Nos, nagyjából véglegessé vált a barcelonai időbeosztásunk. Amikor az ember regisztrál sajtósként az eseményre, azt veszi észre, hogy naponta tucatnyi emailt kap mindenféle kis cégektől, hogy találkozzon velük és nézze meg a termékeiket. Ezeket mi rendre elolvassuk, megrágjuk, és nagyon kis százalékukra válaszolunk, mert egyszerűen mondjuk egy videostream megoldás operátorok számára valószínűleg annyira érdekli az olvasóinkat (meg minket), mint mondjuk Győzike horkolása loopolva.
De néha gyöngyszemeket találunk mi is, a személyes kedvencem a StickNFind, mutatom a videót, ide tutira elmegyünk, mert tök jópofa a termék:
A nagy cégek viszont nem így működnek, nem küldözgetnek leveleket, hanem vagy mi nyaggatjuk őket, vagy a hazai képviselet / PR csapat pontosan tudja, hogy megyünk és intézi a meghívókat, regisztrációkat. Most tartunk ott, hogy elvileg mindent leszerveztünk, amit itthonról le lehetett szervezni, minden mást majd a helyszínen kell. A Motorola például egyáltalán nem reagált a nekik írt levelünkre, majd jól odamegyünk és személyesen lerendezzük velük ezt az orcátlanságot, megtanítjuk nekik, hogy mit jelent a magyar virtus!
Szóval zsúfolt lett a program, viszont vannak kellemes pontjai, főleg az esti rendezvények. Koktélparti itt, vacsora ott, ilyen show, olyan show, borozgatás, tengeri kaja, miegymás, ez nyilván a pozitív vonal. De rengeteg melós interjú lesz, feliratozással, egy sereg tömött sajtórendezvényen veszünk részt és lökdösődünk, hogy lássunk valamit Elop fejéből, mondjuk. És még mindig van egy sereg olyan gyártó, akinek a standját csak a helyszínen vesszük majd észre, hogy "jé, kint van a Fujitsu, ugorjunk már be hozzájuk", úgyhogy ahol üresjáratok vannak a naptárban, ott nem az van, hogy ücsörgünk a tengerparton és kézzel fogunk halakat, hanem gyártjuk az anyagokat, fotózunk, videózunk, udvariasan társalkodunk.
Vagy éppen ezt a blogot írjuk.
