Hirdetés
Hardver, rendszer, UI
A borítás alatt egy Texas Instruments gyártmányú OMAP4430 lapkakészlet található, a csíkszélessége 45 nanométer. A chipset egy kétmagos, magonként 1 GHz órajelű, ARMv7 utasításkészletű, Cortex-A9 családba tartozó processzort és egy PowerVR SGX540 grafikus gyorsítót tartalmaz, melyek mellett 1 GB kétcsatornás LP-DDR2 RAM található. A belső tárhely mérete 8 GB, melyből mindössze körülbelül 5 és fél GB érhető el a felhasználó számára; bővíteni nem lehet. Bár hardveresen minden adott a folyamatos működéshez, a gyártó mérnökei valamit csúnyán elbaltáztak, a rendszer ugyanis rendesen szaggat. Használat közben egy folyamatos, konstans akadás tapasztalható, függetlenül attól, hogy az ember a főképernyőt lapozza, a böngészőt nyüstöli vagy a névjegyzéket görgeti. A sebességérzet és a lag-faktor az alábbi videón is megtapasztalható.
Teljesítmény-teszt | ||||
---|---|---|---|---|
Benchmark | Panasonic Eluga | HTC One S | Sony Xperia S | Samsung Galaxy S II |
AnTuTu Benchmark | 5386 pont | 7017 pont | 6622 pont | 6084 pont |
Linpack for Android (single) | 42,319 MF. / 1,98 s | 101,863 MF. / 0,82 s | 54,051 MF. / 1,55 s | 57,224 MF. / 1,46 s |
Linpack for Android (multi) | 70,278 MF. / 2,4 s | 177,731 MF. / 0,95 s | 88,539 MF. / 1,91 s | 89,431 MF. / 1,89 s |
Smartbench 2011 Prod. | 3335 pont | 4839 pont | 3569 pont | 2291 pont |
Smartbench 2011 Games | 2828 pont | 2292 pont | 2186 pont | 3684 pont |
Smartbench 2012 Prod. | 2336 pont | 3078 pont | 2045 pont | 2718 pont |
Smartbench 2012 Games | 2432 pont | 3374 pont | 2037 pont | 2085 pont |
Quadrant 2.0 | 1661 pont | 4942 pont | 3122 pont | 3798 pont |
A telefonon az Android rendszer 2.3.5-ös verziója fut, amely egy kissé ódivatúnak számít a hasonszőrű csúcskategóriás gépek között. A drágább szegmensben már egy ideje a jégkrémszendvics a menő, lassan már ciki Gingerbreaddel telepített mobillal jelentkezni a piacon. A Panasonic okostelefonos megítélésének főleg jót tett volna a szoftveres frissesség garantálása, lévén egy, az androidos közegbe éppen betörni készülő gyártóról van szó. A droidos piac pedig különösen update-érzékeny, egy 4.0-val szerelt telefon nagyon jót tett volna a gyártó megítélésének. Elvileg nincs veszve semmi, elvileg a nyár folyamán érkezik az Ice Cream Sandwich, ám az ember szemében mégis ott marad a szálka.
A Panasonic mindenesetre egy saját felhasználói felületet is készített, véleményem szerint bár ne tette volna. Persze tisztában vagyok azzal, a gyártóknak branding okokból fontos a jól megkülönböztethető UI, ám ez jelen esetben inkább csak egy öncélú, a felhasználót semmivel sem segítő megoldást jelent, amit nem tudok szó nélkül hagyni. A felület az RGB paletta szinte összes színét felvonultatja, már-már gagyiba hajló hatást keltve, melyen tovább ront az öszvér ikonkavalkád, mely egyaránt tartalmaz egyedi, Android 3.0-s és 2.3-as képeket is. Mindez némi rossz angolsággal megspékelve, béna minialkalmazásokkal és felesleges menüpontokkal kiegészítve. Utóbbira nagyon jó példa az alkalmazásokat prezentáló felület update alpontja, amely szinte koncepció nélkül listázza a parancsikonokat. Kicsit úgy éreztem, mintha több grafikus csapat is dolgozott volna itt párhuzamosan, míg a gyártó végül szimplán egybegyúrta az eltérő vízióval és színvilággal rendelkező elemeket. Igazából nem is értem a helyzetet: egy ilyen döntést elvileg rengeteg szinten jóvá kell hagyni egy cégnél, és az nem létezik, hogy erre mindenki rábólintott. Az egyedi képernyőzár viszont jópofa, azt meg kell hagyni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!