Szögletes kivitelével az elmúlt évek nagyobb iPhone-jait nem volt könnyű megszelídíteni egy kézzel, cserébe viszont remekül állták a mindennapos gyötréseket. Az iPhone 15 Pro és Pro Max ezúttal viszont a komfortra ment rá, titánkeretet használva ugyanis a két modell jó pár millimétert és grammot leadott, plusz a szélek kaptak egy kis lekerekítést, hogy főleg a 6,7"-es óriásalma fogása legyen kényelmesebb a tenyérben. Vajon sérült vele a remek összeszerelés? Zack Nelson megnézte, és nem lett belőle köszönet.

A gyötrésteszt már azzal furcsán indult, hogy a dobozból a két végén Type-C USB kábel került elő, mert végre ilyen portra váltott az iPhone, melynek képernyője a szokásos módon karcolódott meg némileg a Mohs-skála hatos keménységű vésőjétől és mélyebben a hetestől. Ez éppúgy színvonalas, mint az öngyújtólángnak való remek ellenállás. A titánkeret viszont némi bevonatot kapott, ami eléggé ujjlenyomat-gyűjtő és lekapargatható papírvágóval. A belső szerkezet egyébként újrahasznosított alumíniumból készült, ami papíron és környezettudatosságból tök jó. Ám talán épp a két anyag eltérő szakítószilárdsága az oka, hogy a telefon Nelson legkisebb erőkifejtésére megadta magát: betört a hátlapi védőüveg.

Ez sokkoló tervezési hibának tűnik, és olyan problémának, ami az öngyújtólánggal való hevítéssel szemben könnyen előállhat a mindennapokban. Például, ha véletlenül ráülünk a Pro Maxra, vagy ha a táskában oldalirányú terhelés éri, és máris mehetünk a szervizbe, aminek az anyagi vonzata (az Apple zsebének teletömése) mellett ugye negatív biológiai lábnyoma is van, mert keletkezik egy újra nem hasznosítható, törött üveg (szemét), és le kell gyártani, becsomagolni és leszállítani szépszámú csereüvegeket, ha az iPhone Pro ilyen sérülékeny marad. Nelson amúgy benézett a meggyötört iPhone házába, amit elvileg könnyebb javítani – és ezek szerint könnyebb javításra szoruló állapotba hozni.