwise. Guarantees not guaranteed!
-
ityam
senior tag
válasz mike1334 #18361 üzenetére
Igaz mostmár éváknek mondható az idő amóta húzódik az ügy.
Az is igaz hogy fórumon senki nem adott nekem igazat.
Csak az a fura nekem hogy miért nem.
Csak hogy LuckyL is értse a dolgot nagyon rövidre fogva:
Van egy tartós közvetítő(én) akinek indoklás nélkül felmondták a szerződését. A Ptk előírja hogy a felmondás által okozott kárt meg kell téríteni a 6:298 kártalanítás által amit bebiztosít a 6:300al hogy semmis minden megállapodás ami a küzvetítő hátrányára van.
A Bit 386 pedig előírja hogy a ptk 6:298 az erre vonatkozó megállapodás esetében illet.
A legegyszerűbb értelmezés szerint azt jelenti hogy csak akkor jár kártalanítás a károkozótól ha megállapodott hogy fizet ilyet. Természetesen a biztosítók hülyék lennének ilyenről megállapodni mert hát ki akarna kártalanítást fizetni ha nem kötelező. Ezért olyan tartós közvetítői szerződést tol a megbízottjaik orra elé amiben egy szó sincs a kártalanításról. Ezáltal nincs semmilyen megállapodásunk róla.
Így természetesen nem teljesül az a feltétel amit a Bit 386 előír hogy csak akkor illet ha van erről megállapodás.
Én a felmondási idő alatt próbáltam egy megállapodást kiharcolni de nem sikerült.
Álláspontom szerint nem tagadhatta volna meg a megállapodás megkötését hiszen azzal megszegi a PTK kötelező szabályát hogy kártalanítani kell az ex tartós közvetítőt.
Csakhát római jogi alapelvek miatt mindenki fejében)legalábbis a jogászoknak mert a szivatós római jog tárgyuknál ez legalább rögzültÖ az van hogy a speciális szabály lerontja az általánost illetve az újabb jogszabály megelőzi a régebbit és ez alapján úgy akarja mindenki értelmezni hogy a PTK kógens szabályát nem kell betartani de erre semmilyen jogszabályi hivatkozást nem találtam.
Ennek ellentmondó értelmezést pedig pont találtam a Ptk értelmezési alapelvei között1:2 § (2)), amely kimondja, hogy az egyéb polgári jogra vonatkozó szabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni. Ptk kommentár szerint:A Ptk. a kódexnek a polgári jogi viszonyokban játszott általános jelentőségét és kiemelkedő szerepét azzal is kifejezésre juttatja, hogy kimondja: a polgári jogviszonyokat rendező külön szabályokat e törvénykönyvvel összhangban kell értelmezni. Ebből a tételből természetesen nem következik az, hogy egyes polgári jogi viszonyokra egy törvény nem adhat a Ptk.-tól eltérő szabályozást. Az idézett rendelkezés azt biztosítja, hogy a polgári jogi viszonyokra külön jogszabályokban meghatározott normák értelmezése és alkalmazása ne kerülhessen szembe e törvénykönyv céljával.”
Ez számomra azt mondja hogy persze lehet eltérő szabályokat csinálni a kártalanításra ha teljesítik a célt hogy kárpótolva legyen a közvetítő, de ha nincs megállapodás akkor nincs semmilyen kártalanítás és ez a cél a büdös életbe nem teljesül tehát szerintem nem megfelelő.
De nem találok olyat aki szerint itt valami nincs rendben mert hát mikor jogszerű egy szándékos károkozás(véletlen nem lehet felmondani egy szerződést és ezzel megfosztani a közvetítőt a feenntartási jutalékátó és ezáltal ez a pénz a károkozónál maradl) anélkül hogy a kárt megtérítenék?
Mint látszik ez a Biztosítási tartós közvetítőnél van. Feltehetőleg mert annál az egy tartós közvetítőnél nem keletkezik kár vagy mittudéménmiért.....[ Szerkesztve ]
-
Szakbarbár
aktív tag
Sziasztok!
Ha eladnám a motoromat és egy 17 évesnek lenne a nevén akkor az adásvételin szerepelhet ő mint vevő? Ezen felül kell még valami papírt kitölteni? Ezzel egyidőben kell egy üzemben tartóit is írni olyannal aki aki nagykorú? Pl az egyik szülő?
ezt találtam hasonló ügylettel kapcsolatban:
“18 év alatt csak szülő aláírásával vásárolhat fiatal korú gépjárművet és az egyik szülőnek üzembentartónak is kell lennie, ráadásul gyámhatósági jóváhagyás is szükséges.“
[link]
Itt mit érthetnek szülő aláírása alatt? Az adásvételit a vevő helyett az egyik szülő írja alá? Az egyik szülő a tanú, az elég lehet?Ez a hozzászólás nem jöhetett volna létre elektromosság nélkül.
-
mike1334
veterán
1. Nincs megállapodásotok, így a Ptk. 6:300. §-a nem sérül (semmis a feleknek a szerződés megkötése előtt kötött olyan megállapodása...). Ha a szerződést tekinted megállapodásnak (ami amúgy is bajon, mert a szerződés megkötése után kötött megállapodásról beszél, tehát a szerződésben nem tilos eltérni, az nem lesz semmis!), akkor sem jogszabálysértő, mert pusztán nem rendelkezik róla, tehát nem is térhet el a hátrányodra, de el is térhetne, mert a jogszabályhely, csak az ezt követően kötött megállapodásokra vonatkozik --->2. pont.
2. A Bit. 386. § kimondja, hogy csak megállapodás esetén jár a kártalanítás--->lásd első pont: nincs megállapodásotok a kártalanításra vonatkozóan. Sem a szerződésben, sem külön.
3. Konklúzió 1: nincs ellentmondás, pusztán a két egyenrangú jogszabály (törvény) kiegészíti egymást.
4. Konklúzió 2: akkor kellett volna megállapodást kötnötök, amikor aláírtátok a szerződést. Ha nincs benne, nem írom alá. Ha mégis aláírom, akkor a nem rendezett részek helyébe a jogszabályokban (Ptk. és Bit.) foglaltak lépnek. Lásd. 1. pont vége: a szerződés után tilos ettől eltérő tartalmú megállapodást kötni, mivel a szerződés megkötése utáni körülmény lenne a számodra hátrányos, és nem az, amivel létrehozzátok a jogviszont.[ Szerkesztve ]
...unless the law provides otherwise. Guarantees not guaranteed!
-
ityam
senior tag
válasz mike1334 #18364 üzenetére
Ez így logikus.
Ezért is kérdeztem tegnap hogy mi van a 6:59. § (2) A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.Akkor ez is sérül. Az együttműködési kötezettség ugyancsak. A szándokos károkozás ezáltal teljesen oké egy biztosítási tartós közvetítőnél kártalanítás nélkül?
És mi van al alaptörvény általam hivatkozott cikkelyével amely szerint a jogszabályoknak bizonyos "nemes" célt kell szolgálniuk és ez a bíróságok jogalkalmazása során elvárás?
Nem érthető hogy miéert nem tartom az ítéletet így megfelelőnek anélkül hogy egy nemes célt meghatároznának hogy miamanóért ne kéne kártalanítást fizetnie a biztosítónak ha ehhez nem járul hozzá egy megállapodással?Az gondolom logikus neked is hogy úgy alakítja ki a szerződést hogy ne kelljen kártalanítást fizetni és eszed nem eszed nem kapsz mást alapon tolják az emberek alá.
Ui: a Ptk értelmezési alapelve is sérül az általam idézettek alapján....[ Szerkesztve ]
-
mike1334
veterán
válasz mike1334 #18364 üzenetére
Szerk.: *a szerződés megszűnése előtt kötött megállapodás
Ettől függetlenül az érvelés marad, ha nincs megállapodás, akkor így jártál, illetve, ha a szerződésben zárja ki (illetve nem rendezi, és a Bit. 300. §-a lép a helyébe), akkor megint csak így jártál...
Ennél részletesebben már nem tudom (nem akarom leírni).
Tényleg sajnálom.
De ha nem értesz vele egyet, akkor keress még ügyvédet, és írd meg ide, hogy mi lett, de én már többet nem tudok hozzátenni sajnos.Szerk2:
A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.
De nem tiltja, mert nincs megállapodásotok a témában. A Bit. azt mondja csak akkor jár pénz, ha van megállapodás a kártalanításról. A Ptk. azt mondja tilos a megállapodásban eltérni a hátrányodra...de nincs megállapodás. Érted a különbséget?[ Szerkesztve ]
...unless the law provides otherwise. Guarantees not guaranteed!
-
ityam
senior tag
válasz mike1334 #18366 üzenetére
Nyilvánvaló hogy a Ptk megalkotásakor nem tudták milyen törvények fognak születni később.
"A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja." itt a 6:300 egyértelmű tiltás a Ptk megszületésekor.
Ez utólagos kiskapu kijátszás ami a legtöbb ember szerint létezik de az egész Ptkvall ellentétes mivolta szerint nem létezik. szándékos károkozás megtérítésének nem szükségességi egy jogállamban furán hangzik nekem. Mint nem jogász[ Szerkesztve ]
-
ityam
senior tag
"3. Konklúzió 1: nincs ellentmondás, pusztán a két egyenrangú jogszabály (törvény) kiegészíti egymást."
Két egyenrangú szabály:
1: aki eltalálja az ötöslottó mind az 5 kihózott számát annak a főnyeremény bizonyos összege jár annak fügvényében hogy hány telitalálatos volt.
2: az 5 találatot elért játékosnak egy ügyfélszolálati irodában ki kell töltenie egy papírt és csak akkor illeti meg a rá jutó rész.
Bemegy az 5 találatot elért ember az ügyfélszolálatra és a biztonsági őr kirakja hogy húzzon innen a picsába.
bíróságra megy az illető. meg kell neki a bírónak ítélni a jussát vagy sem.Ha kiegészítás akkor teljesülnie kell mind2 szabálynak. nem(lásd 6:298)?
[ Szerkesztve ]
-
mike1334
veterán
A te példádat alapul véve az a baj, hogy fel se adtad a lottószelvényt, de kéred a pénzt.
Értsd meg...nincs megállapodás....nincs kanál Neo.
A Ptk. (nem véletlenül), nem azt mondja, hogy muszáj megállapodni, hanem azt, hogy a megállapodásban nem lehet eltérni a hátrányodra. Jött a Bit. és tisztázta, hogy ha nincs megállapodás, akkor nincs kártalanítás.
[ Szerkesztve ]
...unless the law provides otherwise. Guarantees not guaranteed!
-
ityam
senior tag
válasz mike1334 #18370 üzenetére
akkor már csak a Ptk értelmezési alapelvével és a Ptk kommentárral kapcsolatos véleményedre vagyok nagyon kíváncsi hogy szerinted az miamanóért van és mit jelent szerinted?
szerk:
"A Ptk. (nem véletlenül), nem azt mondja, hogy muszáj megállapodni, hanem azt, hogy a megállapodásban nem lehet eltérni a hátrányodra."
Ez egy vélemény amit egynek betudok. az én véleményem szerint meg a Ptk szerint tiltva van hogy ne legyen megállapodás mert az sértené a 6:298 at. a hátrányos meg ha van az a 6:300 -t mert nem volt a megalkotásakor olyan opció hogy nincs róla szó mert ez elképzelhetetlen volt ezen szabályok után.
még egy uccsó Ptk kommentár idézet:
„A szerződésalakító (tartalmi) szabadság következménye a szerződési jogi normák döntő
többségének diszpozitív jellege. Ez azt jelenti, hogy a szerződő felek a szerződési szabályoktól eltérően is megállapodhatnak. Figyelemmel arra, hogy a Ptk.-nak a kötelmek közös szabályai közé emelt rendelkezései a szerződésekre is vonatkoznak, a szerződő feleket az e szabályoktól történő megegyezéses eltérésre is fel kellett jogosítani. Mind a kötelmek közös szabályai, mind a szerződési szabályok között kivételesen előfordulnak kötelező (kógens) rendelkezések, amelyektől a felek egyező akarattal sem térhetnek el.
A 6:300 alapján a 6:298 nem kógens szabály:[ Szerkesztve ]
-
mike1334
veterán
Irreleváns. Megállapodtatok olyanban, amit tilt a Ptk vagy más jogszabály? (Trükkös kérdés, mert a kártalanításban nem állapodtatok meg.) Nem? Akkor "minden rendben". Mond olyat a Bit., ami ellentétes a Ptk-val? Nem? Akkor szintén nincs gond.
...unless the law provides otherwise. Guarantees not guaranteed!
-
ityam
senior tag
válasz mike1334 #18372 üzenetére
"Megállapodtatok olyanban, amit tilt a Ptk vagy más jogszabály?"
Tartalmilag nézve az egész megállapodás(szerződés) ami tilva van a Ptk által mert sérti a 6:300 at ebben a formájában." (Trükkös kérdés, mert a kártalanításban nem állapodtatok meg.) Nem? Akkor "minden rendben" "
6:102. § [Tisztességtelen általános szerződési feltétel](1) Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.
Tudom ehhez bizonyítani kell hogy ez egy általános szerződési feltétellel kötött szerződés ami nem egyszerű pedig az mert "több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. "
[ Szerkesztve ]
-
ityam
senior tag
válasz mike1334 #18370 üzenetére
"A Ptk. (nem véletlenül), nem azt mondja, hogy muszáj megállapodni, hanem azt, hogy a megállapodásban nem lehet eltérni a hátrányodra."
1:A Ptk előírja hogy hátrányomra nem lehet megállapodni
2:nem kell megállapodni ha minden körülményre tekintettel nem méltányos(6:298)
3 nem kell megállapodni ha a közvetítő mondja fel a szerződést(6:299)
Tehát egyértelműen kiolvasható hogy mikor nem "jár" ha jár akkor együttműködési kötelezettség alapján a véleményem szerint gondoskodni kell egy megállapodásban hogy "illessen" is. Természetesen nem 1Ft általány kártérítésben való megállapodással hiszen az megint a tisztességesség vagy joggal való visszaélésbe ütközik. -
ityam
senior tag
Egyébként a tegnapi témaindító írásom nem véletlenül a szerződési szabadsággal kapcsolatban kérdezett.
Lévén hogy az ügyvédek akikkel beszéltem javarészt azon az állásponton voltak hogy semmelyik jogszabályt nem sérti az általam elmondottakból aa biztosító így gondoltam arra is a keresetlevélben hogy lehet hogy a bíró is alapból ezen a véleményen lesz ezért beleírtam hogy amennyiben egyik általam felvetett jogszabályt nem sérti az alperes akkor véleményem szerint joggal való visszaélésbe ütközik a magatartása. Erre az ítéletben a teljes válasz ennyi volt: "A szerződéskötési szabadságával élő alperes magatartása, mely tartalmánál fogva a szerződés meg nem kötését is jelenti, joggal való visszaélést nem valósít meg."
Ezért kérdeztem hogy a szerződéskötési szabadságra nem e a 6:59. § (2) a mérvadó?
a Tartalmánál fogva a szerződés meg nem kötése az szintén sérti a 6:59. §(2)-t hiszen tiltja a Ptk az ilyen tartalmú szerződést.
Ha valóban semmilyen korábbi idézett jogszabályt nem sért az alperes, akkor a joggal való visszaélés vizsgálata megintcsak szükséges(többek között mert hivatkoztam rá a keresetlevélben).
1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma]
(2) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.Jogszabály által megkívánt nyilatkozat a megállapodás. Lévén hogy nem kötelező ezért nem sért jogszabályt a megtagadása de lévén hogy az esetemben ez a Bit 386 alapján megkívánt nyilatkozatot tagadta meg az alperes ami különös méltánylást érdemlő magánérdekemet sérti(indoklás nélkül megkárosítottak) így ezt a nyilatkozatot pótolhatja a bíróság az ítéletével.
Könnyen lehet hogy ez a megoldás kulcsa? Sajnos egyértelmű definíciót nem találtam arra hogy mi a joggal való visszaélés de körülírva kb azt jelenti hogy látszólag minden be van tartva mégis visszaélés szagú a dolog. Esetemben ez teljesen igaznak tűnik és ez még betalálhat ha egyik korábbi érvem sem.
Egy leírást találtam a kúria honlapján: „A joggal való visszaélés tilalmának ítélkezési gyakorlata, A joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló jelentése”
„A 2014. március 15-én hatályba lépett 2013. évi V. törvény (új Ptk.) bevezető
rendelkezéseiben négy alapelv szerepel, közöttük a joggal való visszaélést tilalmazó elv. A
rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét azonban az új Ptk. már nem szabályozza. Ez arra vezethető vissza, hogy a jogalkotó szerint a törvény elsődleges feladata az alanyi jogok szabad gyakorlásának biztosítása. A törvény indokolása szerint a jóhiszeműség és a tisztesség alapelveinek, valamint az adott helyzetben általában elvárható magatartásnak a törvényi szabályozása is biztosítja a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének érvényesülését. Az alapelvek elsődleges szerepe a keretek meghatározásában áll. Áthatják a részletszabályokat, és megvonják a konkrét jogi normák alkalmazásának határvonalait. Segítséget nyújthatnak a jogalkalmazó számára a speciális szabályok értelmezésében, illetve alkalmasak a korrekcióra is, amikor az adott jogviszony konkrét jogi rendelkezés alapján történő értelmezése igazságtalan, méltánytalan helyzetet eredményezne”.[ Szerkesztve ]
-
Apollo17hu
őstag
Sziasztok!
Betegsége miatt apám folyamatosan épül le fizikailag és mentálisan. Anyám 24/7 gondozza. A betegség végső stádiumában a nyelőcső/nyelv izomzatának ernyedése miatt fulladás várható. A neurológus javasolta anyámnak, hogy - amennyiben apám is beleegyezik - közjegyző jelenlétében nyilatkozzon apám arról, hogy az életét veszélyeztető tünetek kialakulása esetén a kiérkező mentők ne élesszék újra.
Kérdéseim:
- Milyen előkészület szükséges közjegyző hívása előtt? Pl. szükség van-e a neurológiai szakvéleményen kívül másra is? Kellenek-e tanúk?
- Mi van akkor, ha apám fizikailag már képtelen összefüggő mondatokban beszélni, ill. kézzel aláírni? Szükséges-e pszichiáter szakvéleményét kérni a beszámíthatóságáról?Mit tanácsoltok?
-
mike1334
veterán
Na jó, én feladom. Az a baj, hogy nem akarod megérteni, mert ragaszkodsz ahhoz, hogy az ügyvédek, az alperes, a bíróság, az itteni jogászok...szóval mindenki rajtad kívül téved. Ezért ráznak le sorban. Elmondják a véleményüket, de meg se hallgatod, csak hajtod a magadét. Olyan dolgokat írsz le, amik nagyon nem azt jelentik, amit szeretnél, hogy jelentsenek. Sztem pár napig ne foglalkozz vele, aztán döntsd el, hogy akarsz-e fellebbezni vagy sem. Javasolnám, hogy keress ügyvédet, de sanszos, hogy nem találsz, ha eddig sem.
...unless the law provides otherwise. Guarantees not guaranteed!
-
ityam
senior tag
válasz mike1334 #18377 üzenetére
Szamomra eleg hihetetlen elfogadni hogy ha valaki okoz egy kart azt nem kell megteriteni ha nem akarja. es ezt probaljak nekem bemeselni. Azt nem tartom igaznak hogy nem hallgatom meg a masikat csak mindig bovebb kifejtest igenylek mert nem logikus. Az termeszetesen elofordulhat hogy valami nem azt jelenti amit en neki tulajdonitok de ez azert van mert a bit 386-a szerintem nem azt jelenti amit szerintetek.
betuje szerint azt jelenti hogy ha nem jarul hozza akkor nem kell kartalanitani a biztositonak. Amikor ez a fo szolgaltatasuk az ugyfeleik fele is.
hiszem hogy minden torvenyt cellal hoznak. ami azert szukseges(ezert van a torvenyek alkotasakor indoklasi kotelezettseg sot elozetes hatasvizsgalat is Jat alapjan)mert a jelenlegivel rendszerrel valami problema van. a ptk tartos kozvetyto kartalanitasahoz ez a cel vilagos. kommentarban is szepen ki van fejtve. a bit 386hoz nincs indoklasban semmi cel, hogy miert szukseges ezt a jogszabalyt meghozni... a megbizasi/kozvetito szerzodesek tartalmat mindig a biztositok allapitottak meg. mi a baj azzal hogy hogy a ptk kimondja hogy kartalanitani kell a kozvetitot.raadasult azt is rugalmas szaballyal allapitja meg hogy minden korulmenyre tekintettel meltanyos legyen. es furcsa hogy nem ertem mi a bit 386 celja?
cel nelkuli jogszabalyokat kovetunk eroszakosan ami megengedi az egyik felnek hogy kart okozzon szandekosan kovetkezmenyek nelkul? -
(#18376) Apollo17hu
Szia!Nagyon sajnálom a helyzetet amivel szembe kell nézned.
Édesapád gyámság alatt van már? Ha igen akkor az ő nyilatkozatát a gyámjának kell aláírni - ha viszont nincs, akkor bizony kelleni fog minden orvosi vélemény arról , hogy meghozhat ilyen döntést. Ugyanakkor , nem jogtudósként (!), azt hiszem idehaza az eutanázia meglehetősen ingoványos talaj.[ Szerkesztve ]
https://hardverapro.hu/apro/audi_q7_hibrid_2016/hsz_1-50.html
-
inf3rno
nagyúr
Nem értem, hogy akkor minek a jogszabályokkal próbáltad magyarázni az igazadat a bíróságon, és azokra kértél véleményt, ahelyett, hogy az igazság érzetükre próbáltál volna hatni. Persze a jog és az igazság mások, de azért csak kaptál volna valami normálisabb választ, hogy miért nincs igazad. Én mondjuk csak full laikusként pofázok bele, egyébként lövésem nincs a témáról. Ez is csak józan paraszti ész.
Buliban hasznos! =]
-
Sanyi.mTs
addikt
Ma reggel vettem észre, hogy a parkoló autóm bal elejét lezúzták. Tettes persze eltűnt, de sárga kocsi kevés van a környéken.
Mit tehetek, ha megvan a kocsi, hagyok üzenetet a tulajnak, de nem ismeri el a felelősséget? Vagy ha nem hív fel, honnan tudom meg ki a tulaj?
Csak a rendőrségi feljelentés marad? -
félisten
válasz Sanyi.mTs #18381 üzenetére
Én nem tudok jobba -- és ha van elég "bizonyítékod" és a zsarukan nagyon jó napjuk van, akkor talán tesznek is valamit.
Én egy ügyfelemmel belefutottam egy ilyenbe -- a tisztelt károsult a szélesebb környék összes szóba jöhető autójának rendszámára feljelentést tett.
MaCS
Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!
-
ityam
senior tag
válasz mike1334 #18384 üzenetére
Alperes annyit mondott hogy szerinte nem kell megállapodni és ezért nem jár nekem a kártalanítás. Nagy filozófiai érvelésbe nem ment bele.
amennyiben tényleg egyik jogszabályba sem ütközik akkor szerinted a joggal való visszaélés miért nem helyes? Vagy miaszösz a joggal való visszaélés? -
mike1334
veterán
Amit ő mondott, azt mondja a jogszabály (Bit.).
Hol van leírva, hogy kötelező megállapodást kötni? A Ptk. nem írja elő, a másik törvény meg egyenesen rögzíti, hogy a nélkül nem jár, tehát lehet olyan helyzet, hogy nincs megállapodás, különben értelmetlen lenne a jogszabályhely....unless the law provides otherwise. Guarantees not guaranteed!
-
ityam
senior tag
válasz mike1334 #18386 üzenetére
Erre még írsz egy véleményt hogy miért nem jó hivatkozás az esetemben?:
A joggal való visszaélés tilalmának ítélkezési gyakorlata, A joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló jelentése”
„A 2014. március 15-én hatályba lépett 2013. évi V. törvény (új Ptk.) bevezető
rendelkezéseiben négy alapelv szerepel, közöttük a joggal való visszaélést tilalmazó elv. A
rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét azonban az új Ptk. már nem szabályozza. Ez arra vezethető vissza, hogy a jogalkotó szerint a törvény elsődleges feladata az alanyi jogok szabad gyakorlásának biztosítása. A törvény indokolása szerint a jóhiszeműség és a tisztesség alapelveinek, valamint az adott helyzetben általában elvárható magatartásnak a törvényi szabályozása is biztosítja a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének érvényesülését. Az alapelvek elsődleges szerepe a keretek meghatározásában áll. Áthatják a részletszabályokat, és megvonják a konkrét jogi normák alkalmazásának határvonalait. Segítséget nyújthatnak a jogalkalmazó számára a speciális szabályok értelmezésében, illetve alkalmasak a korrekcióra is, amikor az adott jogviszony konkrét jogi rendelkezés alapján történő értelmezése igazságtalan, méltánytalan helyzetet eredményezne”. -
ityam
senior tag
válasz mike1334 #18388 üzenetére
mint az idézett hivatkozásomban is benne van ugyan nincs benne már a Ptknkban a rendeltetésszerű joggyakorlás de az nem azt jelenti hogy nem kell rendeltetésszerűen gyakorolni a jogainkat. Mi a rendeltetése szerinted a bit 386nak? milyen cél érdekében született? szerintem nem kell megvalósítani olyan célt ami a közjónak megfelelő erkölcsös és gazdaságos?
A célja totálisan figyelmen kívűl hagyhatő?Így hogy már nincs rendeltetésszerű joggyakorlás a Ptkban így már ilyesmi vizsgálat totál fölösleges és lényegtelen? -
ityam
senior tag
válasz mike1334 #18390 üzenetére
A témaindító írásomban pont ezzel kapcsolatban volt problémám. Mely szerint a bíróságoknak a jogalkalmazás során a jogszabály értelmezésekor azt kell feltételezni hogy a jogszabályok a közjónak megfelelő erkölcsös célt szolgálnak. És ki is fejtette a bíró hogy az alperes nem így értelmezte a bit 386 ot de talán pont a bírónak akkor nem úgy kellett volna értelmezni vagy legalábbis találni egy ilyen célt és eszerint dönteni...
Vagy az aalaptörvényben is csak ilyen lényegtelen irreleváns dolgok vannak mint a Ptk értelmezételmezési alapelvek is?[ Szerkesztve ]
-
n0rbert0
senior tag
Sziasztok,
Ha vásároltam egy terméket, ami hibásan működik már az első bekapcsolás óta, akkor az hibás teljesítésnek minősül és a hiba kijavításának vagy a termék cseréjének a teljes költségét + járulékos költségeket (posta stb.) az eladónak kell megtéríteni? Jól gondolom, hogy ez esetben nem a jótállást kell érvényesíteni? Hiszen soha nem működött jól a termék. -
inf3rno
nagyúr
válasz n0rbert0 #18395 üzenetére
Azt hiszem van valami időkorlát, amíg ezt jelezned kell, talán 3-4 nap? Törvény szerint úgy van, ahogy írod, a gyakorlatban viszont az összes cég terelni fog vagy a garancia vagy az elállás felé, hogy csökkentse a veszteségét. Nekem is volt ilyen esetem, a végén elállás lett belőle, fizettem duplán a szállítást. :S
[ Szerkesztve ]
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
Teljesen mindegy, mert a cég sok ponton sértette a fogyasztóvédelmi törvényt. Feljelentettem őket, a fogyasztóvédelem magasról tesz rájuk. Lehet valami csókos cége, passz. Ez volt lassan 10 éve, de azóta is ugyanez a működésük, amilyen sztorikat hallok róluk.
Buliban hasznos! =]
-
félisten
válasz Sanyi.mTs #18397 üzenetére
Úgy tudom, nem lett meg a károkozó. Ellenben csak az én ügyfelemnek egy napi kiesést, nekem kb. nettó 10 óra munkát, a rendőröknek kb. ugyanennyi szolgálati időt jelentett.
Ezt lehetett megszorozni kb. harminccal.
MaCS
Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!
Új hozzászólás Aktív témák
- TCL LCD és LED TV-k
- Gaming notebook topik
- Horgász topik
- Okos Otthon / Smart Home
- GoodSpeed: Windows 11 PRO FPP (Full Packaged Product) - Retail, Box, dobozos
- Autós topik
- Okosóra és okoskiegészítő topik
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Mini-ITX
- További aktív témák...
- EDIFIER R1700BTS hangfal pár makulátlan, új állapotban, 2 év hivatalos garanciával, alkalmi áron
- LG OLED55B23LA 2 Év GYÁRI GARANCIA
- Apple iPhone XR 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Gamer PC , i7 12700KF , RTX 3080 Ti , 64GB DDR5 , 960GB NVME , 1TB HDD
- Intel PC , i5 8500 , 1660 6GB , 32GB DDR4 , 512GB NVME , 500GB HDD
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen