Bevezető

Azt mondta az összes GSM boltos kontaktunk, hogy nem viszik, nem veszik. Azt mondták, hogy kissé drága. Kissé?! Karácsonykor 200 lepedő volt, most 150. Ez nagyon sok pénzt egy műanyag házba csomagolt 5800-ért. Ja, hogy benne van a "comes with music" szolgáltatás, ami egy évig korlátlan zeneletöltést jelent? És? Ha nem kell, akkor mi van? Miért kell nekem ezt is kifizetnem, amikor csak egy telefont akarok venni?

[+]

Nagy divatja van mostanában ennek a zeneáruházasdinak. Az iTunes nyitotta a sort, a Sony Ericsson pedig a PlayNow Plus nevű okossággal vágott bele a buliba. Az sem hibátlan, de ott nem kell megfizetni a telefonnal együtt. Vagy akarod, vagy nem, te döntesz. Itt nincsen sanszod, ha Nokia X6-ra vágysz (ami számomra mondjuk meglepő, de legyen), akkor nincs mese: akár tetszik, akár nem, a szolgáltatásért is perkálnod kell a telefon megvásárlásával egyidőben. Mert ezért ilyen mocskosul drága.

[+]

Ó, igen. Az X3-mal is ez volt a baj. Az egy év ingyenes letöltés pedig nem olyan, hogy most aztán kiírom CD-re a komplett zeneipart, mivel kódolt fájlok jönnek le, amelyeket csak a telefonon, vagy a készülékhez adott szoftverrel a megfelelő számítógépen tudunk meghallgatni. Másolásvédelem rulez, ami persze érthető, csak talán jobb lenne, ha a felhasználó maga dönthetné el, hogy kell-e neki ilyen szolgáltatás egyáltalán.

[+]

Mindenesetre az XXL GSM-től kapott tesztkészüléket természetesen megvizsgáltuk úgy is, mintha nem tudnánk az árát, mert ettől még lehetett volna jó telefon is.

Tartozékok, külső

A doboz nem túl méretes, ám van benne egy vaskos meglepetés. Akár szó szerint is érthetjük, mert egy igazán durva fejhallgatót csomagoltak a finnek a készülék mellé, távirányítóval és rendes fejpánttal. Próbálgattuk egy iAudio U5-tel, s bizony kiválóan szól. Töltő és adatkábel egészíti ki a listát, aztán pedig ott van maga a készülék.

[+]

Árából következtetve én azt hittem, hogy most kezembe kerül az egyik legkirályabb Nokia, de ez súlyos tévedés volt. A pillekönnyű X6 nem véletlenül ilyen légies, minimális vastagságú plasztik borítja mindenhol, ha még egy hajszálnyival vékonyabb lenne a hátlap, akkor már átláthatnánk rajta. Ez elég lelombozó volt, de azért elővarázsoltam az akkumulátort, betettem a SIM-et, aztán túrtam a dobozt, hogy keressek egy memóriakártyát, de az nincs. Naná, hogy nincs: az X6 nem bővíthető.

[+]

Az élekkel határolt formaterv mondjuk nem ronda, de nem is extravagáns. Alul-felül egy tükröződő piros csík zárja le a fedlapot, eleinte azt hittem, hogy villogni is fognak, de szerencsére nem. A 3,2 inches kijelző felbontása ismert: 360x640 képpont megjelenítésére képes, ám van egy fontos apróság, ami miatt az X6 mégiscsak mutat fejlődést: ebben már kapacitív technológia van. Laikusabb olvasónk kedvéért röviden: a kapacitív kijelző azért nagyon baba, mert az ujjra reagál, finomabb érintésekkel, könnyedebben kezelhető. A rezisztív megjelenítők jellegzetessége, hogy ceruzával való böködésre optimalizálták őket, ha az ujjunkat használjuk, akkor izmosabb érintésekre van szükségünk. Az X6 tehát ebből a szempontból előrelépés.

[+]

Van itt még valami: a specifikáció szerint a kijelző karcálló, amit persze nem próbáltam ki, mert ha mégsem az, akkor az XXL GSM nem a Nokiát fogja megcsapni, hanem engem. A képernyő alatt három gomb lakik (tényleg gom, nem ilyen érintős vackok), a két szélső a híváskezelésre való, a középsővel mászhatunk be a menübe. A telefon tetején sorakoznak a csatlakozók, balról jobbra a bekapcsolás gombja (hopp, ez nem is csatlakozó), majd a régi Nokia töltőbemenet, a 3,5 mm-es jack és az ajtóval védett microUSB helyezkedik el. Nem szeretnék a Nokia fanok lelkébe gázolni, de azért szerintem minimum vérgáz, hogy lehúztam a Motorola töltőről a Samsung Spicát, hogy rádugjam a Nokia X6-ot, de persze nem működik. Furán kezelik a finnek a szabvány fogalmát.

[+]

A kijelző jobb felső sarkában azért lapul még egy kezelőszerv: egy alig látható gombocska hozza elő a menü szinte minden pontján a multimédiás funkciók listáját. Az X6 alja sima, bal oldalon viszont egy széles ajtó várja a SIM kártyát. Kicsit megbillentve a telefont láthatóvá válnak a sztereó hangszórók is. Jobbra költöztek a hangerőt szabályozó gombok és a kamera exponálóbillentyűje, valamint a a kijelzőt lezáró és feloldó csúszka. A hátlap egy egyszerű plasztik, rajta egy rés az 5 megapixeles kamerának, semmi több.

Menü, vas

Az X6 tehát eddig felemás érzéseket kelt. Kijelzője jobb, mint az eddigi Nokia okostelefonokban látottak, de az anyaghasználat már csalódást okoz. A specifikációkat átfutva nem pozitív irányba változik az összkép, a készülékben ugyanis pontosan ugyanaz a vas található meg, mint ami a negyedennyibe sem kerülő 5800-ban dolgozik. Konkrétan egy 434 MHz-en ketyegő ARM11-es processzor van a burkolat alatt, amelyhez 128 MB RAM tartozik. Miután nincs memóriabővítés, ezért a gyári kapacitással próbáltak nagyot alkotni a finnek: az X6-ban 32 gigabájtnyi területen garázdálkodhatunk.

[+]

Ezen a hardveren a Symbian Seris 60 Touch verziója teljesít szolgálatot, nahát, ugyanez van a már említett 5800-ban is: fejlődés zéró. Na, jó, ebben már gyárilag ott van a kinetikus görgetés lehetősége, amely a különböző listákban jól is működik, de a menüben például nem: ahol több ikon van, mint amennyi a kijelzőn elfér, ott az oldalsó csúszkát kell kapirgáljuk. Egy éve még nem biztos, hogy ennyire fintorogtunk volna, de ma mára minden érintőkijelzőre optimalizált mobilos oprendszernek (oké, a gyári Windows nem ér) jobban kitalált kezelőfelülete van.

[+]

A menüben való bóklászás persze ettől még nem bonyolult, sőt, sokakat talán pont azzal tud magához láncolni a Nokia, hogy a Symbian rendszer szinte alig változik, minden megtalálható benne. Persze semmi látványossal nem fogunk találkozni, de sokaknak ez nem hiányzik. Az viszont tény, hogy a mai mezőnyben ez az ARM11-es proci már éppen csak elég, egy-egy jobban sikerült Android rendszerű gép, vagy iPhone használata után feltűnnek már a döccenések a menüpontok megnyitásánál.

A készenléti kijelző névjegysávot, vagy parancssávot tartalmazhat. Esetleg egyiket sem, éljen a puritánság. Ezek testreszabhatóságán túl még a menü színeit változtatható témákkal játszhatunk, s tudom, hogy talán furcsán hangzik pont tőlem, de hiányoznak a widgetek. A főmenüben pont 12 ikon található, nagy, bumfordi, egyértelmű rajzok jelzik az egyes funkciókat. A menü gombot hosszan nyomva a futó alkalmazások listáját érhetjük el.

Alapfunkciók

Az alapfunkciók kapcsán semmi extrát nem fogunk találni. A névjegyzék azt tudja, mint minden S60 Nokiában, korlátlan mennyiségű adat belerámolható, gyors, egyszerű, átlátható. Az üzenetkezelésnél sincs meglepetés, SMS, MMS és email mind jöhet, Exchange támogatás viszont nincsen. A szövegbevitelhez hatalmas gombokból álló virtuális billentyűzetet kapunk, amin kifejezetten jó gépelni legyen szó állított, vagy fektetett nézetről. Utóbbi esetben QWERTY gombsorral találkozhatunk, amely kiválóan működik.

A szervezőfunkciók között a szokásoknak megfelelő, s a legtöbb igényt kielégítő naptárral találkozhatunk, de majdnem minden egyéb jellemző alkalmazás is megvan: számológép (alapfunkciós), szótár, átváltó, jegyzet és ébresztőóra, ám a stopper például nem a repertoár része. Nem szerepel a telefonon olyan program sem, amellyel Office dokumentumokat lehetne nézegetni, egyre inkább úgy fest, hogy az X6 direkt nélkülözi az üzleti életben elvárt funkciókat, s arra hajt, hogy nagyon trendi, nagyon zenemániás, nagyon pénzes fiatalok játékszere legyen.

A telefonra előre telepített programok számunkra totálisan használhatatlanok. A Golden Village nevű okosság ugyanilyen nevű mozik műsorát tölti le a netről (remek, fél óra múlva kezdődik Szingapúrban egy film, ki tart velem?). A Straits Times valami újság, híreket ád, a Zouk pedig partyajánló, de a Könyvtár Klub valamiért nincs benne... A játékok között ott figyel az Asphalt 4, a DJ Mix Tour nevű förtelem, illetve a Spore mobilos verziója, ami igencsak primitív.

Van viszont navigáció, a szokásos Maps program ücsörög a készüléken, egyre jobb a hazai térkép, de a navigáció ezúttal is pénzbe kerül, meg kell vásárolni a licenszeket, addig nem fog karattyolni a gépezet. 30 napos ingyenes időszakot kapunk mindössze ajándékba. Viszont jelet gyorsan talál az X6 és elég stabilan is tartja.

Multimédia

A hátlapon levő 5 megapixeles optika alá odafirkantották a gyárban, hogy Carl Zeiss, de a tapasztalt mobilos az ilyesmire elég lazán legyint, ennyi erővel a mobilarénás pólókra is ráírhatnám, hogy Armani. Az autofókuszos optika tud makró módot, dupla LED vaku is jár hozzá, ami közelre még csak-csak, de egy normál szobát már nem bír megvilágítani. Az elérhető opciók száma megfelel az elvárásoknak, a kereső gyors, a fókuszálást kicsit lassúnak éreztem, de nem vészes.

Az elkészült fotók viszont azok. Jó, minden viszonyítás kérdése, de sok a képzaj és nagyon keményen próbálja elmosni a szoftver a részleteket - ami a képzaj kivételével mindenhol sikerül is. Mindezek ellenére nyilván nem kell szemétbe dobni a kamerát, csak ne higgyük, hogy "ceiszkároly" megváltja a világot. Videót VGA felbontásban, 30 fps-sel vehetünk fel, innen elérhető egy rövidke mozi, bár a körülmények nem voltak épp ideálisak.

A zenei oldal viszont nagyon is korrekt. A lejátszóban van hangszínszabályozó, s bár a felület nem valami csicsás, éppen ettől tökéletesen kezelhető, egyszerű és átlátható. Persze egyetlen gombnyomással már fel is ugorhatunk a zeneáruházba, ahol elvileg ingyenesen töltgethetünk mindenfélét, de a nem magyar garanciás X6-okon, ez egyelőre biztos nem fog működni, a későbbiekről pedig fogalmunk sincs.

A repertoár része az FM-rádió, amihez kell fülest is csatlakoztatni, de utána kellemesen tisztán szól, s nem maradt ki az RDS sem. A készüléken található két hangszóró megdöbbentően jól szól, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy műanyag házat kapott a telefon. Még egy apróság: az X6-hoz lehet kapni TV-out kábelt is.

Adatátvitel, összegzés

Nem vagyok elégedett az adatátviteli képességekkel. A HSDPA 3,6 Mbit/s tempóra képes, HSUPA nincs a támogatott technológiák között, ez kissé égő. A böngésző viszont elég gyors, és végre normálisan lehet görgetni a megjelenített tartalmat is. Egy sereg kliensprogramot kapunk előre telepítve, a legfontosabb talán a korrektül működő Facebook és YouTube alkalmazás. A Bluetooth modul 2.0-s, természetesen sztereó, s nem maradhatott ki a WLAN sem, ami megdöbbentően erőtlenre sikeredett.

Mert az egy dolog, hogy a több megabites itthoni netemet a routerem közbeiktatásával érthetetlenül lassúnak mutatta (sokat kellett várni, túl sokat), de hogy a környéken található, s minden eddigi WLAN-képes telefon által látott hálózatokat nem vette észre, az megdöbbentő. Még szerencse, hogy a készüléktől három méterre levő itthoni WLAN-t észlelte, komolyan.

A hátlap alatti akkumulátor elég izmos, vagy csak végre sikerült jól optimalizálni a szoftvert, de tény, hogy az 5800-ban is használt, 1320 mAh teljesítményű telep három napig minden zokszó nélkül meghajtotta a telefont, éljen. Viszont a microUSB-n történő áramfelvétel kihagyása súlyos pofon az imázsnak.

[+]

Összegzés. Talán nem kell túlzottan részleteznem, hogy miért nem vagyok elájulva a finn gyártó kismilliomodik 5800 klónjától. Rendben, a kijelző és a kamera fejlődött, s persze a mellékelt füles sem egy bóvli, de hogy még mindig minden műanyagból készül, hogy több mint egy évvel az 5800 bemutatása után még mindig ugyanazt a hardvert használják, s azt gondolják, hogy majd a "comes with music" miatt fog valaki 150 lepedőt leperkálni egy olyan konstrukcióért, amelyet harmadennyiért megkap rezisztív kijelzővel... cserélhető memóriával... na, ne már. Oltári marhaságnak tartom a készülék árába beleépíteni egy szolgáltatás árát, különösképpen esélytelen ezzel az üzleti modellel a Nokia itt, vadkeleten. Aki valami trendi érintős Nokiát óhajt, az vegyen 5230-at, 5530-at, 5800-át (függően attól, hogy WLAN és/vagy GPS kell-e), s szerezzen be mellé egy ilyen atomjó fülest. Még mindig jobban jár, ráadásul a headsetet is megválogathatja.

[+]

Valahogy úgy érzem, hogy az X sorozat nem lesz Magyarországon túlzottan népszerű. De abban is biztos vagyok, a Maemo egyre több eszközön fog felbukkani addig, amíg a Nokia gatyába nem rázza a Symbiant, amely egyre kevésbé lesz versenyképes az Androiddal.

Bog

A Nokia X6-ot az XXL GSM biztosította. A készülék megvásárolható:
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 18.
On-line a www.xxlgsm.hu címen.

A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Nokia X6
	Általános
	Technológia	GSM, UMTS
	Méret	111 x 51 x 13,8 mm
	Tömeg	122 gramm
	Színvariációk	piros-fekete, kék-fehér
	Kijelző
	Kijelző átlója	3,2 hüvelyk
	Kijelző felbontása	360 x 640 pixel
	Kijelző típusa	kapacitív TFT
	Színárnyalatok száma	16,7 millió
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória / max. MMS méret	dinamikus / 300 kB
	Belső memória	32 GB
	Memória bővíthetősége	nincs
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 900/2100 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van (384 kbps) / van (3,6 Mbps) / nincs
	IrDA / Bluetooth	nincs / 2.0 (A2DP is)
	WiFi	802.11b/g
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	van / van
	GPS vevő	van
	Alapfunkciók
	Profilok	vannak
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van (max. 1 óra)
	Ébresztés	van, kikapcsolva is
	Prediktív szövegbevitel	T9
	Szoftverek
	Platform	Symbian OS 9.4 Series 60 5th edition
	WAP / HTML böngésző	van / van
	E-mail kliens	van (POP3, IMAP4, hitelesített)
	Java	van, MIDP 2.0
	Játékok	3 darab
	Valutakonverter	van
	Extra szoftverek	Nokia Maps
	Multimédia
	Fő kamera	5 megapixeles, autofókuszos, dual-LED vaku
	Másodlagos kamera	VGA
	Videófelvétel	van (640 x 480 @ 30fps)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van (RDS)
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	1320 mAh Li-Ion
	Készenléti idő	420 óra
	Beszélgetési idő	8,5 óra (2G) / 6 óra (3G)
	Egyebek
	giroszkóp, karcálló kijelző, "comes with music", TV-out