Bevezető, tartozékok

Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy játszani mindenki szeret. Először kisgyerekként tologatjuk a matchboxot, aztán jönnek a társasjátékok és előbb-utóbb valamilyen elektronikus ketyere landol a szobánkban. Ez a legtöbbször egy asztali PC-t vagy egy játékkonzolt jelent, ahol aztán a II. világháborútól kezdve a Forma 1-es autóversenyzésen át a virtuális zenekaron át bármilyen bőrbe belebújhatunk, órákra lekötve minket. Épp ez az, ami felkeltette a mobilgyártók figyelmét, hiszen a telefonunk mindig nálunk van, hát miért ne használhatnánk kikapcsolódásra is. Mindannyian emlékszünk az N-Gage megjelenésére, amivel a Nokia már megpróbált hordozható játékgépként használható mobilokat kiadni. A finneknek azonban nem jött össze, a megjelent két készülék, majd az egész szolgáltatás is zsákutcába futott és megbukott.

[+]

Azonban a Sony Ericsson igazán jó helyzetben van, elvégre ott a Sony, mely a PlayStation konzolokkal és a hordozható PSP-vel (PlayStation Portable) óriási sikereket és hírnevet ért el. Az alapok tehát adottak voltak, így csupán idő kérdése volt, mikor vágnak bele a megvalósításba. Nem kapkodták el, hiszen még magam is meglepődtem, de már 2007 júniusában, azaz közel 4 évvel ezelőtt szivárogtak olyan hírek, hogy állítólag PSP mobilon dolgoznak a mérnökök. Telt-múlt az idő, a mobilok egyre fejlettebbek lettek, erősödött a hardver, elterjedt az érintőkijelző, új operációs rendszerek jelentek meg. Ekkor úgy érezték, eljött az idő és tényleg rákapcsoltak a fejlesztésre, míg végül a 2011-es Mobile World Congress kiállításon, a vadonatúj Xperia-család tagjaként felbukkant a PLAY. (Ezt elvileg csupa naggyal kéne írni, de az a netikett szerint ordibálást jelent, ami annyiban érthető, hogy a gyártó világgá óhajtja kürtölni a készülék létezését.)

[+]

Mi is nagyon vártuk már az újdonság érkezését, míg végül kézbe vehettem az XXL GSM-től érkezett dobozt. A szokványos méretű és kinézetű dobozban magán a mobilon felül meglepően gazdag körítést találunk. A hálózati töltőfejen felül kettő(!) USB adatkábel (egyik töltéshez, másik adatátvitelhez), egy MH610 sztereó headset, egy igényes bőrtok, egy kijelzővédő fólia és egy szivargyújtós USB adapter is a készlet részét képezi. Ehhez még hozzájön a foglalatába gyárilag behelyezett 8 GB-os memóriakártya, ilyen gazdag gyári felszereltséget elég ritkán látni.

[+]

Külső

A mostanáig bejelentett Xperia típusok közül valószínűleg az X10 és a Vivaz formai örököseként számontartott Neo külsejéből meríthettek. Fekete és fehér színben kapható, nálunk az előbbi landolt, ez némileg kompaktnak mutatja. Valójában nem is túl nagy készülék, a kijelző méretéhez képest a hossza és szélessége egész jó, ráadásul az ívelések, lekerekítések ügyesen elfedik ezeket. Egyvalamit nem tudtak elrejteni, a vastagságát. Az nyilvánvaló volt, hogy bizonyos kompromisszumokat kell kötni a különleges párosításhoz, ez pedig itt a vastagság és a súly. Igazából a 16 mm nem olyan durva, nyilván nem az Arc légies vékonyságához kell mérni. Súlyban 175 grammot nyom, amivel a mobilok között elhízottnak tekinthető, de játékgépnek viszont egyáltalán nem sok. Fontos viszont a minőség, bár annyira nem volt nehéz dolga a gyártónak, hiszen felépítésében egy oldalcsúszkás QWERTY-hez hasonlítható. Szerencsére a slide jól sikerült, a rugó kellően határozott, van némi holtjátéka (ez a szerkezet megoldásából adódik), de mivel a teljes felület közel háromnegyede szabaddá válik (tehát csak nagyon kis felületen van összefogva a két elem), egyáltalán nem rossz. A spéci gombokról majd néhány oldallal később szólok. Kár, hogy a nagy súly ellenére nincsenek fémes elemek, ráadásul a műanyag felületek fényesek, nagyon könnyen koszolódnak.

[+]

Az előlapot alaposan kitölti a kijelző, hiszen 4 hüvelykes képátlóról beszélünk. Ezúttal hagyományos TFT panelt alkalmaztak, nincs Bravia Engine, viszont van FWVGA (480x854 pixel) felbontás, 16 millió szín és persze kapacitív, multi-touch képernyőről van szó. Betekintési szögben eléggé átlagos, ellenben kiválóan olvasható még közvetlen napfényben is. Bár a beállítások között nem szerepel, a felül lévő szenzorok között fényszabályzó is van, melyhez távolságérzékelő és előlapi kamera tartozik. Köztük lapul meg a hangszóró, aminek hangerejével meg voltam elégedve, nem úgy a minőségével, remélhetőleg ezen javítanak majd szoftveresen. Egészen alulra szorultak a kezelőgombok, melyekből most négy van, a lassan eltűnőben lévő kereső billentyű itt még felbukkan. Emiatt kissé kicsik lettek, ráadásul nincsenek megvilágítva sem.

[+]

A hátlap szépen domborított, nagyobbrészt a fényes fekete felület uralja. Ezt egy Sony Ericsson logó, egy Xperia felirat és a kamera lencséje, valamit a mellette lévő LED bontja meg. Egy apró lyukat is felfedezhetünk, ami alatt egy másodlagos mikrofon lakik. Hívás közben ezzel aktív zajszűrést valósít meg, tehát zajos helyen is jól hallanak minket. Kár, hogy körömmel kell lefeszegetni, ha arra van szükség, ugyanakkor teljesen stabilan, nyöszörgésektől mentesen illeszkedik a helyére.

[+]

Az oldalsó részekből az alja hanyagolható, itt semmi sincs (jó, a nyakakasztó, de ki veszi ezt nyakba?), míg felül a kissé aprócska bekapcsoló található, amibe egy állapotjelző LED-et is belepréseltek. A baloldali térfélen találkozunk a szabványos microUSB és 3,5 mm-es audio csatlakozásokkal. Jobb oldalt két jókora billentyűre leszünk figyelmesek, ezek a PSP üzemmódhoz valók. Ezeknek esett áldozatul a középre szorult hangerőszabályzó, ami formája, mérete és elhelyezése miatt nehezen kezelhető.

Hardver, operációs rendszer

A 2011-es év a kétmagos mobilokról fog szólni, bár a piacon jelenleg csupán két ilyen készülék kapható (az LG Optimus 2X és a Motorola Atrix egyaránt volt nálunk). A Sony Ericsson viszont egyelőre nem kíván erre az útra lépni és a jelenlegi csúcsmodell, az Arc hardverét kapta meg a Play is. Konkrétumokban ez egy 1 GHz-es Qualcomm MSM8255 típusú processzort, egy Adreno 205 3D gyorsítót és 512 MB RAM-ot jelent. Bizonyára vannak, akiknek a kétmagos szóra felpörög a pulzusuk, ám nyugodtan mondhatom, nincs miért szégyenkeznie a Play-nek.

Főleg azért sem, mert akárcsak az Arc-on, úgy ezen is az Android Gingerbread (egészen pontosan 2.3.2-es) verziója fut. Végre a Sony Ericsson összekapta magát és a frissítésekkel való „szenvedés” helyett az aktuálisan legfrissebb rendszerrel adja ki a készülékeit. Márpedig ez az Android remekül érzi magát ezen a hardveren. Gyors, apró akadások csak elvétve fordulnak elő, és akkor még tegyük hozzá, hogy egyelőre maga az Android sem támogatja a kétmagos megoldásokat, tehát hardveres oldalról kissé túlszaladtak. A szoftver kvázi az Arc-éval egyezik meg, teljesen ugyanaz a felület, funkciók, kezelés, a PlayStation dolgokról meg majd kicsit hátrébb írok.

A főképernyő öt oldalból áll, ezekre lehet kiszórni a különféle parancsikonokat és widgeteket, illetve az alsó menüsáv szélső négy eleme is cserélhető, mappákat is létrehozhatunk. A főmenü oldalra lapozható, az ikonok sorrendje több szempont szerint, illetve egyedileg is meghatározható. Nem nagyon szólnék sokat az alapfunkciókról, mint a telefonkönyv, az üzenet és e-mail, illetve a naptár, hiszen ezekben semmi extra nincs a megszokotthoz képest, ellenben tökéletesen ellátják a feladatukat. A névjegyzékben van lehetőség a Facebook összekapcsolásra, a szövegbevitelhez pedig mind álló, mind fekvő képernyőnél teljes QWERTY virtuális gombsor áll rendelkezésre.

Adatkommunikáció, internet

A hagyományos okostelefon elvárásoknak is elég jól megfelel a Play, és ez alól az adatkommunikáció sem kivétel. Négysávos GSM és kétsávos 3G modul van benne, ezekkel GPRS, EDGE, 3G és HSPA szabványokat támogat, tehát a sebességgel biztosan nem lesz gond. Alternatívaként használhatjuk a WiFi-t, ami 802.11b/g/n típusú, ráadásul hotspot és DLNA üzemmódja is van. Egyébként a készülék mobilinternetét USB-n is megoszthatjuk. Számítógéphez a microUSB, másik mobilhoz a Bluetooth segít kapcsolódni, ez utóbbi 2.1-es és sztereó. A memóriakártya háttértárként csatlakoztatható, közben az akkumulátor is töltődik.

Jól ismerjük már az Android gyári böngészőjét, itt sem okoz csalódást. Szépen teszi a dolgát, több ablakot kezel, flasht megjeleníti, gyors és egyszerű. Aki mást szeretne, annak bőven akad alternatíva a Marketen. Kapunk egy OfficeSuite dokumentumkezelőt, ezzel olvasásra, illetve licenc vásárlása esetén szerkesztésre is van lehetőség. A PlayNow zeneáruházat se kell bemutatni, a Sony Ericsson készülékeknek régóta tartozéka. Nem sok értelmét látom a Postcard szoftvernek, ahol a mobillal készített fotót van lehetőségünk valódi képeslapként elküldeni, persze pénzért (az első ingyenes).

Az előírásoknak és elvárásoknak megfelelően a Play-ben GPS-vevő is van, melyet alaphelyzetben a Google Maps tud kihasználni. A legújabb verzióban 3D megjelenítés, épületrajzok és iránytű szerinti térképforgatás is található. Egy kicsit sokáig tart az első pozícionálás, ám utána már jól használható. Már nem kapjuk meg a WisePilot nevű szoftvert, ami nem is baj, mert számos, sokkal jobb navigációs megoldást találunk Androidra.

Multimédia

Mivel mégiscsak játékra hegyezett mobilról van szó, így logikus volt, hogy az Arc spéci 8 megapixeles kameráját nem teszik át ebbe. Helyette egy 5 megapixeles szenzort tettek az optika mögé, szerencsére a LED megmaradt, ahogy az autofókusz se hiányzik. Nagy meglepetés ért viszont a kamerát elindítva, ugyanis a totál alap Android felület fogadott. Ez egyrészt elég csúnya a menü többi részéhez képest, illetve beállítási lehetőségekben is igen szerény a felhozatal. Állítható a felbontás és a minőség, van fehéregyensúly, időzítő, expozíció, effektusok, témamódok, geotagging és ezzel ki is fújt. Aki szeretné, az előlapi kamerával is fotózhat.

Amikor megnéztem a képeket, újabb meglepetés ért, ezúttal viszont pozitívan. Azt gondoltam, hogy a korábbi tapasztalatokból ítélve a kamerára nem fordítanak kellő figyelmet, lévén itt a játék a fontos. Nos, ez nem így lett, az elkészült fotók, ha nem is rendkívüliek, de egészen kellemesek. A legnagyobb ellenség a bemozdulás, mivel dedikált gomb nincs, az exponálás pedig gyors, de az exponálás kicsit késik. Ezzel együtt a színek jók, kromatikus abberáció sincs, zaj sincs sok, makróban pedig nagyon jól teljesít. No azért nem kell hasra esni, mert pl. az égbolt remekül kiég, ahogyan az erősebb fény-árnyék viszonyokat se kezeli túl jól. Ettől viszont még egészen normális a végeredmény. Videózásban viszont nem sok rossz szavunk lehet (jó, egy folyamatos fókusz még elférhetett volna), a stabilan 30 fps sebességű WVGA (800x480 pixel) felvételt IDE kattintva lehet megnézni.

Zenében korábban is erős volt a márka, a Play sem hanyagolja a témát. A lejátszó új külsőt kapott, de ugyanúgy előadók és albumok szerint tudunk keresni a számok között. Látjuk az albumképet, azonban ismétlés nincs, véletlen lejátszás pedig csak az összes zene között választható. A gyári füles agybadugós kivitelű, hangzása kellemes, viszont a gyári hangszínekből az alapbeállítás tűnt a legjobbnak. Persze akinek akár a szoftver, akár a füles nem jön be, a szabad választás lehetősége adott. Kissé fájó viszont a rádió hiánya, ezt sajnos nem tudjuk szoftveresen pótolni. Van viszont TrackID, tehát többé nincs ismeretlen szám a rádióban vagy bárhol máshol.

Playstation játékok

Elérkeztünk hát a legizgalmasabb részhez, a Play ugyanis az első, hivatalosan is PlayStation minősítésű készülék (ebből következik, hogy később újabbak érkeznek, köztük állítólag a Sony tabletje). Ennek legékesebb bizonyítéka pedig, hogy megkapta a valódi PlayStation konzolokról ismert gombokat. Nyilván aki játszott már PlayStation-nel, az tudja, mi micsoda, a többiek kedvéért nézzük azért végig. Ha szétcsúsztatjuk, akkor kétszer négy gombcsoportot látunk. A baloldaliak iránygombok, a jobb oldaliaknál pedig játéktól függően változik a funkciójuk, illetve menüben az X mindig a belépés, a O pedig a kilépés. Aztán ott van az oldalára szerelt két nagy billentyű (amik ilyenkor a kijelző mögé, pontosan a mutatóujjunkhoz kerülnek), ezek az R és L funkcióját látják el, szintén játéktól függő a hatásuk. Középen látunk két kör alakú részt, ezek a joystickon megszokott „gombákat” helyettesítik, mégpedig érintős formában. Ezeknek is az irányítás a feladatuk, de játéktól függ, hogy működnek-e.

[+]

A Play gyárilag négy, teljes értékű játékkal érkezik: FIFA11, Star Battalion, Bruce Lee és Sims 3. Ha széttoljuk a készüléket, akkor egyből az Xperia Play menüben találjuk magunkat, innen tudjuk indítani a fenti négy, illetve a később feltelepített további játékokat. A játékok több helyről szerezhetők be. Az Xperia Play menüben folyamatosan frissülő listát látunk az elérhető programokról. Innen vagy a Marketre vagy a kiadó saját oldalára jutunk, ahol megkezdhetjük a letöltést. Illetve csak kezdenénk, mert ugye nyilván fizetni is kell érte, ám ez a Marketen jelenleg nekünk nem lehetséges (hivatalosan). Ilyenkor hibaüzenetet kapunk, hogy a játék nem található, de a hírek szerint ez hamarosan megoldódik és elindul nálunk is a fizetős rész, onnantól meg nem lesz gond. Ha a kiadó honlapjára megyünk, ott már nyilván nem gond a pénz, a letöltés előtt azonban mindenképp érdemes WiFi hálózatra csatlakozni. Jómagam csillogó szemekkel vettem észre, hogy ingyen elérhető az Asphalt 6 HD teljes verziója, úgyhogy gyorsan leszedtem és a lentebb lévő videóban is ezzel játszom.

A program a belső memóriából nem sok helyet kér, ám a kártyán már közel 500 megabájtot(!) foglal, és a többi játék is eszi a helyet, úgyhogy a 8 GB-os gyári kártya gyorsan szűkös lehet. Van még egy hely, ahol játékba botlunk, ez a PlayStation Pocket, ahol PS1 játékokkal nosztalgiázhatunk. Gyárilag a legendás Crash Bandicoot található itt, ez 4:3 képarányban fut, de rendkívül szórakoztató. Sajnos itt sem tudunk jelenleg további programokat letölteni, ennek megváltoztatása viszont már a Sony Ericsson feladata. És hogy milyen játszani a Play-jel? Nagyon jó, főleg, aki jobban ismeri a PS konzolokat, hiszen ügyeltek rá, hogy a fogás szinte azonos legyen a joystickéval. A belső, érintős felület mindenképp megszokást igényel, viszont ezeket nem minden játék használja vagy a bal szélső iránygombokkal helyettesíthetők. Ráadásul minden előzetes félelem ellenére a Play egyáltalán nem lassú, a játékoknál sem tapasztasztaltam akadásokat, az Asphalt 6 is gyorsan betöltődött és hibátlanul futott. Ez optimalizáció kérdése, de ha a Sony Ericsson odafigyel a kiadókra és a szoftverekre, akkor ezzel a későbbiekben sem lesz probléma.

Üzemidő, összegzés

A Play hátlapját leszedni nem épp körömkímélő feladat, alatta pedig egy 1500 mAh-s lítium akkut találunk. Meglepő, de egészen jól bírja a strapát. Ha valaki nem kattan rá a játékokra, akkor akár 2 nap is kihozható belőle. A Mobile Meeting napján alaposan megstrapálták, közben telefonként is használtam kicsit, némi netezés, e-mail, ennek ellenére csak késő este jelezte, hogy most már szeretne egy kicsit feltöltődni. Az nem kérdés, hogy órákig tartó játszással gyorsan két vállra lehet fektetni, de egy PSP se bírja napokig és azzal nem telefonál az ember.

[+]

Sokakkal egyetemben én is nagyon vártam a Play-t, hiszen ez a készülék egy abszolút üde színfolt a mostani kínálatban. Ráadásul a játékkonzol és a mobiltelefon integrálása ezúttal jól sikerül, konkrétan sokkal-sokkal jobban, mint annak idején a Nokiánál. Nyilván kellett ehhez a Sony szakértelme a konzolok terén, de most úgy néz ki, a mérnökök tényleg jól összedolgoztak. Ráadásul a Play emellett egy teljesen jó okostelefon is. A legfrissebb Android, gyors és stabil működés, multimédiával sincs különösebb baj, még az akku is egész jól bírja. Vannak azért kompromisszumok, mint a vastagság, a súly és talán ezt a fényes burkolatot is mellőzhették volna (hogy fog ez kinézni 1-2 óra izzasztó játék után...), azonban így is azt mondhatom, a Sony Ericsson megcsinálta. Merész lépés volt, sok év eltelt a N-Gage óta, de ez most nagyon kellett a gyártónak, aki úgy néz ki, egyre inkább visszatalál a helyes útra, aminek a felhasználók bizony joggal örülhetnek. Ezt az élményt már csak egyetlen dolog tudja elrontani, ez pedig az ára. Nos, nálunk ugye a fizetős Market megjelenéséig biztosan nem lesz hivatalosan kapható a Play. Ráadásul a közelmúltban történt japán természeti katasztrófa komolyan érinti a Sony Ericssont, kapacitás gondokat okozva. Igen, a (cikk írásakor) kártyafüggetlenül 140 ezer forintos ár bizony nem kevés. Okostelefonként sok, hiszen akár házon belül az Arc, akár más modellek többet nyújtanak kevesebbért. Azonban ez egy játékgép is, és ebben olyan jó, mint telefonkként. Ha a gyártás helyreáll, a hivatalos hazai bevezetés megtörténik, esetleg még szolgáltatónál is felbukkan a Play, akkor nem sok akadály állhat az útjába. Nincs konkurense, ráadásul tényleg jó készülék, így leginkább az ára miatt nem kapja meg az Ajánlott plecsnit, de egy nagyon erős Tetszik jár neki. Most már elmondható: Android is ready to play, Xperia Play!

Sony Ericsson Xperia Play

Rusi

A Sony Ericsson Xperia Play-t az XXL GSM biztosította.
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 18.
On-line a www.xxlgsm.hu címen.

A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Sony Ericsson Xperia Play

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS
	Méret	119 x 62 x 16 milliméter
	Tömeg	175 gramm
	Színvariációk	fekete, fehér
	Kijelző
	Kijelző átlója	4 hüvelyk
	Kijelző felbontása	480 x 854 pixel
	Kijelző típusa	Kapacitív, multi-touch TFT érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Memória	512 MB RAM / 512 MB ROM
	Memória bővíthetősége	microSDHC (32 GB-ig)
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 900/2100 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van / van / van
	IrDA / Bluetooth	nincs / 2.1 (A2DP)
	WiFi	802.11 b/g/n
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / nincs
	GPS vevő	van
	Alapfunkciók
	Profilok	csak néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	nincs
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 2.3
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	PlayStation (gyárilag 4 db)
	Valutakonverter	nincs
	Extra szoftverek
	Multimédia
	Fő kamera	5 megapixeles, autofókuszos, LED villanó
	Másodlagos kamera	van
	Videófelvétel	van (800 x 480 pixel)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van (csak gyári)
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	1500 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	425 óra (2G) / 413 óra (3G)
	Beszélgetési idő	8 óra 25 perc (2G) / 6 óra 25 perc (3G)
	Egyebek
	3,5 mm-es audio kimenet, PlayStation játékvezérlő gombok