Spiderman 3
A Spiderman 3 ikonja egy döntött szürke hármas számjegy- ezt elég idióta megoldásnak találtam. Az addig ok, hogy a plakátokon is központi helyre került ez a karakter, de mégsem hiszem, hogy jó ötlet volt pont ezt választani a játék logójának. Egy pókháló, pók vagy egyéb, ezzel az ízeltlábúval kapcsolatos attribútum szerintem jobban hangsúlyozta volna a program mibenlétét. De hát nyilván jobban ért a Sony Online Entertainment az ikonrajzoláshoz mint én, plusz ettől még lehet jó a program.
Elindítva a játékot összesen négy logót van szerencsénk látni, az About nélkül tehát nehéz kisilabizálni, hogy pontosan melyik is takarja a fejlesztőket. A cikk elején olvasható bevezetőből azonban látszik, hogy mennyire felkészült vagyok a témában, így könnyen kizárhattam a Marvelt, Columbia Pictures-t és a Spidermant, maradt a Javaground. Kicsit megszeppenve néztem ezt a nevet, hiszen a Gamelofton túl is ismerek nem egy csapatot, de ezzel konkrétan még sosem találkoztam. Google, utána javaground.com és egyből ki is derül a turpisság, hogy ők igazából egy nagyon profi fejlesztőcég. 2001 végén alapították, azóta Belgiumból Dél-Kaliforniába helyezték át a székhelyüket, valamilyen kanadai invesztor is van a háttérben és mégsem olyan szégyellnivaló a portfoliójuk, csak még nem igazán kezdték el a mobiljátékfejlesztést. A szűkös palettán azért ott figyel a James Bond – Casino Royale szintén javás adaptációja, így azért mégis szégyellem magam valamelyest, hogy nem igazán tűnt ismerősnek a vállalkozás név alapján. Viccesnek találtam, hogy a Company/Location menüpontban fontosnak találták megemlíteni magukról: „A forgalomtól függően nagyjából 50 percre vagyunk Los Angelestől és félórára a strandtól”. És most lássuk végre magát a játékot!
<<img src="html/telefon/jatek/spid3/03.jpg" border="1" align="center">
A menüoldal háttere magától értetődően egy pókember, őt gondolták már mindenki ismeri, így nem is került ki a Spiderman felirat- elégedjünk meg a kedvenc szürke hármasunkkal, ő ott csücsül a bal alsó sarokban az exit softkey felett. Az opciókat nézve szintén nem ér minket nagyobb meglepetés: Új Játék, Beállítások, Kilépés és a szokásos help, about szerepel még a spártai listánkon. Az aboutban kiderült, hogy nekem az 1.0.9-es verzióhoz van szerencsém, ezután az információ után egy sor trademark következik majd néhány név a fejlesztőgárdából. A helpben korrekten kitér az irányítás mellett a kombók használatára is, sőt ezeket még animációkkal is kiegészítették a jobb érthetőség kedvéért. A beállításoknál kapcsolgatni lehet a hangot továbbá annak a lehetőségét, hogy szeretnénk e igénybe venni a játék alatti segítségeket, instrukciókat („hints”) valamint törölni lehet az aktuális állásunkat is („reset game”). Save/Load opciót ne is keressünk, a játékot pályánként lehet végigvinni, ha kiléptünk, legközelebb az aktuális pályát kiválasztva kalandozhatunk tovább New York City utcáin. Ez a megoldás teljesen kézenfekvő, mert sajnos nagyon rövidek lettek a küldetések- összesen 14-en kell magunkat keresztülverekedni, de egyik sem tart tovább 5 percnél. Ahhoz képest, hogy egy Miami Nights-al lazán el lehet szórakozni órákon keresztül, ez igazán nyúlfarknyi játékidőnek mondható…
<<img src="html/telefon/jatek/spid3/05.jpg" border="1" align="center">
A történet megegyezik a mozifilm cselekménysorozatával, jó adaptációhoz mérten tehát találkozhatunk Mary Jane-nel, Venommal és a Homokemberrel is. Mindenkit szét kell verni, illetve megmenteni, ezt diplomatikusabban úgy lehet megfogalmazni, hogy a Spiderman 3 egy akciójáték. De nem is akármilyen! Bevallom, különösebben nem vagyok rabja a Pókember univerzumának (ellentétben az egyik egyetemi csoporttársammal, aki az első számtól gyűjti a pókos képregényeket), de ez a játék jó. Maga az irányítás kézenfekvő, lehet jókat himbálózni a fonalunkon és az ellenfeleket is többféle kombóval lehet hatástalanítani. A kedvencem az, amikor a jobboldali ellenfelet a pókfonállal meglasszózzuk és a fejünk felett átpenderítve a baloldalihoz vágjuk kedvesen. Falakban persze nem szenved hiányt a játék, így a legritkább, hogy vízszintesen kell mozognunk hősünkkel. A cselekmény a filmhez mérten változatosnak mondható, vannak „főellenséges” pályák, meg egyébként is általános igazság, hogy nem csak értelmetlenül keressük a pálya végét, hanem van specifikus célja is a küldetésnek. Élvezetes és izgalmas feladat, amikor zongorák és egyéb barátságos tárgyak hullanak alá az égből, és nekünk kell megmenteni időre néhány, az ablakpárkányon lógó civilt. Minden kezeléssel kapcsolatos információ jól érthető, de azért kiemelném a szürke nyilakat. Ezek elvileg a pókösztönünk által generált érzeteket mutatják, a gyakorlatban pedig ezeket kell követnünk a feladat teljesítéséhez. Életerőnk is van, de nagyon nehéz meghalni, a rövidke játék alatt azért nekem sikerült összesen kétszer. A mozifilm alapján ne lepődjünk meg, hogy az első néhány pálya után átváltozunk szürke ruhás pókemberré. Ha végigjátszottuk a játékot, elérhetővé válik a pályák előtt a választás lehetősége, hogy ezt, vagy a tradicionális piros mezes karaktert szeretnénk irányítani. Az újhullámos hős elvileg erősebb valamennyivel (én ezt nem tapasztaltam), az életereje viszont folyamatosan csökken, ezért egyfolytában rombolnunk vagy ölnünk kell az életben maradáshoz, ezért jelzik a szétüthető tárgyakat is újabb „pókösztönös” nyilak. A két kiszerelés közötti választás tehát nem csak azon múlik, hogy melyik ruhát tartjuk trendibbnek.
<<img src="html/telefon/jatek/spid3/07.jpg" border="1" align="center">
A játékélmény meg úgy alapjában véve az egész koncepció szimpatikusnak mondható, a hangokról pedig azért nem beszéltem eddig, mert igazából „szóra sem érdemesek”. Van egy menüzenénk, nem az az egyből berobbanós, hanem inkább a szépen lassan, pár hangból felépülő fajta- ez még eddig elmegy. De a hangeffektek hiánya igazán súlyos hiba, hogyan lehet rombolászörejek nélkül törni-zúzni- akciózni? Igaz, kevesen játszanak „hangosan” a mobiljukon és bevallom, én is leggyakrabban közlekedési eszközökön/ egyetemi előadáson/lefekvés előtt szoktam tesztelgetni, de miért nem lehet kinőni ezt a gyermekbetegséget, amikor igazán nem lenne nehéz még pár hangot kreálni! A hangok létrehozása nem nagy feladat, úgysem várunk (még) el élethű zajokat- a párszáz kilóbájtos átlagos játékméretet pedig maximum egy 60-100 kbyte-al növelte volna meg jelen esetben is a néhány effektnyi pluszszolgáltatás. Ez a méretnövekedés pedig gyakorlatilag elhanyagolható mértékű- egy átlagos mp3-at 3 megásnak szoktak számolni (inkább mondanék egy 5 körüli értéket, tekintve hogy nem a legnagyobb tömörítést vesszük mint általában az mp3lejátszók adatlapjának kicsit túlzó szerzői). A javás játékok mérete átlagosan harmad- vagy negyed mega körül alakul, ezzel a becsléssel számolva elmondható, hogy gyakorlati akadálya nincs a rezgéshullámok kihasználásának, egyszerűen csak lusták a fejlesztők. Ez a Spiderman 3 esetében is nagy hibapont még annak a tudatában is, hogy tényleg általános igazság a hangok mellőzése a játékokban.
Ettől eltekintve a Spiderman 3 - bár nagyon rövid - kiemelten szórakoztató alkotás lett, mindenféleképpen ajánlott a beszerzése!
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
