Külső
Fel nem foghatom, hogy hogy nézték elsőre többen Samsung modellnek a Z8-at, ez annyira Motorola, hogy csak úgy ordít róla. Egyrészt ott a kijelző felett a fordított Batman logó, másrészt a jellegzetes gombok, illetve az alsó bumszli, amely szétcsúsztatás után jó hatásfokkal próbálja zavarni a számbillentyűk lenti sorának elérését.
Persze a sárga színű csíkok, a zöld háttérfény és a speciális nyitómechanika valóban merőben új a gyártótól, főleg ez utóbbiról érdemes megemlékezni. Egyrészt a Motorola megint bizonyította, hogy csomagolni nagyon tudnak. Ha meghúzom a doboz egyik felét, akkor kicsúszik a másik fele, és a tetején levő Z8 fotó fedlapja felemelkedik. Állati látványos, olyannyira, hogy kép is lesz róla itt valahol. Azt viszont egyszerűen nem értettem, hogy milyen okból vannak pattogatott kukoricák a csomagolásra fotózva, aztán egyik ismerősöm álláspontját tettem magamévá, mely szerint ezt a júzer a mozizással kapcsolja össze, márpedig a Z8-at annak idején multimédiás szörnyként aposztrofálta a gyártó.
A dobozon levő felhajlás-effekt használata nem véletlen, a Motorola Z8 ugyanis a slide felcsúsztatásakor megtörik, így enyhén kanyargóssá válik, kissé banán jelleget alkotva. Ezt már a tavalyi 3GSM kiállításon is megcsodáltuk, egyrészt egyedi, másrészt viszont talán hasznos abból a szempontból is, hogy így a készülék formája jobban követi az arc vonalát, persze csak akkor, ha nem rendelkezünk felpüffedt fejjel.
Ez a megtörés-effekt azért nem 100%-osan tökéletes, vannak hoazdékai. Mondjuk becsukott állapotban jó 1-2 millimétert meg lehet rángatni jobbra-balra a fedlap alját. Ha pedig szétcsúztattuk-felbukkantattuk, akkor rugózhatunk a slide felső részét nyomkodva. Ez utóbbi nyilván nem akkora gond, de ilyenkor túl is lehet hajtani a 180 foknál, és a „könyökhajlat” tovább engedi feszíteni a fedlapot, mint az egyenes. Nem mertem izomból feszegetni, mert még eltörik, aztán a nyakam is rövid időn belül, amikor az XXL-be visszaviszem a tesztpéldányt.
A felcsusszanó fedlap láthatóvá teszi a gombokat, amelyeknek alsó két sora a felhasználó felé emelkedésbe csap át, furcsa így használni egy telefont, hogy a felső gombokat piszkáló ujjat a slide alja zavarja, ha pedig az alsóbb részeken kotor a felhasználó, akkor az alsó kitüremkedés és a furán döntött panel okoz meglepetést. Mindezek ellenére nem vészes az ergonómia, csak éppen nem tökéletes.
A készülék hátlapja is érdekes, ugyanis egy fémes betét látható rajta, amit nagyjából középen oszt ketté a kamera, illetve hajlás miatt kialakuló törésvonal. Az a nagy helyzet, hogy mindkét rész külön-külön leszedhető, az egyik alatt van az akksi, a másik alatt viszont a SIM kártya lapul. A telefon bal felén vannak a hangerőgombok és az „okos gomb”, alattuk található a microSD kártya nyílása (ez maximum 4 gigás lapkát fogadhat), jobb oldalt pedig fentebb egy gombocska indítja a médialejátszót, alul pedig a microUSB csatlakozó és a kamera gyorsbillentyűje lelhető meg.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!