Bevezető
Luxusmobilról írni mindig is kihívás, hiszen ezek a készülékek nem vizsgálhatók a hagyományos mobiloknál megszokott módon. Egy teljesen önálló vevőkör számára készülnek, itt gyakorlatilag lényegtelenek az olyan paraméterek, mint mondjuk a processzor sebessége, a kamera felbontása vagy más, a hagyományos mobilok körében használt összehasonlítási szempontok.
Ezek nem arra készülnek, hogy 5 percenként megoszthassuk az életünket a Facebookon vagy órákon át HD filmeket nézzünk velük. A legfontosabb, hogy minél exkluzívabb megjelenése legyen, prémium anyagokkal és persze minél nagyobb árcédulával. Legtöbbször még csak nem is telefonálnak velük, hanem amolyan reprezentációs célt szolgálnak, tárgyalások, partik és hasonló eseményekre való „villantós” eszközök.
Vertu járt már a szerkesztőségben korábban is, egy kínai másolatról is írtam már (valódi is járt nálam, de az még az arénás idők előtt), most nekem jutott a lehetőség, hogy bemutassak egy újabb modellt. Az Ascent névre hallgató típus még csak nem is új, hiszen már 2010-ben piacra került, ám ezen a szinten nincs olyan pörgés, mint a hagyományos mobilok között. A telefont az XXL GSM-nek köszönhetjük, akik ránk (illetve rám) merték bízni ezt a nagyjából 2,3 millió forintos (!!) készüléket. A telefon jellege és értéke miatt ez most nem egy szokványos teszt, inkább egy bemutató, hiszen eszem ágában se volt ezzel mászkálni napokig a városban.
Csomagolás, tartozékok
Amikor először a kezembe került a doboz, rögtön éreztem, hogy erről érdemesebb bővebben írni. Először is eszméletlen súlya van, a komplett csomagolás érzetre legalább egy kiló, nem aprózták el. A szimpla karton borítást nem láthatjátok a képeken, de talán ez senkit se izgat. A fekete doboz viszont már annál inkább, ennek fedelét eltávolítva két újabb dobozt pillanthatunk meg. Ezek vastag és finom bőrborítást kaptak, papírnak nyoma sincs. A kisebbik rejti a készüléket, erre majd visszatérünk. A nagyobbikban (a mágneses patent nyitása után) elénk tárulnak a tartozékok. A lista igencsak rövid, konkrétan egy töltőfejet, hozzá háromféle csatlakozót és egy USB adatkábelt kapunk.
A dobozok alatt két vaskos prospektusra bukkanunk, melyben bemutatják a készüléket és persze ezek is abszolút minőségi papírból készültek. Ezek alatt még egy Vertu feliratos szarvasbőr törlőkendőre és egy CD-re bukkanunk, mindkettő fekete papírtokba csomagolva (ezeken is Vertu logó). Azt persze mondanom se kell, hogy a dobozok belseje finom velúrral bélelt, a tartozékos doboz belsejében pedig egy Vertu regisztrációs kártyára lelünk. Sokat elmond, hogy a többnyelvű feliratoknál az angolon és németen kívül az orosz nyelvterületet részesítik előnyben, nyilván sejtjük, hol fogynak a legjobban az ilyen mobilok.
A kicsit kisebb méretű rejti magát a készüléket, persze ez is vastagon ki van párnázva és bársonnyal bevonva. A telefon alatt egy apró kulcsot találunk (és még ezen is van Vertu logó), amivel a hátlap rugós zárját tudjuk nyitni. Az igényesség tényleg elég magas szinten van, még arra is gondoltak, hogy a két bőrdoboz közé egy kisebb szivacs „szeletet” tegyenek, hogy a két bőrfelület ne dörzsölje egymást. Ejtsünk szót egy extráról is, mivel a készülék mellé megkaptuk az egyik külön megvásárolható gyári bőtokot is. Ez saját dobozkában pihen, vastag velúrkendőbe tekerve (Vertu felirat persze van). Tudni kell, hogy eme kiegészítő potom 40 ezer (!!) forintos áron szerezhető be. A tok ennek megfelelően kifogástalan minőségű bőrből van (tapintásra és illatra is rendben van), és a varrásra is figyeltek. Egy erős patent (ebben is Vertu felirat!) rögzíti a fedelét, hátul csíptető van, de kötve hiszem, hogy ezt nadrág oldalán hordják majd.
Külső
Akkor térjünk is rá magára a készülékre, ami szintén nem mindennapi darab, elvégre valamivel le kell nyűgözni a vevőt az árcímkén kívül. A Vertu mobilok mindig is jól megkülönböztethetőek voltak a többi telefontól, beleértve a más luxusmárkákat is. Az egyik ilyen jellegzetes vonás a kijelző felső részének V-alakú megoldása, mely a cég logójára utal, de például itt a logó maga a hangszórót fogja közre, szintén V-alakban. Persze az egyedi külsőhöz az is hozzájárul, hogy olyan anyagokból épül fel, amiket hétköznapi telefonoknál leginkább nyomokban se találunk. Az Ascent X kétféle változatban létezik, az egyiknél alumíniumból készül a borítás, ez talán nem is annyira extra. A mi példányunk viszont a másik kivitel, itt titánt használtak, mégpedig nem kis mennyiségben. Innen már érthetőbb az ár, hiszen ez az anyag igen drága. Egyébként matt felületével és sötétszürkés színével tapintásra és látványra sem rossz. Nem azt mondom, hogy az Ascent X gyönyörű, viszont a sokszor roppant giccses hatást keltő, arannyal, gyémánttal, meg mindenféle csillogó izével burkolt kütyük mellett sokkal inkább elegáns, valóban luxus hatást kelt. A ház nagy része tehát titánból készült, a felső rész viszont a Vertu hagyományai szerint bőrből van, ebbe is belenyomták a logót a biztonság kedvéért. A kijelző feletti rész sem szimpla, ez egy különlegesen megmunkált, extrakeményre és fényesre csiszolt kerámiabetét, ami ráadásul nem is sík felületű, leginkább egy térbeli X-re hasonlít. A minőséget nem nagyon kell taglalni, az Ascent X profin van összerakva, elvégre teljesen kézzel szerelik össze, szigorúan Angliában. Mondjuk a számomra ezen a téren (is) csalódást okozó Mobiado Grand 350 után elég feltűnő volt a különbség a Vertu javára.
Az előlap alapvetően a klasszikus candybar mobilok elvei szerint épül fel. Felül a hangszóró rejtőzik, majd következik a kijelző. Ez egy 2 hüvelykes képátlójú, QVGA felbontású TFT panel, ami akár 16 millió színt tud megjeleníteni és valóban egész jó a minősége. Mondjuk az talán még fontosabb, hogy szuperkemény zafírüveg mögé tették, tehát a minőség és a védelem rendben van. Kicsivel lejjebb jönnek a gombok, amik elrendezésüket tekintve követik a hagyományokat (szerencsére), viszont a kialakításuk érdekes. Maguk a billentyűk kiemelkednek, míg a feliratok egy „szinttel” lejjebb vannak. Ezt a világításnál használták ki, mivel nem hátulról, hanem a kiemelkedő gombok alól jön a fény, kvázi mini reflektorként. Ezzel nem a szemünkbe, hanem csak és kizárólag a feliratokra világít. Egyedi ötlet, bár nem teljesen hibátlan, mivel a fényerő nem valami sok. Navigációs gomb helyett egy joystickra bízták a navigációt, ami ma a kommersz mobiloknál kihalt. Ettől függetlenül egész jól használható, kicsit rövid úton, de határozottan jár. Alul még egy kis króm gyűrűre lehetünk figyelmesek, ez rejti a mikrofont és az állapotjelző LED-et. Ez nem csak eseménynél villog, hanem készenlétben is „lélegzik” (ez amúgy kikapcsolható).
A hátlap sem szimpla eresztés, a felső részt bőrborítást kapott, míg máshol a titán az úr. A szépen kimunkált felületű akkufedél nem csak kinézetével vonja magára a tekintetet, hanem zárómechanizmusával. A leginkább strapamobilokon látott csavar valójában csak egy rugós zárat működtet. A mellékelt kulcs segítségével egy mozdulatra felpattant a hátlap és hozzáférhetünk az akkuhoz. Ez egyébként kutya közönséges Nokia BL-5C telep, csak hozzávágtak egy V betűt, meg persze Vertu felirat van rajta. Az akkumulátor alatt rálelünk a SIM foglalatra, és még ide is jutott figyelem, hiszen egy Vertu logóval ellátott (kicsit sok azért a márkajelzés, nem?) fémlemezzel tudjuk rögzíteni a helyén. Az akkufedél és a felső bőr terület között helyezték el a kamerát, ami egész szerényen bújik meg. Szinte alig vesszük észre a miniatűr LED-et mellette, viszont ha bekapcsoljuk (mert zseblámpaként is megy), meglepően komoly fényár tör elő belőle. Az alsó részen látható csavarok nem csupán díszek, hanem hozzájárulnak a masszív hatáshoz is.
Oldalról már kevesebb érdekességet tartogat az Ascent X. A titán borította részeken tulajdonképpen nincs is semmi, csupán a két oldalán, felül kapunk egy-egy krómozott hangszórót. Ezek nyilván nem azért vannak, hogy sztereóban ordítassuk a mulatóst, ellenben a készülékhez készített egyedi csengőhangok jól szólnak rajta. Ráadásul az elhelyezésüknek köszönhetően sosem némulnak el, bárhova is tesszük le a telefont. A hangszórók alatt apró gombokat fedezhetünk fel, ezekből az egyik a Vertu saját ügyfélszolgálatát hívja (angliai szám, de aki ilyet vesz, nem parázik a percdíjtól), a másik pedig a stopper funkciót indítja el. A tetején találjuk a bekapcsolót és ezt viszont nem sikerült túl jól, a gomb nagyon apró és teljesen süllyesztett, jó erősen kell benyomni, hogy reagáljon. Ne feledkezzünk meg az alján lévő microUSB-ről, amely az egyetlen csatlakozás rajta, úgyhogy ne keressünk jacket vagy hasonlót.
Menü, funkciók
Azt nyilván a legtöbben tudják, hogy a Vertu a Nokia luxusmárkája (volt, mert nemrég eladták az egészet), tehát a szoftver és funkciók gyakorlatilag a finn gyártó klasszikus mobiljait idézik. Ez már csak azért is így van, mert a rendszer nem más, mint a régi ismerős S40. Szerencsére arra ügyeltek, hogy a menüt grafikailag átrajzolják, úgyhogy az ikonok, háttérképek és témák teljesen egyediek, az embernek nincs olyan érzése, hogy igazából egy 6300-t tart a kezében. A főképernyőn egy látványos és szép mechanikus óra figyel háttérnek, a felső sorban pedig a jellegzetes, vízszintes, V-alakú térerő és akkumulátor kijelzés. Maga a főmenű lehet rácsos vagy listás, az ikonok grafikája nekem tetszett.
Egy luxusmobilnál nagyjából az utolsó helyen szerepel a tudás, de azért az Ascent X mégsem mondható fapadosnak. Például kihagyták a memóriabővítést, viszont cserében 32 GB belső memóriát kapott, ilyennel pedig elég kevés mobil büszkélkedhet. Aki netán az alumínium változatot vásárolná, kénytelen lesz beérni 8 GB-tal, sajnos ennyi „büntetés” jár, akinek nem telik titán borításra. Ezen a tárhelyen bőven jut hely a zenéknek vagy fotóknak, videóknak. Utóbbihoz egy 5 megapixeles kamerát kapunk, ami autofókusszal és a már említett LED villanóval rendelkezik. Videót rögzíteni VGA-ban képes, bár bizonyára ezt is szinte soha nem fogják használni a tulajdonosok. Sajnos ezt nem volt lehetőségünk kipróbálni, illetve mire lett volna, már masszívan szakadt az eső, a vízállóságára pedig nem voltunk kíváncsiak (és nem vágytunk instant szívrohamra, hogy beázik).
A névjegyzék, üzenetek, naptár részekről igazából nincs mit írni, pontosan ugyanolyan minden, mint egy normális, jól felszerelt S40 Nokiában és mivel ott sem nagyon panaszkodtunk ezekre, itt sem tesszük. Van e-mail kliens és böngésző is, amihez még HSDPA-t is kapunk, de azért nem gondolom, hogy ez lenne az ideális üzleti funkciókra való telefon. A zenelejátszó is rendben van, fut a háttérben, válogatva turkálhatunk a számok között, kapunk hangszínszabályzót (két saját beállítással), viszont ne keressük az FM-rádiót, igaz, hogy headset hiányában nehéz is lenne használni (na meg ki a fene akarna microUSB-s fülest felkutatni hozzá?).
Összegzés
Üzemidőről nem tudok beszámolni a speciális körülmények miatt. Az mondjuk jó eséllyel tippelhető, hogy az 1050 mAh-s lítium telep 3-4 napig elvan töltő nélkül, hiszen komolyabb energiazabáló dolog nincs benne, az meg elég valószerűtlen, hogy valaki órákon át erről netezzen vagy épp zenét hallgasson.
Külső | |
---|---|
Ergonómia | 8 pont |
Anyaghasználat | 10 pont |
Összeszerelés minősége | 10 pont |
Kijelző mérete, minősége | 5 pont |
Belső | |
Kezelhetőség | 8 pont |
Sebesség | 8 pont |
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 2 pont |
Felhasználói felület élménye | 5 pont |
Alapfunkciók | |
Hangminőség, vételi stabilitás | ? pont |
PIM funkciók | 4 pont |
Adatkommunikációs képességek | 4 pont |
Multimédia | |
Vizuális | ? pont |
Audio | ? pont |
Egyebek | |
Üzemidő | ? pont |
Ár/érték aránya | nincs |
Hogyan értékelünk? |
Foglaljuk össze, miről is van itt szó. Adott egy mobiltelefon, mely 2,3 milliós vételárával teljesen más dimenzióba tartozik a hétköznapi mobilokhoz képest. Ezt nem a funkciók sokaságával, hanem méregdrága anyagaival, prémium minőségével és körítésével éri el. No meg a limitált darabszámmal, hiszen egy Vertut sosem gyártanak milliós tételben, nem is beszélve a sokszor alig párszázas vagy még kevesebb példányban készülő limitált vagy speciális kiadásokról. A Vertu célközönsége abszolút nem én vagyok és szerintem az olvasók 99,99%-a sem az. Ettől függetlenül nem gondoltuk feleslegesnek a bemutatását. Egyrészt ilyen különlegességeket mi is ritkán láthatunk, próbálhatunk ki, így egy ilyen felajánlást nagy butaság lenne visszautasítani. A magam részéről egy modell kivételével soha az életben nem vennék luxusmobilt, és bár az Ascent X nem tett rossz benyomást rám, ez sem változtatott a helyzeten. Egyébként akinek mégis felkeltette az érdeklődését, fontolja meg a vásárlást, ugyanis az XXL GSM-nél akciós áron (hehe), potom 1,5 millió forintért hozzájuthat.
Rusi
A tesztkészülék az XXL GSM jóvoltából jutott el hozzánk. Vásárláshoz kérem, kattintson ide!
A cikk elkészítésében a T-Mobile 4G mobilinternet volt segítségünkre.
Specifikáció
Általános | ||
---|---|---|
Technológia | GSM/UMTS | |
Méret | 117 x 46 x 19 milliméter | |
Tömeg | 174 gramm | |
Színvariációk | titán, alumínium | |
SIM-foglalat | normál | |
Kijelző | ||
Kijelző átlója | 2 hüvelyk | |
Kijelző felbontása | 240 x 320 pixel (200 ppi) | |
Kijelző típusa | TFT, zafírüveg borítás | |
Színárnyalatok száma | 16 millió | |
Hardver | ||
SoC típusa | N/A | |
Processzor típusa | N/A | |
Processzor csíkszélessége | N/A | |
Processzor utasításkészlete | N/A | |
Grafikus chip | N/A | |
RAM mérete | N/A | |
Memória | ||
Telefonkönyv kapacitása | 2000 név | |
SMS memória | 500 üzenet | |
Szabadon felhasználható belső tárhely | 32 GB | |
Memória bővíthetősége | nincs | |
Adatátvitel | ||
Frekvenciasávok | GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz |
|
GPRS / EDGE | van / van | |
UMTS / HSDPA / HSUPA | van / 7,2 Mbps / 5,76 Mbps | |
IrDA / Bluetooth | nincs / 2.0 (A2DP) | |
WiFi | nincs | |
USB | microUSB 2.0 | |
Push-to-talk / RSS | nincs / nincs | |
GPS vevő | van | |
NFC | nincs | |
Alapfunkciók | ||
Profilok | van | |
Vibra funkció | van | |
Kihangosítás | van | |
Hangtárcsázás / hangvezérlés | van / nincs | |
Hangrögzítés | van | |
Ébresztés | van, kikapcsolva is | |
Prediktív szövegbevitel | van | |
Szoftverek | ||
Platform | Nokia S40 | |
WAP / HTML böngésző | van / van | |
E-mail kliens | van | |
Java | van | |
Játékok | van | |
Valutakonverter | van | |
Extra szoftverek | ??? | |
Multimédia | ||
Fő kamera | 5 megapixel, autofókusz, LED villanó | |
Másodlagos kamera | nincs | |
Videófelvétel | van (VGA) | |
Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
Hangszínszabályzó | van | |
FM-rádió | nincs | |
Üzemidő | ||
Alap akkumulátor | 1050 mAh-s lítium-ion | |
Készenléti idő | 300 óra (2G/3G) | |
Beszélgetési idő | 5 óra (2G) / 4 óra (3G) | |
Internetezési idő | N/A | |
Zenelejátszási idő | N/A | |
Videólejátszási idő | N/A | |
Egyebek | ||
Titán vagy alumínium burkolat bőr- és kerámia berakásokkal, zafírüveg kijelző, Vertu Concierge ügyfélszolgálat, Vertu Fortress adatmentés, állapotjelző LED |