Bevezetés, külső

Mi a legnagyobb problémája a kedvenc kütyüjeinknek? Lemerülnek. Ez alól nem jelentenek kivételt az okostelefonok, okosórák, fej- és fülhallgatók sem, így a cégek minden lehetséges eszközzel igyekeznek meghosszabbítani az üzemidőt, vagy legalább a reklámszövegeikben ezt állítani. A svéd Urbanista Audio mondta a legnagyobbat, végtelen üzemidőt ígérnek a Los Angeles fejhallgatójukkal, melynek fejpántja a szintén svéd Exeger által kifejlesztett Powerfoyle nevű anyaggal van bevonva. Ez folyamatosan fotovoltaikus reakcióban van, tehát fotonbefogással megállás nélkül energiát termel, amikor megfelelő hullámhosszú fény éri. Az akkumulátor jelenlegi töltöttsége alapján ki merem jelenteni, hogy a végtelen üzemidő így februárban a ködös-felhős télben nem jönne össze, ugyanakkor az egy hónapos teszt alatt totál lemeríteni sem sikerült az eszközt, alig tíz százalékot vesztett a töltöttségből azóta, hogy a gyártó által elküldött fejhallgatót kivettem a dobozából és először bekapcsoltam. Ez alapján megkockáztatom, hogy átlagos használattal évi egy töltés elég lenne a fejhallgatónak, ha pedig a névadó városban - vagy más, Budapestnél naposabb helyen - él valaki, akkor gyakorlatilag tényleg elfelejtheti a töltést. Csak ne felejtse a táskájában a fejhallgatóját!

[+]

Külsőre a Los Angeles szinte megszólalásig hasonlít az Urbanista Miamira, csak ha közelebbről elkezdjük vizsgálni a gombok és a csatlakozók kiosztását, akkor tűnhet fel, hogy más termékről van szó. A Los Angeles ugyanis nem kínál 3,5 milliméteres csatlakozót, csak egy USB-C van rajta, amin keresztül hangot nem fogad, csak töltést, ehhez van egy kábel a dobozban mellékelve. A csatlakozó felett a bal kagylón van az állapotjelző LED, fehér fénnyel villan be- és kikapcsoláskor, valamint villog a párosítást jelezve. Felette pedig egy gomb vár minket, ennek feladata variálható, válthatunk a zajszűrés módjai (ANC - Átengedés - Normál) között és hosszan nyomva előhívhatjuk a Google Asszisztenst vagy Sirit, telefonunk operációs rendszerétől függően. A jobb kagylón csak három gombot találunk, a középső a lejátszás-szünet (és be-kikapcsolás), a felette és alatta levő pedig a hangerő állításáért felelős.

A gombok nem túl nagyok, és egy 3,5 milliméteres csatlakozót is el tudtam volna viselni. [+]

A dizájn skandináv módon minimalista, a fekete színű fejhallgatón a három mikrofon van elrejtve, a gombok feketék, a műanyag felület matt, amibe a szolid Urbanista felirat is feketén van besüllyesztve. A gombok érzékenysége megfelelő, elhelyezésük kézre áll, de talán túl közel esnek egymáshoz a hangerőgombok, így szokni kell, hogy melyiket nyomjuk. Az én kezem pár nap alatt ráállt, pedig a Bose QC 35 jóval nagyobb méretű gombjaihoz voltam szokva. A Los Angeles fülpárnái műbőrből vannak, a belső szövetből és műanyagból készült, rajtuk egy L és R betű jelzik, melyik fülre mennek, valamint egy érzékelő is figyel belül, ami automatikusan szünetelteti a lejátszást, ha levesszük a fülünkről a Los Angelest.

Kényelmesek a párnák, csak ne kelljen őket cserélni. Mert azt nem lehet. Nesze neked, környezetvédelem! [+]

A fülpárnák kényelmesen puhák és szellőzésük sem rossz, ugyanakkor nem cserélhetők, így ha a felületüket kikezdi az idő foga, az egész fejhallgató mehet a szemétbe. A fejpánt belső része is műbőr, a pánt maga műanyag, ettől függetlenül azonban a maga 322 grammjával egy meglehetősen súlyos fejhallgatóról van szó, a korábban említett Bose QC 35 (236 gramm) vagy a Sony WH-1000XM4 (254 gramm) jóval könnyebbek. A Los Angeles súlya mellé szoros is, a fejpánt az integrált napkollektor miatt pedig nem túl rugalmas, így egy szélesebb fejet könnyedén szoríthat a fejhallgató. Nekem eleinte túlságosan szoros volt, szó szerint fájdalmasan nyomta a fejemet, főleg szemüvegben, de bő másfél hét elteltével kibővült annyira, hogy már kényelmesen tudjam viselni. A fülpárnák az én átlagos méretű fülemet éppen elfedték, viszont ha valakit nagyobb fülekkel áldott meg a genetika, annak már kényelmetlen lehet, közel sem olyan tágas a fejhallgató, mint például a Sony WH-1000XM4. Az viszont biztos, hogy a Los Angeles nem fog elmozdulni fejünkön, ám a sérülékeny pánt és az IP-védelem hiánya miatt én edzeni nem vinném magammal.

Hiába nehéz, fémet ne keressünk a pántban. [+]

Az Urbanista a normál méretű dobozban a fejhallgató mellé a töltőkábelt, leírásokat és egy védőtokot csomagol. A hordozó műbőr és vászon, a Los Angeles felülről csúszik bele, a Powerfoyle felület védtelenül marad. Ez olyan szempontból jó, hogy a fejhallgató így bármikor képes tölteni, ám védelem szempontjából egy teljesen zárható bölcső jobb lenne. A Los Angeles nem is összecsukható, csak a két fülkagylót lehet nagyjából 100 fokban elhajtani, hogy kisebb helyet foglaljon.

Üzemidő, kapcsolat

Amikor megérkezett a fejhallgató a szerkesztőségbe és először bekapcsoltam, 75 százalék töltöttséget jelzett. Most, három héttel később 71 százalékon van úgy, hogy naponta legalább két órán keresztül aktívan használtam, általában aktív zajszűréssel. Egyszer sem dugtam töltőre, csak a fényből magába szívott energia hajtotta, az akku leggyengébb állapota 64 százalék volt.

A Los Angeles a hordozáshoz adott szütyőben. [+]

Az Urbanista állítja, hogy a fejhallgatónak nem kell közvetlen napfény, akár szobában lámpafény mellett is képes energiát felvenni. Ez igaz, de azért érdemes részletesebben is megnézni a dolgot: a Los Angeles átlagos fogyasztása 2,5 mA aktív Bluetooth kapcsolattal. Indítsunk el egy zeneszámot AAC kodekkel 55-70 % hangerőn, egyből megugrik 10 mA körülire, kapcsoljuk be az ANC-t, máris 15-17 mA körül vagyunk. Ezzel szemben a lámpafényből 0,2 - 1 mA között tud felvenni, ha világos van, a szobai szórt fényből az általam mért maximum a 3 mA volt, ezt az ablakkal szemben az asztalra lerakott fejhallgatóval. Több áramot használ a fejhallgató sötét szobában, mint amennyit felvesz, a 750 milliamperórás akkumulátor azonban így is simán biztosítana három napnyi energiát zenehallgatáshoz. Plusz, a fejhallgató akkor is tölti magát, amikor nincs használatban, de fény éri.

A fekete és a bézs fejhallgatón is sötét a pánt tetején található Powerfoyle lemez. [+]

Menjünk ki azonban a szabadba, egyből megváltozik a helyzet. Felhős napon az utcán sétálva 5 - 9 mA között van a felvett energia, miközben a fogyasztás az előbb már írt 15 - 17 mA körüli érték. Még mindig nem a legjobb, ám ha a felhők rejtekéből előbújik a Nap és közvetlen napfény éri a fejpántot, 17 - 20 mA között simán tölt a Los Angeles, amivel úgy hozza a nullszaldót, mint anno Károly. Kellemesebb, a korai tavaszt idéző februári napokon sikerült több energiát felvennie az Urbanista fejhallgatójának, mint amennyit leadott, miközben sétáltam. A felhasználásom egyébként változó volt, a szerkesztőségben, utcán, otthon egyaránt a fejemen volt a Los Angeles, ha pedig nem, általában egy asztalra tettem le a hordozójában, így sikerült kihoznom belőle három hét alatt a 10 százalék körüli merülést. Ha csak utazás közben vagy sétálásra használtam volna, valószínűleg még jobb eredményt kapok.

Így néz ki az Urbanista Audio kezelőfelülete. Balról jobbra: nem éri fény a pántot, szórt napfény éri a fejpántot, közvetlen napfény éri a pántot. (forrás: Mobilaréna) [+]

A fejhallgató maximum 25 mA-t vesz fel a Powerfoyle rétegen keresztül, az akkumulátort pedig maximum 90 százalékig tölti így. Az Urbanista szerint ezek a korlátok segítik a telep élettartamának meghosszabbítását és a biztonságos használatot. Azt, hogy éppen mennyi a töltöttség, mennyit fogyaszt és mennyit vesz fel a fejhallgató az Urbanista Audio (Android, iOS) alkalmazásból lehet megtudni. A program meglehetősen fapados, az ANC korábban említett három módján kívül állíthatjuk benne, hogy rövid vagy hosszú nyomásra mit csináljon a bal oldali gomb (hangmódok közti váltás, asszisztens felébresztése) és kérhetünk segítséget a termékünkhöz. Nincs hangszínszabályzó, nincs választási lehetőség a kodekek között (AAC és SBC támogatás van, az AAC az alapértelmezett). Egy nyomással kikapcsolható a viselés érzékelése ha valakit zavarna, de ez pontosan és megbízhatóan működik, a fejhallgatót fejünkre visszatéve az 1-2 másodperces csúszással ugyan, de biztosan elindítja a lejátszást.

Itt éppen töltött a Los Angeles. [+]

Szomorú, de nincs Bluetooth (5.0) multipont, s bár a kapcsolatot stabilan tartja a fejhallgató (RSSI: - 31 dBm, beltéren nagyjából 10 méter távolságig fix), és ha másik eszközhöz akarunk vele csatlakozni, akkor az meglehetősen bonyolult művelet: nálam minden egyes alkalommal előbb manuálisan le kellett választanom az előző eszközről a Los Angelest, mielőtt hozzárendelhettem volna a másikhoz. Az adatátvitelben legalább szemmel látható csúszást én nem érzékeltem az eszköz használata közben.

Hangzás, összegzés

A hangminőségre nem panaszkodom, a hangerőre inkább. Az ANC árkategóriájában okénak mondható, a budapesti metró hangját simán megfogja, de a buszon utazva a motor zúgását már behallottam 70 százalék körüli hangerőnél. Szerencsére nem jár kellemetlen zúgással sem a zajszűrés, sem az átengedő mód, utóbbi kicsit olyan, mintha víz alól beszélve hallanánk a másik felet. Szélzaj-szűrés azonban nincs, és ha szeles időben használjuk a fejhallgatót, kellemetlenül bele fog zúgni a zenénkbe a szél, illetve telefonálás közben a mi hangunkat is meg fogja zavarni. A beépített mikrofonok csendes környezetben jó, zajos helyen éppen vállalható minőséget adnak, a vonal másik oldalán nem panaszkodtak ugyan, de ne lepődjünk meg, ha a szokottnál több digitális éllel fognak minket és mi is a beszélőt hallani.

A térérzet rendben van, bár ahhoz számomra kicsit szűk, hogy igazán jónak nevezzem. A hangzással hasonlóan vagyok, nem szól rosszul a Los Angeles, de nem is dobom el tőle az agyam. Egyértelműen a basszus élvezett prioritást a beállításkor, az pedig értelmezhetetlen hiányosság, hogy miért nincs manuális EQ ennek megváltoztatására. Műfajtól függ, a lüktető basszus mennyire rontja a zenei képet: a New Order Crystalját hallgatva a mély- és a középtartomány részletességének rovására ment a basszus, de Jamie XX Gosh című szerzeményének már kellemesen immerzív hatása volt a Los Angelesen keresztül. A közepes és magas hangok részletesek, vokálra és minimális zenei kíséretre építő zenékkel, akusztikus dalokkal sokkal jobb, kiegyensúlyozott eredményt kapunk: Dylan Desolation Row dob nélküli eredetije mérföldekkel harmonikusabb az eszközön, mint a My Chemical Romance féle feldolgozás. Podcastet hallgatni vagy filmet nézni kellemes a Los Angeles hangja.

A fejhallgató [+]

A hangerő a konkurensekhez képest kevés, s bár én nem szeretem ordíttatni a zenét, a Los Angelest bekapcsolt ANC mellett is többször használtam 75 százalék vagy afölötti hangerőn zajos környezetben, míg más eszközöket általában 50 - 55 százalékon szoktam tartani. Ennek oka egész egyszerűen az, hogy máskülönben elvesztek a hallani kívánt tartalom hangjai forrástól függetlenül. Pedig a fejhallgató képes lenne többre, a bekapcsolást, a kapcsolódást és a zajszűrés módjai közti váltást bejelentő női géphang például jóval magasabb hangerőn beszél hozzánk, mint ahogy a zenénk szólal meg.

Háttérben a témához illő dal. [+]

Ha sima ANC-s fejhallgatóként kellene értékelni az Urbanista Los Angelest, akkor a 199 eurós ára mellett lennének vele problémáim. De a teljes képhez hozzátartozik az is, hogy napelemek vannak a pántban, amik szinte lemeríthetetlenné teszik az eszközt, egyedüliként a piacon, amíg a JBL elő nem áll pár évvel ezelőttre ígért, majd a vírusjárvány miatt határozatlan ideig elhalasztott saját projektjével. Közvetlen konkurenciát épp ezért nem is lehet a Los Angeles mellé állítani. Ha valakinek csak a dizájn tetszik, de nem érdekli a napelemes móka, akkor a Miami jobb választás olcsóbban. Ha valaki jó ANC-s fejhallgatót szeretne, szánjon rá kicsit többet és ugorjon rá a Sony-ra. Az Urbanista Los Angeles mindenesetre megérdemli tőlem a tetszett plecsnit az egyedi funkció és a dizájn ötvözéséért, ami nem ment teljesen a hangzás rovására sem. A következő generációban azért egy 3,5 milliméteres csatlakozót, egy kicsit több hangerőt és kevesebb basszust el tudnék fogadni.

Urbanista Los Angeles

Virág Dani

A terméket a gyártótól kaptuk tesztelésre, további információk és vásárlási lehetőségek erre találhatók.