Hardver, UI
Képzeletbeli röntgenszemünkkel a burkolat alá kukkantva nem válik a meglepetéstől fátyolossá szupertekintetünk. Egy MediaTek MT6589-es SoC teljesít itt szolgálatot, amely négymagos, magonként maximum 1,2 GHz-es az órajel. A RAM mérete 1 GB, a grafikus gyorsító pedig a PowerVR SGX544-es. Ezt a konfigurációt már láttuk más gépekben is, általánosságban elmondható, hogy a kétmagos MTK megoldásokhoz képest főleg a grafikai megjelenítés színvonala ugrott nagyot. A hardverre az Android 4.1.2-es verziója ugrott rá, naná, hogy nyaggattuk a gyártót a frissítések kapcsán, de eddig csak annyi konkrétumról tudunk, hogy igyekeznek. Aztán hogy az igyekezet meghozza-e gyümölcsét, az már más kérdés.
Teljesítmény-teszt | ||||
---|---|---|---|---|
Benchmark | MyPhone Next | Sony Xperia L | MyAudio Phone Series X5 | Alcatel OT Idol |
Quadrant Standard | 3976 pont | 4312 pont | 3980 pont | 2984 pont |
Linpack for Android (single) | 36,370 MF. / 2,30 s | 137,884 MF. / 0,61 s | 37,292 MF. / 2,25 s | 40,285 MF. / 2,08 s |
Linpack for Android (multi) | 112,896 MF. / 1,49 s | 211,839 MF. / 0,80 s | 128,459 MF. / 1,31 s | 68,314 MF. / 2,47 s |
Smartbench 2012 Prod. | 3879 pont | 2422 pont | 3428 pont | 2135 pont |
Smartbench 2012 Games | 2430 pont | 2965 pont | 1865 pont | 1687 pont |
AnTuTu 3.x Benchmark | 13399 pont | 10118 pont | 12864 pont | 6536 pont |
Geekbench 2 | 1421 pont | 1074 pont | 1326 pont | 832 pont |
A sebességtesztek eredményei bizakodásra adnak okot, s igazából valóban elég pörgős a menü. Sőt, igazából roppant gyors, csak néha ebben a nagy sürgés-forgásban még inkább szembeötlő egy-egy nem várt röccenés. Összességében persze nincsen semmi komolyabb probléma, az erőforrásigényesebb játékok is szépen futnak, a melegedés sem vészes, inkább csak langyos a hátlap.
A menürendszer némi átalakításon esett át. Első ránézésre egy sima Androidnak tűnik, de csak azért, mert a gyári felülethez legközelebb eső téma az alapértelmezett. Ugyanis van összesen hét témánk, ezek igen komolyan átalakítják a rendszer kinézetét, megváltoznak az ikonok és a háttér, ezzel együtt más lesz a rajzok és a betűk mérete is, kicserélődik a widgetek grafikája éppúgy, mint az ismert alkalmazások felülete (üzenetkezelés, számológép, ilyesmi), és hát nem mindig tudom azt mondani, hogy az eredmény koherens és egyértelmű.
Ami mindenképpen fontos, hogy a menübe lépve nincsenek külön fülön a widgetek. Ezeket ugyanis az alapképernyő hosszas megnyomása után tudjuk felpakolni a kezdőoldalakra. Az ikonok nem csak itt, hanem a menüben is egymásra húzhatóak, így mappák is keletkezhetnek, sőt, üres mappát is gyárthatunk az opciókat legördítve. Na, nem mintha ennek túl sok értelme lenne. A főképernyő oldalai közötti váltás animációját valami tízféle mozgásból választhatjuk ki, lehet kérni, hogy föl-le irányú ujjmozdulatokkal megkapjuk az opciókat és az értesítési sávot is. Szóval szokni kell a dolgot, de aki nem bírja az ilyen kusza izéket, az simán válassza a klasszikus témát és akkor meglehetősen "androidos" kinézetű marad a felület.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!