Fotós képességek

Az Edge 40 Pro 60 megapixeles szelfikamerát pakolt az előlapra, amely 15 megapixelre binnelve és beépített arcszépítéssel dolgozik, ami szerintem ostoba civilizációs betegség és nem lehet kikapcsolni. Pontosabban ki lehet, csak nem történik semmi, ezt leszámítva viszont korrekt a minőség, az f/2,2-es rekeszértékű optikához pedig kellően széles látószög tartozik a csoportos kattintáshoz. A 4K 60 fps önvideó is megvan jó részletességgel és elektronikus stabilizálással, arcszépítő trükkök nélkül. Hátra két 50 megapixeles kamera került quad-Bayer szűrővel, plusz egy kevésbé acélos, 2x-es zoomegység 12 megapixelen. Ilyen egy átlagminőségű portré, kötelező arcszépítés nélkül. A szoftver villámgyorsan indul és mindhárom hátlapi kamera fürgén fókuszál – az ultraszéles például akár 3 cm-re lévő makrótémára. A DNG RAW mentés is adott mindegyikkel, kettő pedig az 50 megapixeles mentést is felkínálja.

[+]

Főkamera, 50 megapixel (23 mm, f/1,8, all-pixel autofókusz, OIS)

Átlag feletti dinamika, pontos színek és rengeteg részlet: nem kötelező, de kellemes opció nappal a teljes felbontáson való mentés, este viszont eleve 12,5-ről skálázza vissza 50 megapixelre a képeket a rendszer. Tény, hogy az Edge 30 Ultra 200 megapixelen és 1/1,22”-en eggyel komolyabb szenzort kínál, ám sokat kihoz az Edge 40 Pro is az 1/1,5”-es lapkából. Ez egy Omnivision OV50A szenzor, ami annyiban mindenképp érdekes, hogy a piacon levő csúcsmodellek jellemzően Sony és Samsung lapkákkal operálnak, a Moto viszont bevállalta azt a gyártót, amelyet eddig legalábbis inkább középkategóriás és ultraszéles modulok mögé tett szenzorairól ismerünk.

Főkamera, 12,5 megapixel

Nyugodtan maradhatunk az automatika 12,5 megapixelén, ugyanis éjjel-nappal remek vonalélességgel, bár észrevehető élesítéssel készülnek a minőségi felvételek. Nem baj, hogy este maradt egy kis képzaj az automata éjjeli módot beleértve, mert cserébe nem túlzó a szűrés és a színek is nagyjából helytállók, bár a kontrasztok eléggé nyomottak.

[+]

Ultraszéles kamera, 50 megapixel (14 mm, f/2,2, autofókusz)

Az 1/2,76” méretű ultraszéles kamera is tud 50 megapixelen menteni, és mivel nincs dinamikahátrányban az automata módhoz képest, viszont sokkal több részletet ment nappal (vesd össze a fenti első képet itt 12,5 megapixelre binnelve a lenti elsővel, érdemes világosban mindig 50 megapixelre váltani. Este újfent 12,5-ről skáláz fel a rendszer, szóval akkor az automata módnál az előny. A 114 fokos látószög kellően széles, persze veszítünk belőle valamennyit a szoftveres torzításkorrekció miatt.

Ultraszéles kamera, 12,5 megapixel

Változatlan marad a dinamikaátfogás 12,5 megapixelre váltva, és nyilvánvaló a komoly zajszűrés a középszerű részletességet nézve. De azért nappal mindenképpen elmegy a minőség, este pedig a szokásosnál nagyobb szenzorméret előnyt jelent például egy Galaxyhoz képest, ha a részletességet nézem. Nem rossz tehát a helyzet, ám ügyesebb algoritmussal több kihozható lenne ebből a szenzorból – talán majd egy módosított Google Kamera megteszi.

Makrók, ultraszéles kamera, 12,5 megapixel

A makrómód az ultraszéles kamera látóterébe vág és ekként igen apró témát is képes látványosan kiemelni jó dinamikával, kellemes háttérelmosással és középszerű részletességgel. Oké: babrálni kell, hogy mindig jó helyen legyen a fókusz, ha viszont 50 megapixelen kattintok és saját magam és méretezek 12,5 megapixelre, ilyen remek makrókép is születhet, ergo a pluszmunka kellemetlensége pluszminőséggel jár.

2x-es optikai zoom, 12 megapixel (f/1,6, 50 mm)

A gyomrost a 12 megapixeles zoomkamera viszi be, érdemtelenül középszerű részletességgel. Elsőre azt hittem, szenzorzoomos fotót látok (de abból is van sokkal jobb), de nem: az 50 mm-es egység ennyit tud a hanyag képfeldolgozás után. A dinamika és a színkezelés amúgy jó, de a textúrakiemelés a házfakat nézve például túlzó. A fordulat este jön az f/1,6-on különösen fényes blendéjű optikának köszönhetően: nem romlik az iménti részletesség, így egész pöpec zoomképeket kapunk kissé nyomott kontrasztokkal és némileg sárgás színekkel. A 2x-es nagyítást mindenesetre a főkamerának kellett volna letudnia, és a zoom alsó hangon 3x-os nagyítással kellett volna kezdődjön (az Edge 20 Pro 5x-öset kínált). A zoomhátrányt remekül példázza a Mate 50 Pro 16 megapixeles példája 3,5x-ös nagyításnál, és ott még a 7x-es zoom is veszteségmentes.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!