Külső
Mint tudjuk, a tablet elsősorban egy jókora érintőkijelző, némi burkolattal ellátva. Ez a felépítés az esetek többségében behatárolja a formatervezőket, aminek köszönhetően ezen készülékek többsége kisebb-nagyobb mértékben hasonlóan néz ki. Ebből akadhatnak gondok, mint azt két bizonyos óriáscég közötti pereskedésben is láthatjuk. A Sony viszont a legkevésbé se akart egy ilyen csapdába besétálni és inkább megpróbáltak valami teljesen egyedit készíteni. Azt kell mondjam, hogy sikerült is nekik. A Tablet S az egyik legszebb ma kapható (androidos) tablet, és valóban teljesen egyedi, mással össze nem téveszthető formavilága van. Szemből a mélyfekete keret és a jellegzetes Sony felirat a Bravia LCD tévéket idézi. Ám a legnagyobb trükk oldalról és hátulról látszik igazán. A japán gyártó már az elődnél is eljátszotta a „visszahajtott könyv” inspirálta megoldást. Mint ha a tablet egy részét valóban visszahajtották volna a hátára, ami főleg oldalról meglehetősen dekoratív hatást kelt. Nyilván az ezáltal megvastagított részen sok hardveres dolgot el tudtak helyezni, de álló helyzetben is egész más fogása van a gépnek. Bár Bognak és Bochának se igazán jött be ez a megoldás, nekem nagyon tetszik. Egy Sony-tól viszont nem csak egyedi külsőt, hanem jó minőséget is elvárunk, ennek a Tablet S szinte tökéletesen meg is felel. Anyagok tekintetében az előlapot üveg borítja, a hátlap ezüst része alumínium, míg a többi részekre műanyagot alkalmaztak. Az összeszerelés elég jól sikerült, teljesen egyben van a gép, a fém hátlap tökéletesen merev keretet ad neki. Apróbb baki azért akad, a jobb oldalon, a gomboknál nem tökéletes az illesztés, bár ez nincs annyira szem előtt. A készülék egyik különlegessége lenne, hogy bizonyos mértékig vízálló, ám épp a tesztelés alatt került ki a netre, hogy a Sony gyártási hibára hivatkozva módosít az összeszerelési eljáráson és az eddig elkészült, illetve megvásárolt tableteket ingyen javítják, illetve cserélik. Maga a tény elég kellemetlen, viszont azért tegyük hozzá, hogy egy tabletnél a vízállóság egyébként se alap dolog, így ezzel a hibával is tökéletesen használható marad, csak nem kell a csap alatt lemosni.
Az előlap most is a kijelzőről szól, ami egyébként kicsit kisebb a megszokottnál. A 9,4 hüvelykes multi-touch panel természetesen nem sima TFT, hanem LED megvilágítású IPS panel, megspékelve a Mobile Bravia Engine nevű képjavító technológiával. Bár a felbontása a szokványos 1280x800 pixel, nehéz rá rosszat mondani. A színek szépek (a fekete is remek), a betekintési szög kiváló, napsütésben pedig csak azért nehéz látni, mert nagyon tükröződik az üveg rajta. A bal felső sarokba elegáns Sony felirat, illetve középen egy előlapi kamera és egy fényérzékelő szenzor került. A keret talán vastagabbnak tűnhet az átlagosnál, de a kisebb kijelző miatt mégse tűnik túlzónak, ráadásul szemből elég jól hozza a Bravia TV-k külsejét, nyilván nem véletlenül.
Hátul a már említett „visszahajtott” részen találjuk a kamerát, illetve itt egy Xperia felirat jelzi a hovatartozását. Ezt a területet érdes felületű mintával látták el, ami oldja az ezüst rész egyhangúságát. Bár elsőre biztosan nem látszódik (és másodjára se könnyű észrevenni), de a kamerától nem messze egy infraportot is elrejtettek, aminek szerepéről kicsit később lesz szó.
Az oldalaiból a lekerekített teteje majdnem lényegtelen, azt leszámítva, hogy itt van a mikrofon. Alul, középen helyezték el a rendszercsatlakozót, ami nem szabványos microUSB, hanem egyedi. Ugyanakkor ez is alkalmas több dologra, tehát nem csupán töltésre vagy számítógépes kapcsolatra alkalmas, hanem adapterrel OTG vagy HDMI funkciót is tud, illetve a Sony számos dokkolót és külső tartozékot bemutatott (és valószínűleg még fog a jövőben) hozzá, ezek is ezt használják. Két oldalról jókora hangszórók terpeszkednek mellette, amik igen hangosak és elég jó minőségben is szólnak, a sztereó hatás is megvan (persze csak fektetett pozícióban). Jobboldalra került a bekapcsoló és hangerőszabályzó gomb, más billentyű nincs is az eszközön. Bár a gombok szemből nem is látszanak, a kezelésük nem okoz gondot. Meglepő, de egyszerre két állapotjelző fényt is találunk itt. A hangerő és bekapcsoló közé rejtett fény a töltéskor világít, míg a bekapcsoló felett lévő miniatűr rés jelzi a beérkezett e-maileket és hasonló eseményeket. A LED-ek megléte jó, viszont ez az elhelyezés nem szerencsés, mert csak oldalról és leginkább sötétben vagy félhomályban lehet észrevenni a villogásukat. A baloldalán találjuk a 3,5 mm-es jack kimenetet, mellette pedig egy jókora ajtót. E mögött egy normál SD olvasó bújik meg, ami meglepő, ám nem feltétlen buta lépés a microSD világában.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
