Alapfunkciók
A telefonban mindenképpen pozitívum, hogy hajlandó mindenféle okoskodás nélkül is kezelni a SIM kártyán tárolt bejegyzéseket. A listázás során fülekre bontja a szoftver a kontaktokat, szűrni konkrétan nem lehet, mivel nem tudunk bevinni betűket, így marad a görgetés. Ha a névjegyzékben tároljuk a bejegyzést, akkor kismillió féle adatot rögzíthetünk hozzá, csengőhangot és fényképet is.
Most pedig következzen egy rövid esszé arról, hogy hogyan lehet eltolni úgy istenigazából az üzenetkezelést. Lehet, hogy a BenQ (és a Nokia) fejlesztői úgy gondolták, hogy egy telefonon szöveget bevinni perverzió, legalábbis minden igyekezetükkel azon voltak, hogy ezt a lehető legjobb hatásfokkal meggátolják. A gombokkal ugyanis csak számokat konstruálhatunk, ha betűkkel is szeretnénk kommunikálni, akkor ahhoz elő kell venni a ceruzát, tehát mindkét kézre szükség lesz. Két verzió kínálkozik: egyik a kézírás felismerés, amely harmatgyenge, a másik pedig a virtuális billentyűzet, amelynek mérete ugyan megfelelő lenne, de a stylus bumfordi végével igen nehéz célozni. Persze lehet, hogy a kínai abc jeleit könnyebb így „belerajzolni” a telefonba, de ez minket szerintem nem kárpótol.
Az üzenetkezeléssel, amúgy szoftveresen, nem lenne gond, jól átlátható rendszerben foglalnak helyet az SMS, az MMS és az e-mail formátumú irományok. Ez utóbbiról azért még két szóban megemlékeznék: csatolmányt maximum 300KB méretben kezel, a hitelesített SMTP szerverekről pedig a jelek szerint még nem hallott. Főleg az első korlát igen kellemetlen, hiszen a QuickOffice programcsomag egyébként hasznos alkalmazásai megfelelőek ahhoz, hogy Office dokumentumokat nyitogassunk, de ritkán megy egy közepes méretű ppt fájl 300KB alá...
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
