Külső
Számomra ismerősnek hatott a C3-as külseje, hiszen annak idején nálam járt az E71, illetve annak elődje is, az E61i is eljutott hozzám. Volt is honnan meríteni, a finnek elég jártasak a teljes billentyűzetes mobilok terén. Méretben igen közel van az E71-hez, legalábbis a hosszát és szélességét tekintve. Cserében kissé meghízott, bár a 13,6 mm-es vastagság nagyon kellemes érték. 114 grammos súlya egész ideális, nem túl nehéz, a súlypont pedig kicsit lent, a billentyűknél van, ami jól jön gépeléskor. Picit kerekebbre vették a vonalakat, mindezzel együtt elegáns, ízléses, nekem rögtön szimpatikus volt. Azt megjegyezném, hogy a másik két szín (arany-fehér és pink) elég taszítónak néz ki képről, ez a szürke-acélkék viszont telitalálat. A minőség teljesen rendben van, a hátlap fémből készült, minden passzentos, nincs nyöszörgés, így kellene máskor is.
Az előlap két meghatározó eleme a fektetett kijelző és a QWERTY (illetve jelen esetben QWERTZ) gombsor. Utóbbit már az E71-nél is dicsértem, nem is nyúltak hozzá, talán kicsit hosszúkásabbak lettek a billentyűk és nagyobb lett a szóköz. A magyar változaton a teljes ékezetes kiosztás is rajta van. A felette lévő rész a C-sorozat másik tagjától, a C5-től érkezett. A szélső két-két gomb közé ékelődő krómcsíkok programozható gyorsbillentyűk, a középső ötirányú navigációs rész működése egyértelmű. Az összes gomb jó nyomáspontú, megfelelően megvilágított, korrekt iparosmunka. Szélessége miatt a kijelzőt elfektették, ami mellesleg 2,4” átlóval és QVGA (320x240 pixel) felbontással rendelkezik. Ezzel és a 262 ezer színárnyalattal együtt teljesen jó és szép képe van. Napfényben gyengébb a Nokiától megszokottnál, de látható marad. Legfelül egy krómcsík mögé bújt a hangszóró, amiről később majd még szólok. Elkövettek viszont egy baklövést. A kijelző előtti plexi a hátlaphoz hasonlóan ívelt. Az ív viszont olyan erős, hogy kicsit oldalról nézve torzít, mint ha az LCD el lenne törve, de szemből is rontja kissé a látványt.
A hátlap letisztult, az említett törés itt kifejezetten jó, kézbe simuló, kényelmes fogást tesz lehetővé. Az akkufedélen a gyártó és a típus neve, feljebb a kissé túlzó méretű kamera, tőle jobbra a kihangosító hangszóró. Ezt a szélére kellett volna tenni, mert akkor nem halkulna le asztalon.
Alulra semmi se került, ellenben felül, középen találjuk a 3,5 mm-es kimenetet, mellette a vékony Nokia töltő helyét. Jobboldalt csak a hátlap levételéhez szükséges gomb árválkodik, melynek van párja is a túloldalon. Itt két fedél mögé rejtették egyrészt a microUSB csatlakozót, másrészt a microSD nyílását. A nyakakasztót a jobb alsó sarokban érdemes keresni, ha igényünk van rá.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
