Bevezető, csomagolás
Zenetelefon. A kifejezést annak idején a Sony Ericsson Walkman szériája hozta létre, mára pedig kis túlzással azt sem tudjuk, hogy mit takar. Pár (jó pár...) éve ugye még közel sem volt általános dolog az, hogy egy telefonnal érdemben zenét lehetett hallgatni, az átlagos készülékek ugyanis sem bővíthető memóriával, sem szabványos fülhallgató kimenettel nem rendelkeztek. Mára azonban más a helyzet, gyakorlatilag már az alsókategória magasabb régióiban is találni zenelejátszásra alkalmas készülékeket. Mitől zenetelefon tehát napjaink zenetelefonja? Talán nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom: semmitől.
Persze ez így túlzás, van ugyanis két dolog, ami megkülönbözteti az efféle masinákat nem muzsikálásra kihegyezett társaitól: dedikált zenegombok és egy jó minőségű fülhallgató. Utóbbi ugye nem épp készülékspecifikus dolog, elvégre ha van 3,5 mm-es jack kimenetünk, akkor minden gond nélkül vásárolhatunk magunknak egy olyan fülest, amilyet csak akarunk, még az is elképzelhető, hogy ár és hangzásvilág szempontjából egyaránt jobban fogunk járni. A zenegombok ellenben készülékspecifikusnak tekinthetők, kérdés viszont, hogy szükség van-e rájuk az aktív készenlét és a háttérben futó lejátszóprogramok világában. Szintén nem spanyolviasz: nincs.
Kijelenthetjük tehát, hogy a zenetelefonok többnyire középkategóriás készülékek, melyekre ráraknak három gombot, adnak hozzájuk egy jó fülest, becsomagolják valami életérzést átadó dobozba, aztán hadd szóljon, szó szerint. Ilyen a Samsung M3510 Beat névre hallgató újdonsága is, amit megspékeltek egy mozgásérzékelővel is, zenéinket tehát elvileg három módon is tudjuk léptetni vagy netán leállítani - hát, azt hiszem ez adja meg a dolog igazi esszenciáját. Dizájnos doboz, benne hálózati töltő, adatkábel, egy két részből álló hallójáratos fülhallgató, valamint egy 1 GB-os memóriakártya - mindez az XXL GSM-től.
Külső
Meg kell hagyni, hogy a Beat egy formás készülék. A Samsung a jól bevált receptet vette elő: candybar kialakítás, vékony készülékház, kis tömeg, megspékelve fiatalos de nem hivalkodó színekkel. Jól tették, a legtöbb felhasználó szívét ugyanis még mindig ezzel lehet megnyerni. Az M3510 mindössze 68 grammot nyom, mérete 109 x 46 x 9,9 mm, tehát az ultra-vékony kategóriába esik. Az anyaghasználat jó, fém borítás persze nincs, a masinát puha, selymes tapintású műanyagból rakták össze, ami biztos fogást és a lehetőségekhez képest minőségi hatást biztosít.
Az előlap tetején az aranyszínű telefonhangszórót találjuk, alatta terpeszkedik a 2 hüvelyk átlójú, 240 x 320 pixel felbontású TFT panel, melynek minőségét nem érheti kritika, szépek a színei és napfényben is olvasható. A körülötte lévő rész tükrös hatású, az egész kócerájt pedig egy színes keret fogja közre - jelen esetben aranyszínű, de létezik lila is. A dolog alsó része zenei gombokba megy át, előre/hátra léptetés és egy play/pause kombó - megmondom őszintén, én nem tudtam ehhez hozzászokni, a több napos tesztidőszak végén is ezeket nyomogattam a szoftveres billentyűk helyett, azok ugyanis az említett gombhármas alatt találhatók, csak úgy, mint az ötirányú navigációs pad, melynek kiválasztógombja indokolatlanul magasan van, ami eléggé megnehezíti a használatot. Alul találjuk a narancssárga háttérvilágítással ellátott numerikus részt, a gombok alapvetően jól használhatók, ugyanakkor furcsa, hogy az egyes billentyűk nem teljesen voltak egy szintben - nem tudom, hogy ez egyedi hiba-e, bár ez tulajdonképpen lényegtelen is, mert a dolog használat közben nem érezhető, csak közelről nézve látható. A masina alja csúcsos, ennek gyakorlati haszna nincs, csak dizájnelem.
A hátlap kifejezetten puritán, ha trendi akarnék lenni, akár minimalista-beütésűnek is mondhatnám. Felül található a 2 megapixeles, fixfókuszos kamera, ennyi. Az alatta lévő rész egy az egyben eltávolítható, alatta találjuk a 800 mAh-s akkumulátort, a SIM-foglalatot és a memóriakártya helyét - kártyacseréhez tehát nem kell kikapcsolnunk a masinát.
Felul egy tökéletes illesztésű fedlap alatt találjuk a 3,5 mm-es jack-kimenetet, jobbra a töltő/headset/adatkábelt csatlakozója és a zenelejátszó gyorsindítógombja került. Alul semmi nincs, bal oldalon pedig a hangerőszabályzó gombpáros árválkodik.
Hirdetés
Menü, szoftverek
Az újdonság sajnos még nem a Luxe-ban található Philips chipsetre épül, jó öreg Swiftes darab, tehát 2G-s és a új architektúrát használó társaihoz képest nagyon lassú. A kinézet persze olyan, mint gyakorlatilag az összes többi Samsung telefonon, a márka barátainak tehát nem fog gondot okozni a kezelése, már ha nem gond az, hogy SMS-írás közben öt betűvel előrébb járok a gépelésben, mint amit a kijelző (pontosabban a rendszer) követni tud.
A készenléti képernyőn nem található gyorsindító sáv, a teljes mértékben testre szabható gyorsmenüt a felfelé gomb megnyomásával érhetjük el. A főmenü rácsos elrendezésű, 3 x 4 ikon lakik benne. Témákból három darab került a készülékre, témaszerkesztő nincs. A szervezőfunkciók semmi újdonságot nem nyújtanak, de ettől függetlenül jól használhatók, a napi, havi és heti nézettel is rendelkező naptárba összesen ezer feljegyzést tárolhatunk, melyeket öt kategóriába sorolhatunk. A hangrögzítő legfeljebb egy órás felvételeket tud rögzíteni, van jegyzettömb, feladatlista, világóra, számológép, képszerkesztő, mértékegység- és valutakonverter, stopper és időzítő.
A masinában található mozgásérzékelő szenzor, aminek legnagyobb hasznát minden bizonnyal a HTC készülékekből már ismert etiquette pause funkciónál látjuk - ez ugye azt jelenti, hogy ha éppen csengő telefonunkat kijelzővel lefelé az asztalra rakjuk, akkor lenémul. A giroszkópot képernyőforgatásra nem használhatjuk, elvileg a zenei funkciók miatt került a gépbe - erről kicsit később -, de játékra is használhatjuk. Három shake and play kategóriás program került a gépre, az egyik a képen is látható dobókockás téma, ennek szökőévente egyszer akár hasznát is vehetjük, ha épp összeülünk társasjátékozni a barátainkkal, de otthon hagyjuk a dobókockát. A másik két alkotást megnézve viszont komolyan nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek: az első a motion beatbox névre hallgat, a lényege, hogy ha a telefont rázzuk, akkor kiad egy előre beállított hangot, ami tényleg nem tudom, hogy mire jó. Gondolom a muzikális beállítottságú, de zenei karriert soha el nem érő tulajok szórakozhatnak vele, de mivel tíz másodperc után valószínűleg ők is rájönnek, hogy ez értelmetlen, a potenciális felhasználók köre csupán a fejlesztőmérnök gyermekeire szűkül, azonban valószínűleg ők is csak akkor fognak ezzel játszani, ha apu nem mutatta meg, hogy más játékok is léteznek. A csúcsot azonban nem is ez, hanem a lottó képviseli, megrázzuk a készüléket, ami kiad hat számot - ezzel tényleg biztos megéri nyerni. Ó, majd elfelejtettem, hogy van hét darab demo játék is a gépen, ha töröljük őket, akkor felszabadítunk körülbelül három megabájtnyi szabad memóriát, szóval amolyan tutorialnak is felfoghatjuk őket.
Telefonálás, adatkommunikáció
A GSM-modul háromnormás (900/1800/1900 MHz), 3G nincs, adatátvitelre tehát GPRS-t vagy EDGE-t használhatunk, ami azért nem mondható valami nagy durranásnak. Pedig akár hihetnénk is, hogy ez valami internetezős dolog, mert a középső gomb nem a menüre, hanem a wapra/internetre visz, ettől még mindig idegbajt lehet kapni. Ennek kapcsán gyorsan megnyugtatnék mindenkit, hogy a másik nagy Samsung-betegség nincs meg a gépben, az M3510 tud egyszerre csörögni és rezegni. A hangminőség hívás közben egyébként kiváló, ez manapság sajnos már pozitívumként fogható fel, pedig alapvető elvárás kéne, hogy legyen...
A telefonkönyvbe 1000 nevet tárolhatunk el, extra mezőkből egészen sok van. Az SMS-memória kapacitása 300 üzenet, az MMS-ek a nagyjából 30 MB méretű belső memóriába kerülnek. Az SMS-írás milyenségéről már panaszkodtam pár oldallal ezelőtt, a bevitel dög lassú, tény, hogy elég gyorsan gépelek, de ettől függetlenül túlzásnak érzem, hogy karakterekkel előrébb jártam a szövegbevitelben a képernyőn aktuálisan megjelenő karakternél.
A hívásnaplóban egyesítve és szeparált nézetben is megtekinthetjük a fogadott/elmulasztott/tárcsázott hívásokat - azt nem tudni, hogy hányat tárol el belőlük a gép, a tárcsázottakat megszámoltam, 38-ig jutottam, a bűvös szám tehát minden bizonnyal 50, ami bőségesen elegendő. Éles váltás, mivel két bekezdéssel feljebb elfelejtettem megemlíteni: Bluetooth is van, méghozzá 2.0-s, sztereó átvitelt is támogató változat. Fontos továbbá, hogy számítógépre kötve a masina csak modemként tud viselkedni, Mass Storage eszközként (tehát kvázi kártyaolvasóként) nem, ami a fájlok átpakolását finoman szólva is megnehezíti - a gyárilag mellékelt Samsungos dologgal bizonyára orvosolható a hiányosság, de én ilyesmivel nem élek, szóval csak sajnálkozni tudok.
Multimédia, zenebona
A kamera 2 megapixeles, fixfókuszos, a legnagyobb elérhető felbontás állóképeknél 1600 x 1200, videóknál 176 x 144 pixel. Beállítási lehetőségekből meglehetősen sok van, piszkálhatjuk a fénymérést (mátrix, szpot, középre súlyozott), a fehéregyensúlyt, a jpeg-tömörítés mértékét, van éjszakai mód, kikapcsolhatjuk a zárhangot, plusz van sorozat és mozaikfelvétel, önkioldó és pár effekt. Marha idegesítő viszont, hogy alapértelmezésben úgy van beállítva a szoftver, hogy a masinát egyenesen tartva csinál normálisnak mondható, 4:3-as képarányú (tehát fekvő) képeket, holott a kijelző ilyenkor erősen álló formátumú. Én persze egyből elforgattam a képet fotózáskor, ennek eredménye lett az alant látható öt darab állókép - egyszerűen érthetetlen.
 |  |  |  |  |  |
A képminőség átlagos, a színvisszaadás vonalélesség jó, a dinamikatartomány viszont kicsi, a zajszint pedig magas. Többet úgy gondolom, hogy fölösleges mondani erről.
Jöjjön a legizgalmasabb és egyben leginkább lényeges dolog: zenelejátszás. Hát kérem, van egy lejátszószoftverünk, ami pont olyan, mint az összes többi Samsung modellben, ebből adódóan pont ugyanazt is tudja. A gyártó annyira sem erőltette meg magát, hogy beledobjon egy normális hangszínszabályzót, az ugyanis továbbra sem teljes értékű, révén pár előre definiált séma közül választhatunk, de egyénieket nem hozhatunk létre. Ezt leszámítva mondjuk nincs különösebben baj a szoftverrel, fut a háttérben, megjeleníti az albumborítókat, kezeli a lejátszási listákat, a számok között pedig szépen tud szűrni ID3 tagek alapján. Fontos továbbá megjegyezni, hogy FM-rádió is van, kiírja az állomások nevét, de ami még fontosabb: tökéletesen teszi a dolgát.
A zenegombokról volt már szó, nézzük, hogy mennyire is használhatók. Van ugye egy gyorsindító a masina oldalán, őt tökéletesen helyettesíti a navigációs gomb, ha ugyanis azt megnyomjuk jobbra, akkor szintén a zenelejátszóba kerülünk - pontosabban nem, mégsem ugyanaz a kettő, a gyorsindító ugyanis mindenek előtt egy zenei menübe visz, ahol választhatunk a lejátszó és a zenefelismerő között, ugyanis olyan is van. Nézzük tovább a gombokat, jöjjön a három dedikált a kijelző alatt. Ezeknek a lejátszó aktív (tehát nem háttérben történő) futásakor nem vesszük hasznát, mivel funkciójukat a numerikus pad is ellátja. Hasonló a helyzet akkor is, ha lekicsinyítjük a szoftvert, a készenléti képernyőről ugyanis szintén tudjuk irányítani a zenét az ötirányú d-paddal. Zsebben szintén nem fogjuk használni a dedikált gombokat, mivel azok működtetéséhez ki kell oldanunk a billentyűzárat - zsebben tehát kis túlzással sehogy sem fogjuk léptetni a számokat, de a hangerőt azért szerencsére így is tudjuk szabályozni. Mikor vesszük tehát hasznát a három dedikált zenei gombnak? Mondjuk SMS-írás közben. Nem ragozom tovább, hogy mennyi értelmük van. Hasonló dolgokat tudok mondani a rázogatós számléptetésről is, mivel egyszerűen képtelen voltam akár egyszer is megcsinálni a csodát. Az nagy ritkán sikerült, hogy két koppintással leállítottam a zenét, a módszer hatékonysága 10% körüli - de ez a rázd jobbra és zenét váltok dolog... életképtelen ötlet, nem értem, hogy miért jön időről-időre elő.
A gyári füles két részből áll, az egyik egy 3,5 mm-es bemenettel ellátott hosszabbító, melybe mikrofont és felvevőgombot is integráltak, tehát kvázi headsetté alakítja a mezei fülhallgatókat. A másik rész egy meglehetősen dizájnos, hallójáratba menő darab, 3,5 mm-es csatival, amit a hosszabbítóba vagy közvetlenül a telefon tetejébe is dughatunk, mert ugye ott is van egy jack-csatlatkozó. Ez egyébként elég mélyen ül, tehát a vaskosabb bedugóval ellátott dolgokat (mondjuk a Hi-Fi fejhallgatókat) minden igyekezetünk ellenére sem tudjuk majd beleerőltetni. A gyári füles egyébként kiváló hangminőségű, ez a kihangosító hangszóróról nem mondható el, de azért alapvetően az is elég jó.
Akkumulátor, összegzés
Az akkumulátor 800 mAh-s, ami már ránézésre is elég szerény. A gyakorlatban viszont annyira nem teljesít rosszul, zenélés nélkül három napig táplálta az M3510-et, pedig sokat beszéltem rajta. Masszív zenehallgatás esetén viszont biztos, hogy naponta kell tölteni.
Összegzés: az M3510 egy csalódás számomra. Ennek oka részben elméleti probléma - nevezetesen azt nem értem, hogy a Samsung miért egy fülhallgatóban, egy külön jack-kimenetben (ami a hosszabbító miatt elég értelmetlen) és három közel használhatatlan zenei gombban látta azt, hogy zenetelefon? Tény, hogy a legtöbb Samsung típusától függetlenül elég korrekt zenelejátszó szoftverrel rendelkezik, de kérem, ha ez így van, akkor nem is kell fejleszteni, csak odabiggyeszteni, hogy Beat? Én inkább egy normális hangszínszabályzónak, netán egy sztereó hangszórópárnak örültem volna, azzal tényleg ki lehetett volna látszani a tömegből. Persze ha elvonatkoztatunk ettől, akkor az M3510 nem egy rossz készülék: telefonként lomhasága ellenére megállja a helyét, a zenét jó minőségben szólaltatja meg, szép, normálisan össze van rakva. Ára jelen pillanatban bruttó 38.000 forint, ajánlani tehát nem tudom, de tetszeni azért tetszett.
 |
| Samsung M3510 |
Bocha
A Samsung M3510-et az XXL GSM biztosította. A készülék megvásárolható:
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 18.
On-line a www.xxlgsm.hu címen.
Specifikáció
| Samsung M3510 | ||
 | Általános | |
| Technológia | GSM | |
| Méret | 109 x 46 x 9,9 mm | |
| Tömeg | 68 gramm | |
| Színvariációk | Fekete (változó színű szegély) | |
| Kijelző | ||
| Kijelző átlója | 2 hüvelyk | |
| Kijelző felbontása | 240 x 320 pixel | |
| Kijelző típusa | TFT | |
| Színárnyalatok száma | 16 millió | |
| Memória | ||
| Telefonkönyv kapacitása | 1000 | |
| SMS memória / max. MMS méret | 300 / 295 KB | |
| Belső memória | 30 MB | |
| Memória bővíthetősége | microSD (1 GB-os kártya a csomagban) | |
| Adatátvitel | ||
| Frekvenciasávok | 900/1800/1900 MHz | |
| GPRS / EDGE | Class 10 (4+1/3+2) / Class 10 (236,8 kbps) | |
| UMTS / HSDPA | nincs / nincs | |
| IrDA / Bluetooth | nincs / 2.0 (A2DP is) | |
| WiFi | nincs | |
| USB | 2.0 | |
| Push-to-talk / RSS | nincs / van | |
| GPS vevő | nincs | |
| Alapfunkciók | ||
| Profilok | vannak | |
| Vibra funkció | van | |
| Kihangosítás | van | |
| Hangtárcsázás / hangvezérlés | nincs / nincs | |
| Hangrögzítés | van | |
| Ébresztés | van, kikapcsolva is | |
| Prediktív szövegbevitel | T9 | |
| Szoftverek | ||
| Platform | Samsung | |
| WAP / HTML böngésző | 2.0 / van | |
| E-mail kliens | van (POP3, IMAP4, hitelesített) | |
| Java | van, MIDP 2.0 | |
| Játékok | demo verziók + három rázogatós | |
| Valutakonverter | nincs | |
| Extra szoftverek | - | |
| Multimédia | ||
| Fő kamera | 2 megapixeles, fixfókuszos | |
| Másodlagos kamera | nincs | |
| Videófelvétel | van (H.264 formátum, 176 x 144 pixel) | |
| Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is | |
| Hangszínszabályzó | van, egyéni sémák nincsenek | |
| FM-rádió | van - RDS | |
| Üzemidő | ||
| Alap akkumulátor | 800 mAh-s Li-Ion | |
| Készenléti idő | 250 óra | |
| Beszélgetési idő | 5 óra | |
| Egyebek | ||
| mozgásérzékelő szenzor | ||
