Doboz, kijelző, külső

Újabb év, újabb összelegózott Xiaomi telefonok. Ismeretlenül a Poco M5-ről gondolhatnánk, hogy új készülék, de ez nem egészen igaz, az indiai Poco M4 5G-nek egy 5G-től megfosztott változatáról van szó. Viszont a Poco M4 5G nem része a hivatalos hazai forgalmazásnak, bár a Himihumi GSM-ből be lehet szerezni, az ember jobban jár, ha inkább fejét a Poco M4 Pro 5G felé fordítja. Ami meg egy átnevezett Redmi Note 11, szóval ennyi erővel már vehetne azt is. A helyzet tehát a szokásos: totális káosz a Xiaomi termékpalettán, aztán a frissítések majd jönnek, vagy nem. A tesztre kölcsönkapott Poco M5 esetén a 12-es Android az október 1-i biztonsági csomaggal volt a legfrissebb elérhető rendszerverzió, ami azért nem a lehető legrosszabb szituáció.

Xiaomi Poco M5 [+]

A doboz mondhatni a szokásos, sárga téglatest, rajta fekete Poco logóval és a termék nevével. A dobozban egy 22,5 wattos fali adaptert és egy USB-A végű Type-C töltőkábelt találunk, mellette tartozék még a SIM-tálcát nyitó tű és állítólag egy kijelzőt védő fólia, valamint szilikon tok is, bár utóbbi kettő a tesztre kapott csomagban nem volt benne. Nyitva érkezett mondjuk a doboz, így valószínűleg a korábbi tesztelő elfelejtette visszatenni, a termékleírás szerint mindenesetre járnia kell a szokásos gumibugyinak is.

A doboz és tartalma. (Állítólag egy szilikon tok is tartozék, a tesztre kapott telefonhoz nem volt.) [+]

A készülék nagy, a 6,58 hüvelykes IPS LCD panelt pedig látványos mennyiségű keret fogja közre, de egy 73 ezer forinttól induló készüléknél ezen annyira nem lepődik meg az ember. A 9:20-as képarányon elnyúló 1080 x 2408 pixel standardnak tekinthető, FHD felbontást ad, és frissítésben sem kimagasló a panel, 60 Hz az alapbeállításokkal, de magas módba kapcsolva felhúzza 90 Hz-re és ott is hagyja, amíg olyan alkalmazásba nem lép, ami csak 60 Hz-et támogat. Nincs tehát dinamikus váltás 30-60-90 Hz között, a panel akkor is 90 Hz-en ragad, ha csak lerakjuk és nem történik épp semmi a kijelzőn. A fényerő közepesnek mondható, napfényben a maximum 500 nit körüli fényesség kevés, ráadásul a panel színhelyessége sem jó, bármelyik módra állítsa is a felhasználó (élénk, telített, normál), a szürkék és a fehérek magentás és kékes árnyalatot kapnak, szemmel észrevehetően nem fehér a fehér a Poco M5 kijelzőjén.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Erős fényben annyira nem látható jól a panel. A képen a telefon keretén a jobb felső sarokban látható a közelségérzékelő és a környezeti fényérzékelő. [+]

Pozitívum, hogy a közelségérzékelővel és a fényérzékelővel nem volt gond a teszt alatt, mind a kijelző kikapcsolását, mind az automata fényerőállítást pontosan és jól végezte az eszköz. HDR támogatás természetesen nincs, de jó hír, hogy van Widevine L1-es biztonsági szint, amivel képes az eszköz nagy felbontású streamre. A panel védelmét Corning Gorilla Glass 3 üveg adja, a keret és a hátlap azonban műanyag.

A Poco M5 hátulról és oldalról. [+]

A ház 163,99 x 76,09 x 8,9 milliméter és 201 grammot nyom, hivatalos víz- vagy porálló tanúsítványa nincsen. A keret egyenesre van csiszolva, de a hátlap kissé ívelt a széleken, így kényelmesen simul nagy mérete ellenére is kézbe a készülék. A hátlapi műanyagot úgy munkálták meg, hogy bőr hatását keltse, ez kifejezetten igényesen sikerült a fekete készülék esetében, a kamerarendszert és a Poco feliratot rejtő fényes fekete vizor pedig szépen töri meg felül a hátlapot. A kamerák pont annyira állnak ki a síkból, hogy a készülék minimálisan billegjen, de a vizor alján az ember meg tudja támasztani ujját, ha kell. Az előlapi kamera vízcsepp alakú notchban nyúlik a kijelzőbe, kicsit idejétmúlt megoldásként, bár személy szerint én inkább preferálom ezt, mintsem a kilyuggatott paneleket.

Csatlakozók, hangszóró, mikrofon és infraport. [+]

Hirdetés

A keret bal oldalán tűvel nyitható tálca húzható ki, ebbe két nanoSIM és egy microSDXC kártya is tehető egyszerre, a készülék képes két SIM-kártya egyidejű (dual standby 4G + 4G) kezelésére is. Alul mikrofon, 2.0-ás USB-C csatlakozó és mono multimédiás hangszóró, melyet könnyedén le lehet fogni, ezzel totál eltompítva a hangzást. A jobb oldalon kényelmesen elérhető magasságban az ujjlenyomat-leolvasó, mely egyben bekapcsoló gomb is, felette a hangerőszabályzó. A keret tetején infravörös port, amihez a Mi Távirányító alkalmazás áll rendelkezésre gyárilag tévék, klímák, egyebek irányításához, mellette pedig egy 3,5 milliméteres fejhallgató csatlakozó a vezetékes audio kivitelhez.

Gombok a jobb oldalon, dupla SIM- és microSD foglalat a bal oldalon. [+]

Teljesítmény, rendszer

A Poco M5 által használt MediaTek Helio G99 SoC nem egészen nevezhető új lapkának, hisz lényegében a Helio G96 felépítését használja: a CPU-ban két Cortex-A76 teljesítménymag 2,2 GHz-en, és hat 2 GHz-es Cortex-A55 dolgozik, a grafikai feladatokért pedig a Mali-G57 MC2 felel. A Poco M4 5G által használt MediaTek Dimensity 700 is ilyen, annyi különbséggel, hogy ott adott az 5G modem is, ami a Helio G99-ből kimaradt. Ugyanakkor a Helio G99 már 6 nanométeres gyártástechnológiával készül, amivel a teljesítmény / energiahatékonyság aránya a jobbak között van kategóriájában.

(forrás: Mobilaréna) [+]

A mindennapi feladatok során az LPDDR4X RAM és az UFS 2.2-es tárhely sem tűnik lassúnak, az alapmodell 4/64 GB-os kiszerelésű, de van 4/128 GB-os és 6/128 GB-os Poco M5 is. A tárhelyet microSD-vel akár 1 TB-ig is bővítheti a felhasználó, a MIUI 13 pedig képes 1 GB-ot a tárhelyből átcsoportosítani virtuális RAM-ként a készülékbe. Nálunk a 4/64 GB-os modell járt, a készülék az első beállítás után bármilyen akadozás vagy egyéb döcögés nélkül futott, ami a Snapdragon 600-as szériát használó mobilok esetén nem történt mindig így.

(forrás: Mobilaréna) [+]

Szoftveres oldalról Android 12-re épülő MIUI 13 for Poco az adott rendszer rengeteg beépített hasznos extrával és pár érthetetlen korlátozással. Ilyen például, hogy nincs osztott ablakos nézet egy 6,58 hüvelykes telefonban és a lebegő ablakos nézetet is csak akkor tudja előhozni a felhasználó, ha előtte navigációs gesztusok használatára állítja át a rendszer irányítását. A fentről lehúzható gyorskapcsoló panel szerencsére visszaállítható az iPhone-os helyett normálisra, hogy egy suhintással elérhető legyen az értesítősáv és a gyorskapcsolók is.

(forrás: Mobilaréna) [+]

Gyárilag találni galériát, videólejátszót, fájlkezelőt, zenelejátszót, téma áruházat, rendszerkezelőt, RAM tisztítót, FM rádiót, hangrögzítőt, iránytűt, távirányítót az infraport irányítására, QR szkennert, jegyzetet, böngészőt és mellé szinte az összes létező Google applikációt is, valamint Facebookot, Tiktokot, WP Office-t, Spotify-t, Bookingot, Netflixet, Genshin Impactot és egy Tile Fun nevű játékot is. Az extra alkalmazások jelentős része eltávolítható, viszont hiába kapcsoltam ki az alkalmzásjavaslatokat, a mappák megnyitásakor rendszeresen feldobált parancsikonokat a MIUI, melyek a Play Áruházban különböző játékokhoz vezettek.

(forrás: Mobilaréna) [+]

Always-On kijelzés nincsen a telefon IPS kijelzője miatt, de olyan extrákat beállíthatunk, mint a két koppintásos ébresztés vagy altatás, a gombba szerelt ujjlenyomat-leolvasó pedig gyors és pontos a jobb oldalon. Ezzel kapcsolatban is állítható, hogy elég legyen csak megérinteni vagy meg is kelljen nyomni az olvasáshoz.

Az ujjlenyomat-leolvasó a bekapcsoló gombban van, gyors és pontos a működése. [+]

Van egy Biztonság nevű program, ahol a telefon biztonsági beállításai egy helyre vannak gyűjtve, tudunk tiltólistás telefonszámokat kezelni, kiüríthetjük a gyorsítótárat, optimalizálhatjuk egyes alkalmazások akkumulátorhasználatát, valamint végezhetünk appvizsgálatot is. Viszont az alkalmazás tele van reklámmal, az applikációk víruskereső átvizsgálásához pedig engedélyt kér a telefonra telepített programok nevének összegyűjtéséhez és a felhőbe feltöltéséhez, ami számomra érthetetlen.

Reklámok és alkalmazásajánlatok a MIUI-ban. (forrás: Mobilaréna) [+]

A rengeteg reklámot félretéve a MIUI gyors és könnyen használható rendszer, a Google billentyűzet alapértelmezett beviteli forrásként jó választás, ahogy a főképernyőtől balra lépve a Google Discover is jó helyen van. Vannak viszont logikai bukfencek a rendszerben, a Xiaomi mindenből a saját megoldását erőlteti alapból, de legalább ezek a programok eltávolíthatók. Szóval mindenki meg tudja találni számítását, de ha az ember szeret a beállításokban bogarászni és mindent a saját szájízére faragni, akkor készüljön arra, hogy sok ideje el fog menni, mire a MIUI-ban mindent végignéz és beállít.

Multimédia

A hátlapi kamerarendszer: 50 + 2 + 2 MP. [+]

Kamerás téren csak akkor érhet minket meglepetés, ha arra készülünk, hogy a hátlapon virító három szenzor mindegyike potens és értelmes képalkotó. Ha valakinek ilyen tévképzetei voltak, le kell törnöm örömét, egyedül az 50 MP-es főkamera értelmesen használható, a második kamera egy f/2,4-es apertúrával szerelt 2 MP-es mélységszenzor, a harmadik pedig egy szintén f/2,4-es 2 MP-es makró. Utóbbit legalább be lehet vetni fotózáshoz is, előbbi elvileg mélységadatokat gyűjt a portréknál, de a gyakorlatban nagyon úgy tűnik, hogy csak a szoftveren múlik a háttér elhomályosítása, mivel a segédszenzor nélküli előlapi kameránál is ugyanúgy használható. A MIUI kamera alkalmazása egyszerűen kezelhető, bár a makró módhoz például nem jobbra-balra lapozgatva, hanem a főkamera extra beállításait megnyitva juthatunk csak el. Van azonban profi mód, ahol manuális beállítási lehetőségek is várnak az emberre.

A gyári kameraszoftver a Poco M5-ön. [+]

2 MP makró

Sok szót nem éri vesztegetni a makróra, mivel egy fix 5 cm-es fókusztávú 2 MP-es OmniVision kameráról beszélhetünk. Használatát kültéren nehezíti a gyenge fényességű kijelző, de ha sikerül fókuszba fogni a kép alanyát, akkor is alacsony kontraszttal, gyenge rajzolattal és kevés részlettel készült fotót kapunk csupán, melyek színe jóval fakóbb a valóságosnál, s a zaj is nagyon sok a képeken. Inkább fotózzunk a főkamerával, aztán utólag vágjuk körbe a képet.

50 MP főkamera

A hátlapi fő képalkotó mögött a Samsung fejlesztette ISOCELL JN1-es kameraszenzor húzódik meg. Ez 1/2,76”-es szenzor, rajta 8160 x 6144 pixel lakik, melyek Tetrapixel RGB Bayer-szűrőn keresztül 4:1-es összevonással 12,5 MP-es képeket löknek ki automata módban, de opció az 50 MP-es módban a teljes felbontást használni a Poco M5-tel. Adott a PDAF autofókusz, ami gyors és pontos tapasztalataink szerint, ugyanakkor a képek exponálási ideje kicsit lassú. A nagy felbontás sok előnnyel nem jár tapasztalatink szerint a részletesség kérdésében, sőt, rosszabb dinamika és lágyabb rajzolat jellemzi a nagy felbontásban lőtt képeket, mint az automata módét.

12,5 MP főkamera

Kategóriájában teljesen átlagosnak mondható képek születnek a Poco M5-tel. A részletesség jónak mondható, bár a levelekkel például hajlamos meggyűlni a baja a szoftvernek, és vagy túlélesítéssel, vagy pedig elmosódott pontok hagyásával oldja ezt meg. A kontraszt közepes, a képek fényes pontjai gyakran kiégnek, viszont a zajt és a színeket jól kezeli a főkamera, igaz, utóbbiak kissé szaturáltabbak, mint az természetes lenne. Az esti fotókról ugyanez már nem mondható el, itt jól látható a zajosodás, de erre van dedikált éjszakai mód, ami hosszú záridővel készít képet, a végeredmény pedig élesebb és tisztább, mint az automata algoritmus alkotta kép. Csak meg kell tartani addig a 4-6 másodpercig a telefont stabilan, amíg az exponál.

12,5 MP főkamera, éjszakai mód

5 MP előlapi kamera

Az előlapon egy 5 MP-es GalaxyCore (GC5035) szenzor található f/2,2-es fényerejű lencsék mögött. A szenzor fix fókusszal és bármilyen stabilizáció nélkül dolgozik, a fotók nappali fények mellett vállalhatók színhelyesség szempontjából, de részletességüket és élességüket tekintve elég gyengén muzsikálnak. A szoftveres éjszakai mód itt nem bevethető, így gyenge fényviszonyok között teljes katasztrófa, amit a kamera művel, nagyon homályos végeredménnyel (a beágyazott fotón például egy utcai lámpa alatt álltam). Van itt is portré mód, ami a hátteret hivatott levágni, ennek is elég középszerű a végeredménye, erőteljesen csapja le a hátteret, az elmosás viszont nagyon mesterkéltnek tűnik, a kép dinamikája pedig teljesen felborul, ha bekapcsoljuk a portré módot.

Portré mód

Videók

Bár a szenzor képes lenne 4K minőségű felvételek készítésére, a Helio G99 által használt ISP nem tudja kezelni ezt a felbontást, így ha az ember videózni szeretne a Poco M5-tel, akkor 1080p (FHD) a felső határ és 30 képkocka / másodperc. Az automata fotós módban nincs nagyításhoz szolgáló csúszka, ott az ujj összecsípésével lehet belenagyítani a képbe, ám ha elindítunk egy videofelvételt, akkor megjelenik és ott 6X-ig tolhatjuk a digitális nagyítást. A hátlapi kamera videóinak minőségén meglátszik a bárminemű stabilizálás hiánya, nagyon remeg a kép, a dinamikatartomány gyenge, a színek fakók és az algoritmus mindent megpróbál túlélesíteni a videóban, ami kellemetlen végeredménnyel jár a valós részletek láthatóságának szempontjából. A hang legalább jó, így érthetően hallatszik, amikor rosszul mondom a termék nevét. (Bár a Xiaomi termékpalettájába még talán a márkánál is belebonyolódnak néha...)

Az előlapi kamera még gyatrább, a fix fókusszal, a fakó színekkel, a kiégő háttérrel alig értékelhetők a felvételek. A stabilizálás pedig nagyon hiányzik, az ember telefont tartó kezének apró remegései is durván visszatűnnek a felvételeken.

Multimédiás tartalomfogyasztás szempontjából sem hoz semmi extrát a Poco M5. A mono hangszóró erélyes hangerővel, de ugyanilyen torzítással is rendelkezik, a beszédhangszóró bár jó hangerővel és minőséggel szolgál a hívások során, multimédia lejátszására nem vethető be. A 3,5 milliméteres jack csatlakozó legalább torzítás nélkül képes hangátvitelre, pozitív adottság mellé az FM rádió, melyet sok gyártó már az olcsóbb telefonjaiból is elhagy. A Widevine L1-gyel képesek a streaming szolgáltatók (például a Netflix) nagy felbontású tartalmat lejátszani, a Bluetooth 5.3 mellé pedig van aptX HD és LDAC kodektámogatás is a készülékben.

Adatkapcsolat, üzemidő, összegzés

Az itthon értékesített Poco M5 természetesen támogatja a B20-as LTE-t, így a hazai szolgáltatók 4G hálózatán működik a készülék. Az előző oldalon a videóban tévesen hangzik el, hogy Poco M5 5G, a telefon ugyanis csak LTE-ig támogatott, nincs benne 5G modem. Tesztünk alatt a Telekom 4G hálózatán ugyanakkor tökéletes volt a vétel, Budapesten belül a lentebb látható le- és feltöltési sebességeket is stabilan tartotta. Adott a hanghívásokhoz a VoLTE és a VoWi-Fi is, a hívások során a mikrofon és a hangszóró minősége jó, hangosan és érthetően hallható a másik fél és a mi hangunkra sem esett panasz. Én viszont panaszkodnék a rezgőmotorra, ami rendkívül kényelmetlen érzést kelt az emberben (mintha egy üres fémdobozba zárt dühös méhkast fognék a kezemben), ráadásul a rendszer minden visszajelzéshez bekapcsolja automatikusan. Ha ezeket kigyomláltuk, a hívások jelzésére viszont kellő ereje van.

(forrás: Mobilaréna) [+]

A Wi-Fi az 5-ös szabványig terjed (802.11 a/b/g/n/ac), de megy két sávon (2,4 és 5 GHz), navigáláshoz pedig GPS, GLONASS, Galileo és BDS hálózatokat vesz igénybe a telefon. Tapasztalatunk szerint bő tíz másodperc elég ahhoz, hogy 1 méteres pontossággal jelet fogjon az eszköz városi környezetben, ami korrektnek nevezhető. Fizetésekhez adott az NFC és a Google Wallet, ami szintén üdvözlendő. Az akkumulátor 5000 mAh-s, a töltés viszont maximum 18 wattal mehet, hiába a gyorsabb adapter a dobozban. Egy teljes töltés több mint két órát fog igénybe venni, viszont a telefon az energiatakarékos móddal segíti a felhasználót, hogy minél hosszabb ideig kitartson az akkumulátor. Átlagos használattal a két napnál hosszabb üzemidő bőven benne van a telefonban, de még úgy is kihúzta másfél napon keresztül simán, hogy szintetikus teljesítményteszteket és 3D-s játékokat futtattunk rajta.

Poco M5 [+]

Verdikt

Bonyolult helyzetben van a Poco M5, mert az év elején, előző év végén megjelent konkurensei árban már be-becsúsztak abba a vonalba, ahol ez a 4G-s okostelefon nyit. Erősségei között van a 90 Hz-es frissítésre képes kijelző, az NFC, valamint az infraport, de érdemes megemlíteni azt is, hogy a Xiaomi mobilpalettáján ritkaságszámba menő tényleges fényérzékelőt és közelségszenzort is megtalálni ebben a készülékben. A rendszer viszonylag friss, bár azt valószínűleg még maga a gyártó sem tudja, hogy mikor érkezik majd az Android 13-as rendszer. A dual standby SIM-kezelés és a két SIM-kártya mellé beférő microSD is a pozitívumai közt van a Poco M5-nek, ahogy az FM rádiót és a MIUI-t is felsorolhatjuk ide.

A kamerás teljesítmény viszont nagyon felemás, hangban sem feltétlenül erős a készülék és a töltés sebességében sem vezető az árszinten. Ha csak az idei felhozatalt nézzük, akkor a Realme 9i közel azonos hardverrel, de majd’ kétszer ilyen gyors töltéssel, sztereó hangszóróval és dupla tárhellyel kerül mostanra annyiba, amennyiért a Poco M5 kezd. Igaz, ott az Android egy verzióval le van maradva, de a Realme UI letisztultabb, mint a MIUI. De ha a Xiaomi rendszere kell, akkor ott a Poco M3 Pro 5G, ami egy átnevezett Redmi Note 10 5G, szóval igazából már opció a Redmi Note 10 5G is kétezer forintnyi árkülönbséggel, de kompetensebb hardverrel. Idénről meg ott van már a kínálatban és szolgáltatóknál is a Redmi Note 11 és Note 11S, melyek AMOLED panellel, kábé megegyező hardverrel, de kezesebb méretben kínálják ugyanazt, amit a Poco és még kompetensebb kamerát is kaptak. Ha pedig még tovább nézelődünk, ott a Motorola Moto G31 tavaszról, ami jobb kijelzőt és vízlepergető házat is kínál, ráadásul annak az árán húszezer forint körül spórolhatunk a Poco M5-höz képest.

A Poco M5 tehát egy különösebb hibákat és különösebb extrákat egyaránt nélkülöző telefon. Akinek alapfunkciókra van szüksége egy készülékben, az minden számítását meg fogja találni itt, az üzemidő is remek, ahogy a beszélgetési hangerővel, a töltéssel, és a rendszerrel sincsenek komolyabb gondok. Ezek alapján könnyedén kaphatna plecsnit is akár. A Xiaomi termékpalettája ugyanakkor annyira kaotikus, hogy nem kell sokat keresgélni, és találunk kamerában, hardverben vagy épp adatkapcsolatban jobb modellt a 73 és 86 ezer forintos árszegmensben a gyártónál, a MIUI pedig ugyanúgy adott mindenhol. Így a Poco M5-nek egyszerűen nincs értelme a Xiaomi terméktengerének itthoni öblében sem, amerre most így nem vitorlázik plecsni.

viragdani01

A telefont a márka hazai képviseletétől kaptuk kölcsön a teszthez, ezúton is köszönjük a lehetőséget.

Specifikáció

Xiaomi Poco M5

	Külső
	Méretek	164 x 76,1 x 8,9 milliméter
	Tömeg	201 gramm
	Készülékvédelem	Corning Gorilla Glass 3 védőüveg a kijelzőn, IP-védelem nincs
	Színvariációk	Fekete, sárga, zöld
	Kijelző képátlója	6,58 hüvelyk
	Képaránya	9:20
	Felbontása	1080 x 2408 pixel (401 ppi)
	Típusa, frekvenciája	IPS LCD, 90 Hz
	Értesítő LED	Nincs
	Biometrikus védelem	Bekapcsoló gombba épített ujjlenyomat-olvasó
	Hardver
	SoC típusa, csíkszélessége	MediaTek Helio G99, 6 nm
	Processzor	2 x 2,05 GHz Cortex-A76 + 6 x 2 GHz Cortex-A55
	Grafikus chip	Mali-G57 MC2
	RAM, tárhely mérete	4 / 64 GB, 4 / 128 GB, 6 / 128 GB (LPDDR4X / UFS 2.2)
	Memória bővítése	microSD (dedikált foglalat)
	Adatátvitel
	Technológiák	2G / 3G / 4G
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE B1/2/3/4/5/7/8/12/13/17/19/20/25 LTE B26/28/29/32/34/38/39/40/41/46/66
	SIM-foglalat	2 x nanoSIM
	eSIM támogatás	Nincs
	Bluetooth	5.3 (A2DP, LE)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac (HotSpot, Direct, dual-band 2,4 és 5 GHz)
	USB	USB 2.0 (Type-C, MTP, OTG)
	Navigáció	GPS, GLONASS, Galileo, BeiDou
	NFC	Van
	Infra	Van, távirányító
	Szoftver
	Rendszer, felület	Android 12, MIUI 13
	Multimédia
	Hátlapi kamerarendszer	50 megapixel (f/1,8, PDAF autofókusz) 2 megapixel (mélység, f/2,4, fixfókusz) 2 megapixel (makró, f/2,4, fixfókusz) LED villanó
	Előlapi kamerarendszer	5 megapixel (f/2,2, fixfókusz)
	Videófelvétel	1080@30 fps, 720@30 fps
	Jack kimenet	Van
	FM-rádió	Van
	Üzemidő
	Akkumulátor	5000 mAh lítium-ion
	Vezetékes töltés	18 watt
	Vezetékmentes töltés	Nincs
	Egyebek
	Gyorsulásmérő, fény- és közelségérzékelő, giroszenzor, iránytű, Mi távirányító, 22,5 wattos fali adapter és szilikon védőtok a dobozban.