Bevezető
Mi történik, ha a negyvenes üzletembert bedobjuk egy trance partyra? Vagy fejvesztve menekül, de a kapuban valaki még lehányja az Armani öltönyt, vagy pedig előbújik belőle a vadállat és együtt pörög a tizenéves lányokkal. Vagy lányokra. És ha stílusos, van pénze, be akar vágódni, akkor elővesz az addigra már szebb napokat látott öltönyéből egy 5730-at.
A Nokia weboldalán a "Play. Share. Chat." szlogen olvasható az XpressMusic jelenlegi csúcsmodelljének fotója mellett, s ezúttal még a dobozon sincsen kép egyetlen emberről sem, aki használná, vagy csak a kezébe fogná a készüléket. Nagyon trendi koncertszervezők? Fiatalon befutott Kozsó-utánlövések? Ki vesz 83 lepedőért pirosra festett E75-öt, amin annyi gomb van, mint egy Boeing 747 műszerfalán?
Az mgsm.hu-tól érkezett telefonnak biztos van célcsoportja, különben nem került volna kifejlesztésre. Bár én hiába szondáztattam a népet (20-45 éves, heterogén, budapesti, tájékozott, irodai munkatársak, uszkve 12 fő), senki sem gerjedt rá igazán a telefonra. A Nokiánál bizonyára úgy gondolták, hogy ha már mindenféle jöttment miniszterelnökök is táncra perdülnek promóciós jelleggel a dolgozószobájukban, akkor adjunk a piacnak egy olyan készüléket, amely tartalmazza az összes fontos üzleti funkciót, de közben zenés, fiatalos és - elvileg - vidám is. Ez elég eklektikusan hangzik, ám egy dologgal biztos jól variáltak: az árral.
Ha csak azt nézzük, hogy milyen tudást kap a vásárló a pénzéért, akkor nem lehet ok panaszra. Gazdagon felszerelt doboz, QWERTY, itt-ott fém, Symbian operációs rendszer, nagy kijelző, 3,2 megapixeles kamera, WLAN, N-Gage támogatás, irodai funkciók... ez mind benne van az új XpressMusic készülékben. Rég járt nálunk ennyire sokoldalú telefon.
Doboz, külső
A méretes csomagolásból egyre-másra bújnak elő a meglepetések. Először is: itt van a töltő, amely ezúttal megint a régi, vékony, csőszerű végződést kapta, holott a készülék oldalán ott figyel a microUSB bemenet is. Aztán jön a headset, amely 3,5 mm-es jack csatlakozóval bír, ám nem szétszedhető, s felvevőgomb sincs rajta. Viszont agybadugós végződésű, s bizony igen jól szól. Aztán hopp! Előkerül egy drótdarab, amiről kiderül, hogy ez itten a hiányolt felvevőgomb, csak épp nem nyújtották hosszúra a mellékelt madzagot, illetve a tényleges fülestől elkülönítve, egy másik zacsiban lapul. Az adatkábel már nem olyan nagy durranás, ám ne felejtsük el megnézni, hogy mit tömködtek a készülék oldalába a finnek: igen, egy 8 gigabájtos microSDHC kártya kúszik elő csendesen.
A felsoroltakkal a felhasználó csak azután a döbbenet után kezd el foglalkozni, amit maga a telefon okoz. Az 5730 XpressMusic ugyanis egy meghökkentően nagy tehén, vad, piros színre fújt oldalsó csíkokkal (létezik kékben, szürkében, s a legdurvább: lilában is), s már összecsukva is 27 gombot számlálhat meg rajta a fogyasztó. Ha nem is sokkal, de nagyobb, mint az E75, bár kicsit könnyebb, de így is elég husi: 135 grammot nyom a mérlegen.
Ha a fedlapot oldalra elcsúsztatjuk, akkor további 40 gombot kapunk, amelyek négy sorba rendeződnek, minden négyzetmilliméteren van billentyű, nagyon zsúfolt hatást kelt. A domborodás nélküli gombsor azonban meglepően jól kezelhető, a magam részéről a nagyon modern tipográfiát messze száműztem volna, de a finnek úgy gondolták, hogy ez illik a készülék imidzséhez. A betűk háttérvilágítása nem teljesen egyenletes, de ez a gombmennyiség már elég ahhoz, hogy annak ellenére is elfértek speciális karakterek a billentyűzeten, hogy a magyar ékezetes betűk sem hiányoznak.
Sokkal problémásabb az előlapi gomberdő. A navigációs gyűrű kicsi, viszont túlérzékeny, a körülötte ülő billentyűket nehéz eltalálni. A készülék 2,4 inches kijelzőjének bal felére költöztettek három zenelejátszó gyorsgombot, a jobb oldalon (de már nem a fedlapon) a hangerőt szabályozó billentyűket és a kamera exponáló kezelőszervét találjuk. Bal felől itt két ajtócska látszik csupán, az egyik mögött a memóriakártya, a másik mögött pedig a microUSB bemenet rejtőzik. A telefon tetejére került a 3,5 mm-es jack csatlakozó, alulra a régi Nokia töltőt lehet bedugdosni.
A hátlap műanyag, lepattintható. Az egyhangú feketeséget a kamera töri meg, amely LED villanót is kapott társul. Az összeszerelési minőség nem tökéletes, a zenei billentyűk nincsenek igazán síkban, bizonyos szögekből nézve pedig az eltolt fedlap alól kiszűrődik a fehér háttérfény. Az elcsúsztatás művelete viszont perfekt, itt érezni, hogy fém is került a telefonba, ez az anyag egyébként a fedlap peremén körbefutó keretben is visszaköszön.
Menü, vas
A készülék hardveres alapja ugyanaz, mint amit az E75-ben is láthattunk. 369 Mhz-es ARM11 processzor dolgozik a burkolat alatt, 128 MB RAM társaságában. Erre került rá a Symbian S60 3.2-es verziója, amely elég sebesen teszi a dolgát. Persze nem olyan villám, mint az 5630-ban ketyegő 600MHz-es CPU, de a célnak bőven megfelel.
Az E75-ben a Series60 Home Screen verziója dolgozott, az 5730-ban viszont "csak" egy hagyományos S60 található meg. Nem mintha ez baj lenne, így is teljes a funkcionalitás, mindent megkapunk, amit manapság egy Symbian Nokia tud. A témákkal testreszabható menü elfordul, ha szétcsúsztatjuk a telefont, de van mozgásérzékelő is, amely gyárilag nem aktív ugyan a menürendszer tájolását tekintve, de bekapcsolható. Az elmulasztott eseményekről a navigációs gomb körül pulzáló fehér háttérfény gyorsabb ritmusa tájékoztatja a felhasználót.
Ez a modell is megkapta az 5630-ban debütált új aktív készenléti képernyőt, amely ötféle lehet. A sima ikonsávon, illetve a csont üres alapképen kívül kérhetjük, hogy a hivatkozások függőlegesen tagolódjanak, de praktikus az is, ha a kedvenc kontaktjaink fotói figyelnek egymás mellett. A negyedik verzió az üzenetkezeléssel kapcsolatos funkciókat helyezi előtérbe, s automatikusan aktiválja a felolvasót, amelynek az az eredménye, hogy még az összecsukott telefon is beszélgetni akar velünk, mert nekiáll elolvasni a menüpontokat.
Az alapfunkciók tekintetében az 5730 semmiben sem különbözik akármelyik Symbian Nokia telefontól, ami azt jelenti, hogy a névjegyzék igen bőséges lehetőséggel bír, a kapacitás gyakorlatilag korlátlan, s érdemes a SIM kártyáról átmásolni első használatkor a bejegyzéseket. Úgyis addig nyaggat vele a szoftver, amíg meg nem tesszük.
Az 5730-ban nincs benne a fejlesztett email kliens, amely az E75-ben debütált, de az üzenetkezelés kapcsán így sem kell szégyenkeznie. A QWERTY gombsorral gyorsan lehet szöveget bevinni, van SMS, MMS és email kezelés is. Utóbbinál nem hiányzik az Exchange szerverekkel való kommunikáció lehetősége, ám ebben a telefonban szinte nyoma sincsen az OVI szolgáltatásnak, ami nekem speciel semennyire sem hiányzott, de gyanítom, hogy egy-két szoftverfrissítés után már ott fog üldögélni az ikon a menüben, s használhatjuk az Ovi Mail szolgáltatást is, ami mellesleg jelen készülékben Nokia Mail néven azért elérhető.
Szervező, alkalmazások
A naptár az ismert Symbian alkalmazás, az ébresztőóra is rendben van (több időpont, ismétlődés), van PDF olvasó, illetve megtalálható ebben az eszközben is a QuickOffice programcsomag, ám ezúttal csak read-only verzióban, azaz dokumentumokat nem tudunk létrehozni és szerkeszteni, ehhez bele kell nyúlnunk a pénztárcánkba. A jegyzetfüzet mellett van aktív jegyzet is, amire multimédiás tartalmak is rámolhatóak, s a készülékben levő zip program küldés esetén ezt a halom cuccot össze is csomagolja, s úgy nyomja tovább emailben, Bluetoothon.
A készülékben AGPS vevő is van, ehhez pedig szokás szerint a Nokia Maps dukál. Pozíciót nagyjából másfél perc alatt talált a kütyü, s utána nem is vesztette el, de természetesen itt is az a helyzet, hogy a navigációért már fizetni kell, régiótól és időtartamtól függően ugorhatnak ki tízesével az eurók a virtuális zsebünkből. A Nokia Maps továbbra is a finnek tulajdonában levő Navteq cég térképeit használja, ez hazánkra nézve nem épp teljes, de jobb, mint a TeleAtlas.
Játékfronton az N-Gage alkalmazást kínálja a Nokia. Egyetlen játék sincs fent gyárilag, ha kell valami unaloműző, azt le kell tölteni, meg kell venni. Az első vásárlás grátisz, ez is valami. Tény azonban, hogy az N-Gage platform alá fejlesztett szoftverek szinte kivétel nélkül tartalmas szórakozást kínálnak, oldalunkon már több játékot be is mutattunk, itt, itt és itt. Az N-Gage kedvéért két extra gomb került a kijelző fölé - ezt elsőre nehéz is észrevenni - ezek másra nem is használhatóak. Más előre telepített alkalmazás nemigen akad, kivéve az AccuWeather programot, amely már régi ismerős szinte minden platformon, s igen, az időjárást próbálja előre megsaccolni - de ehhez netkapcsolat szükséges.
Multimédia
A kameránál nem alkottak nagyot a mérnökök, ami jó volt az E75-be, az jó lesz ide is. 3,2 megapixeles, autofókuszos, LED villanóval megtámogatott optikát találunk a hátlapon, persze a felirat szerint ez is Carl-Zeiss, de ez manapság már semmit sem jelent egy olyan korban, ahol a neves optikákat a földbe döngöli egy noname Samsung kamera. A fotózásnál vízszintesen érdemes tartani a telefont, az elérhető opciók a Symbian mobilktól megszokott repertoárt képviselik. Makró mód, geotagging, önkioldó, sorozatfelvétel természetesen akad, mint ahogyan vannak előre belőtt környezeti profilok is. Videót VGA felbontásban rögzít az eszköz, néhány tesztfotó pedig alant tekinthető meg. Elég gyengék az eredmények, talán nagyon elemezgetni sem kell őket...
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Az XpressMusic fő fegyvere - nevéből adódóan - a zene. Tompa, de hangos - ez volt az első gondolatunk Bochaval, amikor meghallottuk a kihangosított zenei produkciót. A kollega ott forgatta a gépet a kezében, és "hol a hangszóró? hol a hangszóró?" kérdéseket ismételgetett, mivel tény, hogy az 5730 hangkeltője valahol a hátlap alatt van. Ha leszedjük a fekete plasztikot, akkor könnyű megtalálni a négyzet alakú lukat, ahonnan - immáron tisztábban, de élesebben - ömlik ki a muzsika, amely ebből következően nem is sztereó. Furcsa, hogy a hátlapon nem vágtak a zene számára lukat, körülbelül olyasmi a különbség hátlappal és nélküle, mintha szívás közben befognánk a porszívő csövének végét.
A füles viszont atom. Dübörög a basszus, van rendesen hangerő is, a 3,5 mm-es csatlakozónak hála cserélhetjük más hangkeltőre is a gyári tartozékot. Van még "Say and Play" funkció, amelynek az a lényege, hogy alapállapotban hosszan nyomva a csillag gombot kapunk egy utasítást, hogy mondjuk be a zene nevét. Ezt megpróbálja felismerni a készülék, s ha megtalálta, akkor egyből meg is szólal a muzsika, kicsit olyan, mint valami kívánságműsor, amibe nem pofázik bele a műsorvezető. Persze a tökéletestől messze áll, a magyar című zenék ilyen jellegű kiválasztására nincs sok esélyünk.
Egyéb extra nincs a lejátszóban, hozza a kötelezőt. Van tehát hangszínszabályozó, széles sztereó, ismétlés, véletlenszerű lejátszás, megjelenhetnek az albumborítók, de kérhetünk animációt is. Természetesen fut a háttérben, ilyenkor kigyulladnak az oldalsó gombok alá rejtett fények, s innen is vezényelhető a lejátszás, hacsak nem aktív a billentyűzár. A Nokia zeneáruháza a menüből is elérhető, ehhez persze megint internetre és némi pénzre lesz szükség. Rádiót is találunk a szolgáltatások között, vagy netes adásokat, vagy FM hullámsávot választhatunk, utóbbihoz persze nem fog ártani a fülhallgató sem. Furcsa, de a legdurvább XpressMusic telefonban hiába keressük az FM transmittert.
Adatátvitel, akkumulátor
Akárcsak az E75-ben, ebben a készülékben is mindenféle adatátviteli szabvány megtalálható, 3G, HSDPA, WLAN, Bluetooth... pici hiba, hogy a HSDPA csak 3,6 Mbit/s sebességre képes, de azt hiszem, hogy egy zenetelefonnak ez valamelyest elnézhető. A Wi-Fi hálózatokat általában könnyen megtalálja a készülék, a nagyon gyenge jelekre nem reagál, de lehet, hogy azokkal nem is tudna mit kezdeni.
A böngésző a szokásos Symbianra írt Minimap browser, sok gond nincs vele, fektetett nézetben egész frankó, gyors, könnyű benne navigálni. Az Internet névvel illetett menüpontban azonban nem csak egy böngésző szerepel, hanem egy sereg "webkettes" alkalmazás is, gyors elérés a Facebook, a MySpace vagy a YouTube tartalmakhoz, van itt MSN Messenger, itt már felbukkan az OVI, a Hi5 és a Friendster is.
A hátlap alatti telep teljesen ugyanaz, mint az E75-ben. Ez is 1000 mAh teljesítményű, kódjele BL-4U, de a specifikációk szerint az 5730 egy picivel jobban kell bírja, mint a testvérmodell. Talán így is van, de nálam ez is két nap alatt purcant ki, pedig most sem volt széthajtva az eszköz. Tölteni a régi fajta Nokia töltőn, vagy microUSB-n keresztül is lehet, hurrá.
Vége a tesztnek, nálam volt majdnem egy teljes hétig ez az izé, és nem tudok róla okos véleményt mondani. Amikor Bocha meglátta, akkor ott vihogott egy órát, hogy "zenetelefon, elcsúsztatható QWERTY-vel, muhaha", és megértem. A Sony Ericsson W960i volt hasonló tank, az sem robbantott bankot. Az 5730 XpressMusic egyáltalán nem rossz vétel, 80 lepedőért egy frankó okostelefont kapunk, de ez valahogy akkor is olyan, mint a dízel sportkocsi. Jó, jó, megy, meg jól is fogyaszt, de akkor is. Vagy mi nem vagyunk még rá felkészülve, vagy tényleg nem hozható egy kalap alá ez a két, egymástól merőben eltérő irányzat.
Ajánlott plecsnit biztos nem adok rá, mert egyszerűen nem is tudom, hogy kinek ajánlanám. Egy jó fülessel az E75 is hozza ugyanezt a zenei tudást. Úgyhogy már csak az ára miatt is rásütöm azt, hogy Tetszett, pedig nekem annyira nem is tetszett, de objektívan nézve azért nem rossz vétel.
 |
| Nokia 5730 XpressMusic |
Bog
A Nokia 5730 XpressMusic készüléket az MGSM.hu biztosította. A telefon megvásárolható:
1024 Budapest, Lövőház u. 12.
On-line a www.mgsm.hu címen.
Specifikáció
| Nokia 5730 XpressMusic | ||
 |
Általános | |
| Technológia | GSM, UMTS, HSDPA | |
| Méret | 112 x 51 x 15,4 mm | |
| Tömeg | 135 gramm | |
| Színvariációk | szürke, piros, lila, kék | |
| Kijelző | ||
| Kijelző átlója | 2,4 hüvelyk | |
| Kijelző felbontása | 240 x 320 pixel | |
| Kijelző típusa | TFT | |
| Színárnyalatok száma | 16,7 millió | |
| Memória | ||
| Telefonkönyv kapacitása | dinamikus | |
| SMS memória / max. MMS méret | dinamikus / 300KB | |
| Belső memória | 50 MB | |
| Memória bővíthetősége | microSD (alapcsomag: 8GB) | |
| Adatátvitel | ||
| Frekvenciasávok | 850/900/1800/1900 MHz | |
| GPRS / EDGE | Class 10 (4+1/3+2) / Class 10 (236,8 kbps) | |
| UMTS / HSDPA | van (384 kbps) / van (3,6 Mbps) | |
| IrDA / Bluetooth | van / 2.0 (A2DP is) | |
| WiFi | van | |
| USB | microUSB 2.0 | |
| Push-to-talk / RSS | van / van | |
| GPS vevő | van | |
| Alapfunkciók | ||
| Profilok | vannak | |
| Vibra funkció | van | |
| Kihangosítás | van | |
| Hangtárcsázás / hangvezérlés | van / van | |
| Hangrögzítés | van | |
| Ébresztés | van, kikapcsolva is | |
| Prediktív szövegbevitel | T9 | |
| Szoftverek | ||
| Platform | Symbian OS 9.2 Series 60 v3.2 | |
| WAP / HTML böngésző | van / van | |
| E-mail kliens | van (POP3, IMAP4, Exchange, hitelesített) | |
| Java | van, MIDP 2.0 | |
| Játékok | N-Gage | |
| Valutakonverter | van | |
| Extra szoftverek | QuickOffice, Adobe PDF, Zip, Nokia Maps | |
| Multimédia | ||
| Fő kamera | 3,2 megapixeles, autofókuszos, vaku | |
| Másodlagos kamera | van, CIF felbontású | |
| Videófelvétel | van, VGA, 30fps | |
| Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
| Hangszínszabályzó | van | |
| FM-rádió | van - RDS | |
| Üzemidő | ||
| Alap akkumulátor | 1000 mAh Li-Ion | |
| Készenléti idő | 300 óra | |
| Beszélgetési idő | 260 perc | |
| Egyebek | ||
| QWERTY gombsor, Say and Play | ||
