Nokia 3210 - felélni az örökséget

A HMD ismét elővett egy klasszikust, hogy újra kiadják. De ismét csalódás lesz azoknak, akik az eredeti modellt is használták. És lehet, hogy másoknak is.

Bevezető

Túl öreg vagyok én már ahhoz, hogy egy 25 év távlatából feltámasztott klasszikus telefont csak önmagában ítéljek meg, pedig az új 3210 által megcélzott fogyasztói csoport a Gen Z, aminek nyilván nem vagyok a része. Velük ellentétben nekem volt 3210-esem egy évig akkor, amikor még az volt a menő. (Jó, a 6210, meg a 8210 volt a menő, nem is beszélve a 8810-ről, de a 3210 volt a megfizethető(bb) jóság.) Vagyis a HMD valószínűleg nem repes az örömtől, ha olyanok kapják kézbe az új kiadást, akiknek nem csak tapasztalati, hanem érzelmi jellegű emlékeik is vannak az eredeti gépről, mert amíg a 3210 negyed évszázaddal ezelőtt egy olyan néptelefonnak számított, mint most például egy Galaxy A52s, addig ez a mostani kiadás inkább az eldobható másodtelefon kategóriájában indul. Amely kategória 25 évvel ezelőtt még nem is létezett.


[+]

Nem létezett a HMD által zászlóra tűzött “digitális detox” szlogen sem. Ezzel ugyanis arra próbálja felhívni a figyelmet a gyártó, hogy túlságosan függünk a telefonunktól, túl sokat nyomkodjuk, túl sokat nyomkodjuk céltalanul, kvázi unalomból és túlságosan rá vagyunk feszülve arra, hogy az összes bejövő értesítésre reagáljunk — márpedig ebből akad bőven, nem csak a tényleg fontos hívások és üzenetek, hanem mindenféle közösségi médiás platform és alkalmazás állandóan traktálja a júzert. És hát régen ez nem volt így.


[+]

Mielőtt szanaszét oltjuk a friss Nokia 3210-et, mégiscsak meghinteném ezt az anyagot egy személyes élményemmel, mert a Mobilmementók csapatától kértünk erre az időre egy eredeti 3210-et is, ami még abban az érában fogant, amikor a telefonok zöme SIM nélkül semmire nem volt alkalmas. Tehát beletettem a kártyám, a Galaxy Fold pedig a táskámba került. És elmentem kutyát sétáltatni. Az első öt percben még volt némi hiányérzetem, hogy nem tudom, hogy XY mit hazudott a mostani kampányban épp, a középiskola óta nem látott évfolyamtársam pedig éppen milyen képet oszt meg a babájáról, arról sem értesültem, hogy irtó olcsó a himihumi kínai webshopban a lézergravírozó, és nem tudtam szennyezni az agyam valami kretén influenszer tiktokos baromságával sem. És aztán ez elmúlt. Csak sétáltam. A kutyával. Voltak fák, házak, emberek körülöttem. Egész elgondolkodtam. Figyeltem, hogy a kutya miket szaglászik meg, mi kelti fel a figyelmét, mire hogyan reagál. Pontosan tudtam, hogy a 3210-est akkor fogom elővenni csupán, ha a jól ismert Nokia csengőhangot meghallom (nyilván ezt állítottam be rajta), különben minek babráljam. Bevallom, ez jó élmény volt. És elvileg a HMD ugyanezt szeretné elérni az új 3210-zel is. Csak akkor azon minek van Facebook…

Külső

Rettentően sajnálom, de az új Nokia 3210-es szerintem egy nagyon gyenge utánzata a réginek. Nem csak mint telefon, hanem még a formát sem sikerült eltalálni, nem is beszélve a színekről és az anyagokról. Volna itten pár kép erről, szerintem relatív evidens, hogy az új verzió csak igen távolról és hunyorítva szemlélve idéz meg bármit is a régi cucc formavilágából. A kijelző alatti ív megvan, hátulról pedig a sziluett is hellyel-közzel stimmel, de itt vége is a hasonlóságoknak.


[+]

A baj ezzel az, hogy a régi cuccot nem véletlenül szerettük olyan sokan. Azzal, hogy az eredeti modellen a jóval kisebb kijelző egy kisebb púpon kapott helyet az alatta levő vezérlőgombok enyhén döntve estek inkább kézre. Akárcsak az egymástól jobban elkülönülő számgombok esetén, minden billentyű nyomáspontja jóval puhább és kellemesebb érzetű volt és ez a mai napig így van, pedig ez egy 20+ éves telefon. A régi cucc sokkal vaskosabb és nehezebb, noha ez is műanyag, de ebben a szürke-ezüst kombóban lényegesen komolyabb benyomást kelt.


[+]

Persze érthető, hogy az új verzión már egy 2,4 inches, QVGA felbontású, színes kijelzőt találunk, ami végre nem egy hulladék TFT, hanem normális betekintési szögeket és kontrasztot kínál. Nem sírom vissza a régi gép 84x84 pixeles megjelenítőjét. A gombok elrendezését viszont igen, persze nem is volt annyi menüpont, mint az újban. Oldalt mindkét mobil sima, a régi 3210-es tetején levő bekapcsológomb helyett most egy 3,5 mm-es jack aljzat kerül a készülék felső élére. Alul is az új időkre reflektál a Type-C csatlakozó, a hátlapon pedig most ott figyel egy kamera és egy vaku is. Noha a friss 3210-es hátlapja is leszedhető, de korántsem azzal az egyszerű mozdulattal, mint a klasszikus eszköznél, most ugyanis körömmel kell benyúlni az oldalsó részbe ehhez a művelethez.


[+]

Ha viszont leszedjük a hátlapot, akkor cserélhető akkut fogunk találni (akárcsak anno), de az eredeti motyónál egy kis extra fülecskével a telep kiszedése tényleg könnyed mozdulat volt, most ez kicsit nehézkesebb. Igaz, régen ki kellett emelni az akkut, hogy betegyük a SIM-et, most viszont két nanoSIM, plusz a jobb oldali mögé microSD is betolható úgy, hogy nem szükséges eltávolítani az áramforrást. Vagyis nyilván 25 év alatt változott ez-az, egy csomó ponton értelemszerűen többet kínál az új 3210-es, ám már az újdonság színválasztéka (fekete, sárga, kék) is jelzi, hogy teljesen más a célközönsége a mostani kiadásnak. Ez nem egy prémiumnak tekintett, népszerű és ismert márka középkategóriás telefonja, hanem egy geg, egy poén igyekszik lenni, ami reflektál a múltra, de maga a termék inkább egy olcsó(nak mondott), egyszerű, nyomógombos telefon, ami azon kívül nem sok közös vonást tud felmutatni a régivel, hogy amúgy ugyanaz a neve. Hátha így többen megveszik.

Menü

Elengedem a régi 3210-zel való összehasonlítást mindjárt, de annyit azért ennek a fejezetnek az elején még megjegyeznék, hogy a régi menürendszer logikájával az új modell nem tud versenyezni. Oké, valamivel kevesebb a funkció, nincs benne semmi multimédia (ha a letöltött csengőhangot, operátorlogót és képüzenetet nem számolom), de sebességben simán ott van a szeren még mindig a klasszikus gép, a menü+számgombokkal történő villámnavigációt pedig meg sem próbálja utánozni az újdonság. Rá lehetett volna menni a 25 éves modell visszafogott billentyűhangjainak átemelésére is, ez az új modell úgy bugyog, mint egy kútba esett mikrosütő.

Hirdetés

[+]

A friss 3210-es lelke egy Unisoc T107-es chipset, egymagos, 1 GHz-es órajelű Cortex-A7, 22 nm-es csíkszélességgel. Nem egy izomtibor, de nem is kell sokat tudnia. Van 128 MB (megabájt) RAM és 64 MB (ez is megabájt) belső tárhely. Bár ez papíron elég, mert a fotók nem fognak sokat kérni 2 megapixeles felbontással, a videókról pedig inkább ne is beszéljük (de muszáj lesz), de a szabad terület 12 MB, ami viszont marha kevés. Szóval aki 30-nál több fotót, vagy két számnál több zenét óhajt tárolni, az lesz szíves egy microSD-t is berakni.

[+]

Az alapképernyőn a két SIM operátori kiírása, valamint az idő és a dátum látszik tetszőleges háttérkép előtt. A gombokat most is a menü+csillag nyitja, lezárni viszont a gyorsmenü (bal funkciógomb) első menüpontjával tudjuk. A jobb oldali kontextuális billentyű a kamerát indítja el. Irtó lassan. A gyorsmenü funkcióit variálhatjuk és átrendezhetjük. A navigációs gomb használatával is elérhetünk funkciókat könnyen: lefelé a telefonkönyv, balra az új üzenet írása, jobbra a naptár lesz egy kluttyantásra. A főmenü vagy 3x3 elrendezésű, ikonos, vagy a régi időkre hajazva fel-le irányban léptethető, egyszerre egy funkciót (és annak nevét is) megjelenítő megoldás. A menüpontok sorrendje változtatható, de csak akkor, ha a 3x3-as elrendezésben vagyunk, ezt viszont utána követi az 1x1 megoldás is. Azt persze már nem sikerült megoldani, hogy 1x1 nézetben ne legyen ugyanúgy ott az opció az ikon átmozgatására, csak éppen az nem csinál semmit. Ez egy darab IF THEN elágazás lett volna a UX kódban…

[+]

Noha a friss 3210-es egy 4G-s telefon (mert 2G a hangminőség már mehh, 3G pedig már nincs), ezért van benne adatkapcsolat, de a névjegyzék az tök független mindentől, 2000 rekordot tud tárolni (név, telefonszám, kép és születésnap(!)), viszont ha betévedünk a beállításokba, akkor ott van olyan opció, hogy szinkorinzálható egy androidos mobillal a címlista. És működik! Bluetooth segítségével lép kapcsolatba az okostelefonnal a masina, ott kér hozzáférést a névjegyzékhez, aztán elkezdi átszippantani az adatokat és elég gyorsan végez is velük. Utána a számgombokkal lehet keresni a listában, nem csak a név elejére szűr, hanem a teljes szövegben, szóval simán megtalálja Andit akkor is, ha azt írjuk, hogy “AN”, meg akkor is, ha azt írjuk, hogy “Mészárosné”. Jó pont, hogy van gyorshívás és lehet csengőhangot rendelni a kontaktokhoz.

[+]

Az üzenetkezelés SMS-re és MMS-re korlátozódik. Fura most, hogy a számgombokkal történő írás mennyire nyögvenyelősnek érződik, pedig régen milyen villámujjúak voltunk. Viszont nincs alapból prediktív segítség, a HMD pedig jó hülye helyre tette, a beállításokon belül kell megnyomni még egy fogaskerék ikon lent, hogy elérjük. A naptár fapados, itt már nincs androidos szinkronizáció, a fájlkezelő sem egy összetett megoldás, a galériában vannak a képek/videók és külön menüpontot kapott a Snake (Kígyó), ami azért valamivel összetettebb, mint régen (lehetnek falak például). Az extrák között van zseblámpa, számológép, mértékegység-átváltó, világóra, időzítő és diktafon, ami roppant halkan rögzíti a környezeti dolgokat. Felszórt még a HMD egy csomó demó játékot, amelyeket meg kell venni(!), ha akarunk velük játszani, nyolc(!) ilyen bigyó van, tök jó, hogy foglalják a helyet (mert mindegyiknek külön ikonja van a menüben), kitörölni sem lehet őket, hát köszi.

Multimédia, adatátvitel

A két megapixeles hátlapi kamera pont olyan, mint amire az olvasó számít. Fixfókusszal, filléres szenzorral, satnya feldolgozással maximum végszükség esetén jó bármire. Videózni QVGA-ban lehet, de legalább fektetett módban, ám ezt sem érdemes erőltetni, ma már egy belépő szintű kaputelefon is magasabb színvonalat képvisel. Arra az egyre lehet jó, hogy a hívókhoz rendelhetünk fotót, ezen a kijelzőn majdnem mindegy is a kép minősége. A rend kedvéért itt egy gyűjtés, minden tök lila, mert ez a szoftver reakciója a napsütésre:

A zenelejátszó fut a háttérben, éljen. Ebben lehetnek lejátszási listák, be lehet állítani ismétlődést és véletlenszerű lejátszást, szerencsés esetben még albumborítót is láthatunk. Hangszínszabályozó nincs, az egy darab hangszóró igazából a kijelző tetején maga a beszédhangszóró is egyben, vagyis zenehallgatásra jobbára alkalmatlan. A helyzeten a Bluetooth és a 3,5 mm-es jack hivatott segíteni, viszont az FM-rádió remekül működik anélkül is, hogy ide headsetet dugnánk, ami váratlanul meglepő fejlemény, de mindenképpen örömteli.


[+]

Két adatkommunikációs alkalmazással fogunk találkozni: az internet néven elérhető nagyon nehézkes böngészővel, valamint a Facebook gyorshivatkozásával (ami ugyanúgy az Opera Miniben nyitja meg a közösségi oldalt), mindkettő nagyon csak azért van, hogy ha semmi mással nem tudunk a világhálóra fellépni, akkor ezzel a két alkalmazással mégiscsak a legfontosabb információkat el lehet érni. Értelemszerűen a használhatóságot most nem csak a gyenge hardver és az alacsony felbontású kijelző korlátozza, hanem a szövegbeviteli lehetőség fapados mivolta is jelentősen visszaveti a funkcionalitást. Oké, mondhatjuk azt is, hogy ez is egyfajta digitális detox, az embernek nincs is igazán kedve ezzel szenvedni, úgyhogy inkább nem is küzd vele.


[+]

A Bluetooth viszont rendben működik, nem csak zenehallgatásra, hanem adatátvitelre is alkalmas, képeket és zenéket is tovább tudunk így küldeni más eszközökre. Ha USB-n kötjük számítógéphez a telefont, akkor választhatunk, hogy csak tölteni óhajtjuk a készüléket, vagy szeretnénk, hogy külső tárhelyként viselkedjen az eszköz, ami megkönnyíti az adatmozgatást. A modemként való használat viszont kiesett, WiFi hotspotot pedig azért nem fogunk belőle csinálni, mert nincs benne WiFi antenna egyáltalán, ahogyan a GPS és az NFC is hiánycikk, bár ezeket nem is várhatjuk el egy ilyen masinától.


[+]

A hátlap alá rakott akkumulátor csupán 1450 mAh-s. Ez azonban ne riasszon el senkit, egyrészt a harmatos hardver nem kér sokat enni, másrészt nincs is igazán értelme tizedannyit sem nyomkodni, mint egy okostelefont. Saját tapasztalatom alapján a jószág majdnem elköhög egy hetet, mire a töltőt igényli. A beszélgetési hangminőségre nem volt panaszom, kihangosítva viszont gyengécske. Sajnos a rezgőmotor sem túl vehemens, inkább csak dorombol ilyenkor a készülék — ami még mindig több, mint amit az ős 3210-es tudott, mert abba csak utólag lehetett belevarázsolni ilyen funkciót, gyárilag nem tudta.


[+]

Összegezzünk. 32 ezer forintot ez az bigyó semmiféle szín alatt nem ér. Kapásból van a Nokiának egy 215 nevű idei modellje, ami ugyanez a vas és funkcionalitás (bár azon nincs kamera, de lehet, hogy ez itt egy plusz pont), ami 20 ezer forintért kapható. Az mondjuk nem akar hasonlítani semmire (ennek ellenére mégiscsak emlékeztet a 6700-ra), szerintem nem ér másfélszer annyi pénzt az a tény, hogy ezt pont 3210-nek hívják. Vagyis itt a múlt legendájának koporsóján ugrálva szeretne a HMD legombolni rólunk extra zsetont, amivel nekem speciel van személyes ellenérzésem, de ha ezt félreteszem, akkor is azt érzem, hogy meg lehetett volna ezt oldani jóval elegánsabban is. Pár hatásvadász megoldáson túl (Snake, nokiás csengőhang) pont azokat a dolgokat hagyták veszni, amelyek a korabeli 3210-eseket szerethetővé tették (finoman járó gombok halk visszajelzéssel, gyors és könnyen kezelhető menü, minőségibb anyaghasználat), plusz van a szoftverben is sok bosszantó hiba kezdve néhol következetlen logikával, a sok felesleges demó játékon át a modemként való használhatóság kihagyásáig. Ha digitális detoxba szeretnék vonulni, akkor arra pont ugyanezt adja a Nokia 215-225-235 vonal olcsóbban, ha retrózni akarok, akkor pedig száz faktorral menőbb leszek egy eredeti Nokia 3210-zel.

Bog

Specifikáció

Nokia 3210 (2024)
Nokia 3210 (2024) Külső
Méretek 122 x 52 x 13,1 mm
Tömeg 130 gramm
Színvariációk fekete, sárga, kék
Kijelző képátlója 2,4 hüvelyk
Felbontása 240 x 320 (143 ppi)
Típusa, frekvenciája TFT LCD, 60 Hz
Értesítő LED nincs
Biometrikus védelem nincs
Készülékvédelem semmi
Hardver
SoC típusa, csíkszélessége UniSoc T107, 22 nm
Processzor egymagos (1 GHz Cortex-A5)
Grafikus chip na
RAM, tárhely mérete 128 MB / 64 MB
Memória bővítése microSD (max. 32 GB)
Adatátvitel
Technológiák 2G / 3G / 4G
Frekvenciasávok GSM 850/900/1800/1900 MHz
UMTS 850/900/1900/2100 MHz
LTE B1/2/3/4/5/7/8/12/13/17/19/20/25
LTE B26/28/29/32/34/38/39/40/41/46/66
SIM-foglalat 2x nanoSIM
eSIM támogatás nincs
Bluetooth 5.0
WiFi nincs
USB USB Type-C
Navigáció -
NFC nincs
Infra nincs
Szoftver
Rendszer, felület S30
Multimédia
Hátlapi kamerarendszer 2 MP
Előlapi kamera nincs
Videofelvétel QVGA
Jack kimenet van
FM-rádió van
Üzemidő
Akkumulátor 1450 mAh (kézzel cserélhető)
Vezetékes töltés 10 watt
Vezetékmentes töltés nincs
Egyebek
Zseblámpa, beépített antennás rádió
  • Kapcsolódó cégek:
  • Nokia

Azóta történt

Előzmények