Bevezető, tartozékok

Mint azt rendszeres olvasóink bizonyára tudják, a február a Mobilaréna stábja számára egy barcelonai utazást jelent, ugyanis a tél vége felé közeledbe minden évben a katalán fővárosban rendezik meg a világ legnagyobb mobiltelefonos szakkiállítását, a Mobile World Congress-t. Ez nyilván jó hír mind nekünk, mint a tisztelt publikumnak, hiszen kint tartózkodásunk alatt rengeteg újdonságról tudunk híreket és cikkeket írni. Egy szempontból mégis rossz: a Mobilaréna nem maradhat tesztek nélkül, Európába másik felén, a reggeltől estig tartó hajtásban elég nehéz cikket írni. Főleg, ha a tesztkészüléket indulás előtt egy nappal kapja meg az ember, tehát nem tud előre dolgozni.

A Sony Ericsson Vivaz tesztpéldányát tehát pont a legrosszabb időszakban kaptam meg (bár az, hogy ilyen korán hozzájutottam, önmagában nagyon is örömteli), és mivel a barcelonai kiállítás alatt abszolút nem tudtam vele foglalkozni, minden idők egyik legtovább íródott mobilarénás tesztjét sikerült most az asztalra letennem, tehát így tessék olvasni! Persze maga a készülék amúgy is megérdemli az alaposságot, mivel nem egy hétköznapi tucatmobilról van szó. Ez ugyanis minden idők legkisebb érintőkijelzős Symbian S60-ra épülő telefonja, ráadásul ezt a címet még jó ideig nem fogja senki elvenni tőle, mivel a jelek szerint az elkövetkezendő hónapokban egy gyártó sem fog ilyen operációs rendszerre épülő készüléket piacra dobni.

[+]

A készülék doboza pont olyan, mint amilyen az összes Sony Ericssoné, ami persze abszolút nem baj, ezt csak azért írtam le, hogy mindenki el tudja képzelni. A színvilág itt a lilás-rózsaszínre épül, hogy miért, arról gőzöm nincs, mivel maga a készülék fekete és kék színekben pompázik, ez az enyhén feminin és T-Mobile-os beütésű doboz tehát egy elég nagy baklövés, de ez kevésbé lényeges. Fontosak viszont a tartozékok, de itt sem vagyunk elkényeztetve, ugyanis mindössze egy hálózati töltőfejet, egy USB-kábelt és egy teljesen hétköznapi kinézetű sztereó headsetet kapunk, semmi Walkman vagy zeneiség — igaz, ez alapvetően nem is egy zenei modell, hanem egy fotós-videós.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!