Előszó, tartozékok

A Samsung Omnia véleményem szerint minden idők egyik legérdekesebb készüléke. A nevet a hazai mobilfelhasználók is jól ismerik, mivel a készülék Magyarországon is nagyon erős marketingtámogatást kapott, arról nem is beszélve, hogy a szolgáltatók kínálatában is elérhető volt, ami úgy általában nem jellemző a felsőkategóriás Windows Mobile alapú készülékekre. Az Omniát az iPhone nagy ellenfeleként reklámozták, de a helyzet az, hogy köze sincs ahhoz a vonalhoz, amit az Apple készüléke képvisel — emiatt sok ember csalódott benne, függetlenül attól, hogy az Omnia a kategóriáján belül egy kiváló készülék.

Ugyanis kiváló, technikai paraméterei tekintetében a mai napig megállja a helyét. A probléma és a kényelmetlenségek forrása nem is a tudásában, hanem az operációs rendszerében keresendő; Windows Mobile Professional. Pár éve még nagyon jól hangzott ez a név, ma már inkább csak a kütyümániások szeme csillan fel a hallatán, a piac ugyanis megváltozott, minden nagyobb gyártó rendelkezik érintőkijelzőre optimalizált operációs rendszerrel, a kulcsszó pedig nem a tudás és a bővíthetőség, hanem a kezelhetőség és a felhasználói élmény — utóbbi kettőben pedig nagyon gyenge a Microsoft részéről elhanyagolt Windows Mobile, függetlenül attól, hogy szoftveres támogatottsága a legjobb a piacon. Az Omnia tehát egy kiváló Windows Mobile alapú PDA-kombókészülék volt, de mainstream készüléknek semmiképp nem nevezhető, legalábbis az én véleményem szerint. A név viszont ismert, az emberek fejében pozitív kép él a készülékről, nem csoda hát, hogy a Samsung egy év elteltével ismét leporolta, az eredmény pedig az i8000 Omnia II lett — ismét Windows Mobile-lal.

[+]

Az XXL GSM-től kapott tesztpéldány egy közepes méretű, nem különösebben látványos kinézetű dobozban érkezett, mely magán a készüléken kívül hálózati töltőt, adatkábelt, két részből álló fülhallgatót, egy tokot, valamint egy 1 GB-os microSD kártyán helyetfoglaló AGIS Navfone Plus navigációs szoftvert rejtett. A tokkal kapcsolatban mindenképp megjegyezném, hogy bár szép, kissé sérülékenynek tűnik, a "fülei" (a tetején a két rész, ami oldalt nincs összevarrva) ugyanis hajlamosak meggyűrődni, ha zsebre rakjuk, ami valószínűleg hosszú távon nem tesz jót neki. Viszont szépnek tényleg nagyon szép.

Külső

Az eredeti Omnia sem volt egy kis készülék, az utód viszont még annál is nagyobb lett: tömege 129 gramm, kiterjedése 118 x 59,6 x 11,9 milliméter, az i900-nál tehát súlyosabb, magasabb, szélesebb, viszont kicsit keskenyebb. A dizájn megtévesztő, az eszközről joggal gondolhatnánk, hogy a Jet, nem pedig az Omnia rokona, mivel teljesen úgy néz ki, mint a Samsung nemrég bemutatott TouchWiz alapú készüléke. Az anyaghasználat az előbb elmondottakból adódóan nem hoz újdonságot, az Omnia II közepes minőségű, az ujjlenyomatokat nagy előszeretettel gyűjtő, fröccsöntött plasztikból van, ami véleményem szerint túl gagyi egy ilyen kaliberű masinához, arról nem is beszélve, hogy elegánsnak sem mondható. Az összeszerelés minőségével nincs baj.

[+]

A méretbeli növekedés oka, hogy a kijelzőt egy minden szempontból nagyobb és jobb panelre cserélte a gyártó, nagyon okosan, mivel az elődnek ez volt a leggyakrabban kritizált tulajdonsága. A 3,2 hüvelykes, 240 x 400 pixeles TFT panel helyén most egy 3,7 hüvelykes, 480 x 800 pixeles AMOLED megjelenítő üldögél, az egyetlen változatlan tulajdonság, hogy még mindig rezisztív — a Windows Mobile miatt ez valószínűleg követelmény, ugyanakkor nehezíti az ujjal való használatot. A panel képminősége kiváló, a színek gyönyörűek, a napfényben való olvashatósággal sincs baj, ez tehát egy komoly előrelépés az i900-hoz képest. Az előlap tetején a telefonhangszórót, a fényérzékelőt és a videótelefonáláshoz használatos másodlagos kamerát használhatjuk, alul három gomb található, a két híváskezelő egy szép, de borzalmas gombot fog közre, mely bár d-padnak néz ki, nem az. Ezzel kapcsolatban még fogok bosszankodni egy keveset.

[+]

A hátlap egy kicsit visszafogottabb, mint a Jeté, mivel az extravagánsnak mondható piros csíkok eltűntek, maradt tehát a fekete szín. A bal felső sarokban találjuk az 5 megapixeles, autofókuszos kamerát és az ahhoz tartozó dupla ledes villanót, a bal alsó szegletbe pedig a kihangosító hangszórója került. A hátlap pattintós módszerrel rögzül, ami nem nevezhető az igényesség csúcsának, az előd csúsztatós-pattintós megoldásánál valószínűleg időtállóbb. A microSD bővítősín a hátlap alatt található, a kártyacseréhez az akkumulátort nem kell kivennünk.

A masina tetejét megnézve mosolyra húzódhat a szánk, hiszem eltűnt a Samsung egyedi töltőcsatlakozója, a "helyén" két szabványos nyílás tátong: egy microUSB csatlakozó és egy 3,5 milliméteres fülhallgatókimenet. Az elődnél ez is egy sokszor kifogásolt rész volt, örömteli tehát, hogy a Samsung észrevette a felhasználói igényeket és lépett. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a készülék akkmulátora számítógépre csatlakoztatva is töltődik.

Baloldalt a hangerőszabályzó gombpárost találjuk, alul a hátlap lepattintásához szükséges vájat árválkodik. Jobb oldalra három gomb került, a felső a képernyőzárat kezeli, az alsóval fotózni tudunk, a középső pedig egy szabadon konfigurálható gomb, mely alapból az OK funkcióját látja el, ha pedig nyomva tartjuk, elindítja a jól ismert kockát. Jaj nekünk!

Hardver, operációs rendszer

A készüléken tehát Windows Mobile 6.1 Professional operációs rendszer fut, melyet valószínűleg tudunk majd bővíteni 6.5-re — a fejlesztés alatt publikált képernyőfotókon ugyanis az volt látható. A processzor egy dedikált videógyorsítóval rendelkező 800 MHz-es Samsung S3C6410, a RAM mérete 256 MB, a háttértár pedig modelltől függően 2/8/16 GB-os. Az ismeretlen méretű ROM-ból a felhasználók 99 MB-tal gazdálkodhatnak.

A hátlap gyűjti az ujjlenyomatokat

A készüléken a Samsung TouchWiz felülete fut, melyről részletesen a következő oldalon lehet majd olvasni, a sebesség szempontjából viszont már itt fontos, hogy említést tegyek róla. A felület ugyanis elég lassú, kissé visszafogja az amúgy bivalyerős hardvert, viszont szerencsére kikapcsolható, amitől egyszerűen megtáltosodik a gép. A widgetkezelő Today plug-in szintén nem a gyorsaságáról híres (bár ezt egy Samsungnál szinte már felesleges is leírni, lassan ugyanis kezdünk hozzászokni), de a TouchWiz kilövése után ezt is ki lehet kapcsolni, így az egyetlen lassú rész a képernyőzárat feloldó képernyő marad, de ezt azért túl lehet élni.

A WVGA kijelző miatt második számú tesztprogramunk, a VsBenchmark nem futott le, a Pocket PC Mark viszont igen, lássuk hát az eredményeket:

A teszteredmények lenyűgözőek. Az első processzorteszt nem hozott világrengető eredményt, mert bár a pontszám majdnem kétszer akkora, mint az első Omniánál, a HTC gépeit nem körözi le. A második számú processzorteszt viszont soha nem látott eredményt hozott, bemutatván, hogy milyen erős is az új CPU. A memóriatesztre kapott pontszám a bűvös ezret nyaldossa, pár kivételesen jó készüléknél ilyet is láthattunk már, a fájlrendszerre kapott 800 pont viszont ismét "világcsúcs", ilyen magas pontszámot még nem láttunk. A grafikus tesztre kapott 100 pontos eredmény kicsit szerénynek mondható — főleg az előd 250 pontjához képest — de nem kell elkeseredni, a Pocket PC Mark a 2D-s képességeket méri, egy ekkora felbontású kijelzőn ez megfelelő.

Felhasználói felület, szoftverek

A készüléken a jól ismert Samsung TouchWiz felhasználói felület fut. Ez szinte teljes egészében elfedi a Windows Mobile alapértelmezett kezelőfelületét, csupán pár al-al-almenüben találkozhatunk szabványos windowsos részekkel, de azok is fekete háttéren, fehér feliratokkal futnak, tehát illeszkednek az dizájnhoz. A programozók ebből a szempontból tehát tökéletes munkát végeztek, azt viszont nem értem, hogy miért kellett ezzel a lassú és ronda felülettel elrontani a készüléket. Könyörgöm, csak körül kéne nézni a konkurencia háza táján, netán érdemes lenne megfizetni egy tipográfust, aki nem hagyná, hogy a feliratokat alapértelmezett betűtípussal írják, hogy mindössze két választható téma legyen, hogy az alapértelmezettben az ikonok ilyen bénán nézzenek ki, vagy hogy a másik témában található látványos ikonok összképét elrontsa az, hogy pár ikont elfelejtettek átrajzolni, azaz maradtak gyári windowsosak. A mélypont mégsem ez, hanem a Samsung által kitalált, majd mindenki által ezerszer jobban lemásolt widgetes rész, ami gyors processzor ide vagy oda, ezúttal is csiga lassúságú és kezelhetetlen. Lapozásnál a legbénább widgeteket is másodpercekig töltögeti a rendszer, egyszerűen nem értem, hogy a könyvjelzőként funkcionáló Facebook widgeten egyáltalán mit lehet tölteni, de a TouchWiz mégis tölt rajta valamit. Annyiban javult ez az egész balgaság, hogy a widgeteket most már nem tudjuk csak úgy mozgatni, rajta kell tartanunk az ujjunkat valamelyiken ahhoz, hogy odébb tudjuk rakni. Ezzel megoldódott az a probléma, hogy lapozás helyett kitoljuk a képernyőről valamelyik gondosan elrendezett widgetet, de a napraforgós/narancsos/zöld füstös háttértértrión azért szintén ideje lenne már túllépni.

Folytatnám az átgondolatlanságból adódó problémák taglalását: a képernyő alatt található kristályos gomb nagyon jól néz ki, de a nem lézető d-pad helyén ül, ezért nem szeretem. Funkciója, hogy a főmenübe és abból ki viszi a felhasználót, illetve elindítja a feladatkezelőt, ha sokáig nyomva tartjuk, ez szép és jó, de könyörgöm, ez egy Windows Mobile alapú készülék! Ha már cezurát nem kapunk a készülékhez (mert nem kapunk), akkor legalább egy nyomorult d-padot kaphattunk volna, mert az tiszta sor, hogy a TouchWiz használatához semelyik nem kell, de az ember alapvetően nem azért vesz efféle masinát, mert a nyomorult TouchWizzel szeretne bajlódni, hanem mert szeretne pár Windows Mobile-ra készített alkalmazást feltenni, melyek sajnos nem rendelkeznek ujjal való használatra optimalizált kezelőfelülettel. Egyszerűen nem értem, hogy miért kellett a dizájn oltárán ilyen mértékben feláldozni a kezelhetőséget, de bosszantani nagyon bosszant.

A főmenü ikonos elrendezésű, négy oldalból áll, mindegyiken háromszor négy darabnak van hely, de sem a harmadik, sem a negyedik oldal nincs tele. Alul található négy darab szoftveres gomb, a baloldali (others) a Samsung szerint kevésbé fontos (tehát főleg alapértelmezett windowsos) programok listáját tartalmazza, plusz ide kerülnek az általunk telepített szoftverek is. Érthetetlen, hogy a pasziánsz kikerült a főmenübe, míg a Bubbe Breaker kénytelen ebben az almenüben kucorogni, de szerencsére az ikonok sorrendjét magunk határozhatjuk meg, az almenüből pedig gond nélkül kirakhatunk programokat a főmenübe, az ottaniakat pedig törölhetjük — összesen egyébként tíz oldalt hozhatunk létre, hely tehát van. A második szoftveres gomb a cube, tehát a kocka: ismerjük már a Jetről, értelmetlen, bénán néz ki, egyszerűen nem tudok mit kezdeni vele. A harmadik egy korrekt kis feladatkezelő, olyan, mint egy grafikus alt+tab kombináció, hasznos. Örömteli, hogy az X gomb hatásköre állítható, a felhasználó választja ki, hogy a programok bezáródjanak, vagy csak a háttérbe menjenek, ha megnyomjuk az ominózus keresztet.

Az alapszoftverek legtöbbje jelentősen át van dolgozva, a naptár sem olyan, mint a Windows Mobile-ban gyárilag, de ez nem is baj, hiszen mint minden, ez is csak a javára változott — gyári csak a feladatlista, a jegyzettömb, a Messenger, a Windows Live és az Office programcsalád maradt, ezzel nincs is baj, de mint említettem, az ikonokat azért illett volna átrajzolni. Extra szoftverekből nincs túl sok, kapunk egy nem Windowsos fájlkezelőt, egy mértékegység-átváltót, digitális képkeretet, a gyárinál egy kicsit fejlettebb (szerintem nehezen használható) képnézegetőt, zenefelismerő szoftvert, videóvágót, videómegosztót (QIK), dobókockajátékot (huhú!), Opera böngészőt, RSS-olvasót.

Íme egy videó a készülék felhasználói felületéről:

Telefonálás, adatkommunikáció, internet

Telefonálás közben semmilyen problémám nem volt, egy kivételtől eltekintve a véletlen gombnyomásokat is sikerült elkerülnöm, mivel a kijelző kikapcsol, ha a készüléket a fülünkhöz emeljük — a távolságérzékelő csodái. A hangminőség hibátlan, a térerő sem ingadozott, ennek ilyennek kell lennie. A telefonkönyv is új fajta, elképesztően gyors és jól lehet használni. Az üzenetkezelő is át lett festve, hibátlannak nem mondható, mivel nem tartalmaz chat-szerű nézetet, az azonos feladótól érkezett üzenetek külön-külön vannak tárolva. Apropó, tárhely: mind névjegyekből, mind üzenetekből a szabad belső memória erejéig tudunk tárolni, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag végtelen számú emberkét és SMS-t tarthatunk a készüléken. E-mail kliens természetesen van, nem jön zavarba sem a hitelesített IMAP szerverektől, sem a csatolt fájloktól. Említésre méltó, hogy a hívásnaplóban külön-külön és egyesített nézetben is megtekinthetjük a fogadott, tárcsázott és elmulasztott hívásokat.

Adatkommunikációs téren nincs oka szégyenkezésre a gépnek: a GSM-modul négynormás (850/900/1800/1900 MHz), UMTS-sávokból hármat támogat (900/1900/2100 MHz), adatátvitelre GPRS-t, EDGE-t, UMTS-t, 7,2 Mbps sebességű HSDPA-t és 5,76 Mbps-os HSUPA-t használhatunk, feltéve, hogy nincs a közelben WiFi hálózat, ha ugyanis van, akkor arra is felmászhatunk. A Bluetooth verziószáma a microUSB csatlakozóéval megegyező (2.0), támogatja a sztereó hangátvitelt.

A billentyűzetkiosztás lehetne átgondoltabb, ez így csak erős közepes

A webet böngészni az Internet Explorerrel vagy az Operával tudjuk, utóbbival érdemes, előbbit ennek megfelelően jól el is dugták a már említett others almenübe. Nem mondom, hogy ez a világ legjobb böngészője, az iPhone Safarija sebességben is megjelenítésben is jobb nála, de a Jeten lévő Samsungos böngészőnél így is ezerszer jobb, bőven a használható szinten belül van, ha valaki nem látott még iPhone-t, az valószínűleg joggal fogja azt gondolni, hogy ennél jobb szoftver mobiltelefonra nincs. Az internetes szolgáltatások kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a készüléken található Windows Live (MSN) kliens, plusz valamilyen szinten támogat pár social-networking oldalt (Facebook, Flickr, Friendster, MySpace, Photobucket, Picasa): azokat böngészni csak az Operában tudjuk, de a képek feltöltésére külön kliensprogramot használhatunk.

Multimédia

A kamera felbontását nem növelték tovább a fejlesztők, maradt tehát az 5 megapixeles képérzékelő, a gyenge fényviszonyok közötti működést viszont már két darab led segíti — az pedig ekkora felbontásnál természetes, hogy autofókuszos megoldásról van szó. A kamerát kezelő szoftver megdöbbentően gyorsan elindul, beállítási lehetőségekben pedig szép kínálattal rendelkezik: az alapvető dolgokon túl piszkálhatjuk az érzékenységet (ISO 100 - ISO 400), a fénymérést (mátrix, középre súlyozott, spot), bekapcsolhatunk WDR-t (szoftveresen megnövelt dinamikatartomány) és szoftveres képstabilizátort is. A legnagyobb elérhető felbontás állóképeknél 2560 x 1920 pixel, videókat 720 x 480-as felbontásban rögzíthetünk 30 képkocka/másodperc sebességgel (bónuszként ott van a 120 képkocka/másodperc sebességű QVGA felbontás).

A képminőség abszolút nem rossz, az Omnia II fotóit közepes zajszint, szép színek, nagy dinamikatartomány és kifejezetten jó vonalélesség jellemzik, beltérben és makró fotózáskor is jól teljesít. Nagyon kellemes minőségűek a készülékkel rögzített videók is, a szép színvisszaadás és a széles dinamikatartomány itt is jól jön — az MPEG4 formátumú tesztvideót ide kattintva lehet elérni.

A zenelejátszó szoftver sajnos elég pocsékra sikerült. Szolgáltatáskínálatát nézve még okés, fut a háttérben, tartalmaz hangszínszabályzót (igaz, csak előre beállított sémák közül válogathatunk), ID3 tagek alapján szűr, megjeleníti az albumborítókat. Utóbbi viszont egy nagyon elrontott rész, ha ugyanis kiválasztunk egy albumot, akkor a számokat megjelenítő listában szintén megjelennek az albumborítók, amik értelemszerűen ugyanúgy néznek ki minden számnál, mivel azok egy albumról vannak — ugyanaz az albumborító egymás alatt tizenötször pedig egyszerűen kiábrándítóan néz ki. A hangerőszabályzás sem jól megoldott, van ugyanis az ötállású Windowsos rendszerhangerő, ami befolyásolja a zenelejátszó hangszintjét is, bár magában a szoftverben található egy tízes skálájú csúszka is — összesen tehát ötven lehetőség van, a gond csak az, hogy ha a Windowsos hangerőt feltekerjük, akkor nem csak a zene lesz hangosabb, hanem minden egyéb pittyenés is, ami zavaró, nagyon zavaró. A hangminőség kihangosítva közepes, a hosszabbítóval ellátott, hallójáratos fülhallgató pedig kifejezetten jól szól — utóbbi csatlakoztatása egyébként szükséges ahhoz, hogy az FM-rádiót el tudjuk indítani.

Elődjéhez hasonlóan az Omnia II is boldogul a DivX tömörítésű videókkal, ráadásul ezúttal már a kijelző adottságai is megvannak egy kellemes hangulatú egérmozizás biztosításához. A képnézegető szoftver viszont nem az igazi, a gyors processzor ellenére is akadozva működik, ráadásul a kezelése sem túl egyértelmű.

GPS, akkumulátor, összegzés

A masinában található GPS-vevő, cellainformációk segítségével gyorsan pozicionál, a jelet stabilan megtartja. A készülékhez kapott navigációs szoftvert nem próbáltam ki, beraktam viszont egy eredeti, 8.3-as verziószámú iGO-t, ami gond nélkül futott a masinán — kár, hogy ezúttal nem ezt kapjuk hozzá gyárilag.

[+]

Az akkumulátor 1500 mAh-s, az AMOLED kijelzővel nagyon jó párost alkot, átlagos használat mellett nálam három napig életben tudta tartani a készüléket, ami jó eredménynek mondható. Ha valaki nagyon-nagyon sokat nyomkodja a készüléket, az is számíthat a kétnapos üzemidőre; meg vagyok elégedve.

A Samsung Omnia II elődjéhez hasonlóan egy kissé felemás készülék. A gyártó úgy tűnik, hogy továbbra is az iPhone-nak szeretne konkurenciát állítani egy Windows Mobile alapú készülékkel, a gond csak az, hogy ez lehetetlen, egész más szegmensben versenyez az Omnia II és az Apple készüléke. A tudással ezúttal sincs baj, a gyártói "butaságokban" is történt előrelépés, ezek közé sorolható a kiváló minőségű, nagy felbontású kijelző, a szabványos adatcsatlakozó és fülhallgatókimenet megléte, hatalmas probléma viszont, hogy a készülékhez nincs ceruza, a d-pad pedig hiányzik róla — én főleg utóbbit hiányoltam. A Jet-design és a fröccsöntött műanyagok szintén rontják az egyébként nagyon is kellemes összhatást.

A Samsung TouchWiz felület Windows Mobile-ba oltása véleményem szerint elég buta ötlet: tiszta sor, hogy a Windows Mobile gyárilag szinte kezelhetetlen, legalábbis azoknak, akik az évek során nem szoktak hozzá, iPhone viszont volt a kezükben. A HTC jól meg is oldotta a dolgot, a Samsung viszont nem tűnik túl következetesnek, bár úgy látszik, hogy a TouchWizzel most belőtték az irányt, de én személy szerint azt kívánom, hogy bár ne tették volna: ez a felület nem méltó sem a Samsunghoz, sem az Omnia névhez, mert lassúcska, nehézkes és sokszor nehezen is használható. Erősen visszafogja az egyébként bivalyerős Omnia II-t, amire szívből remélem, hogy át lehet majd pakolni a HTC TouchFLO-t. Részemről tudása és erős hardvere miatt ajánlott, bár hibái sajnos vannak. Induló ára bruttó 130.000 forint alatt van, tehát olcsóbb, mint a HTC Touch HD.

Samsung i8000 Omnia II

Bocha

A Samsung i8000 Omnia II-t az XXL GSM biztosította. A készülék megvásárolható:
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 18.
On-line a www.xxlgsm.hu címen.

A készülék tesztelésekor használt iGO navigációs szoftvert a SpeedShop-tól kaptuk, köszönjük!

A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Samsung i8000 Omnia II
	Általános
	Technológia	GSM/UMTS
	Méret	118 x 59,6 x 11,9 milliméter
	Tömeg	129 gramm
	Színvariációk	fekete, fehér
	Kijelző
	Kijelző átlója	3,7 hüvelyk
	Kijelző felbontása	480 x 800 pixel
	Kijelző típusa	AMOLED, rezisztív érintőpanel
	Színárnyalatok száma	65536
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória / max. MMS méret	dinamikus / ?
	Belső memória	99 MB belső tárhely 2/8/16 GB multimédiás tárhely (modelltől függ)
	Memória bővíthetősége	microSD (SDHC-kompatibilis)
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 UMTS 900/1900/2100 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van / 7,2 Mbps / 5,76 Mbps
	IrDA / Bluetooth	nincs / 2.0 (A2DP is)
	WiFi	802.11b/g
	USB	2.0 (microUSB)
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van (A-GPS is)
	Alapfunkciók
	Profilok	vannak
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	nincs / nincs
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van, kikapcsolva is
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Windows Mobile 6.1 Professional + Samsung TouchWiz UI
	Processzor	800 MHz-es Samsung S3C6410
	WAP / HTML böngésző	van / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	vannak
	Valutakonverter	van
	Extra szoftverek	widgetek, office programcsalád, zenefelismerő, QIK
	Multimédia
	Fő kamera	5 megapixeles, autofókuszos
	Másodlagos kamera	VGA felbontású
	Videófelvétel	van (max. 720 x 480 pixeles felbontásban @ 30 fps)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	1500 mAh-s Li-Ion
	Készenléti idő	430 óra
	Beszélgetési idő	10 óra
	Egyebek
	giroszkóp, Media Gate 3D