Bevezető

Eléggé jellemző a Sony Ericsson csúcskészülékeire, hogy a bejelentésük után még jó pár hónapot kell várnunk piacra kerülésükre. Ezúttal azonban akár megértőek is lehetünk, hiszen a kissé gyengélkedő gyártó tavaly november 3-án mutatta be az Xperia X10-et, tehát szűk fél év alatt sikerült olyan szintre kalapálniuk az első Android rendszerű telefonjukat, hogy azzal már ki mertek lépni a piacra.

[+]

Ráadásul megpróbálták nagyon odatenni magukat: a Sony Ericsson az X10-zel térhet vissza abba a szegmensbe, ahová a P800-P1 vonal óta próbál visszamászni: a komolyan vehető okostelefonok frontjára. Persze próbálkoztak ők G700-zal, G900-zal, de ezeket talán jobb örökre elfeledni, aztán jött az X1 és az X2, mindkettőt kiröhögte a piac, alig produkált értékelhető eladást vele a cég.

[+]

Mintha mindig lemaradtak volna egy fordulóval. Akkor próbálták nyomni a UIQ platformot, mielőtt az megdöglött volna (ez volt a G700 / G900), aztán átnyergeltek Windows-ra (X1, X2), miközben már lehetett tudni, hogy az sem a leginnovatívabb irány, úgyhogy beleugrottak a Symbian S60 érintős vonalába is kicsit (Satio, Vivaz), ami megint csak átgondolatlannak tűnik, hiszen ez a platform is éppen csak lélegzik, jön hamarosan az új, úgyhogy végül kikötöttek ott, ahol kezdeni kellett volna: jött az Android.

[+]

Nem is tudom, talán még neki lehetne futni saját OS gyártásának is, mint a Palm, a Samsung, vagy az új hírek szerint a HTC. De most inkább örömködjünk, mert Android rendszer körül talán a Sony Ericsson is képes valami normális gépet építeni, ráadásul meglepően komolyan vették a dolgot. Nincs kizárva, hogy túl komolyan, de ez a következő oldalakon ki fog derülni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!